Multikulti: a hollandok behódoltak az iszlámnak

Hirdetés

A szélmalmok kultúrtörténeti szimbólumai Hollandiá­nak és hozzátartoznak az autentikus holland tájképhez, de ez nagy átalakuláson megy keresztül.

Miközben Hollandiában konganak az ürességtől a templomok, illetve egy részüket átalakították valamilyen alternatív és kreatív kihasználtságú helyiséggé (galéria, sportpálya, szupermarket stb.), gomba módra nőnek ki a földből a mecsetek, ezeket viszont rengetegen látogatják.

loading...

A multikulturális holland társadalomban magas a muszlim származású lakosság aránya, ezért érthető a mecsetek megjelenése. Az igények növekedésével a régi, elavult és kisebb méretű muszlim imaházakat sorra felváltják az óriásdzsámik, helyet követelve maguknak a holland városképben. Lassan már minden holland városra jut egy-egy mecset. A mecsetek számának növekedése egész Hollandiában megfigyelhető, de mivel korábban több mint húsz évet éltem Leidenben, számomra ebben a városkában a legfeltűnőbb a változás.

Hirdetés

Leiden Hága szomszédságában egy régi egyetemi város, Rembrandt szülőhelye. A város védőszentje Szent Péter, de a róla elnevezett, a város legrégibb gótikus temploma már évtizedek óta nem szolgálja eredeti funkcióját, hanem különböző rendezvényeknek, eseményeknek ad otthont. Leidenben korábban is léteztek iszlám imaházak, de ezeket az évek során kinőtte a város. 2016-ban adták át az új, hatalmas mecsetet, és szintén pár évvel ezelőtt épült meg az a gigantikus méretű komplexum is, amely nemcsak imaházként, hanem multifunkcionális iszlám centrumként is működik.

A 2016-ban elkészült al-Hijra-mecset több mint négyezer négyzetméteres, négyszintes épület, amely az óriási acélvázas, aranyszínű kupolával, félholddal a tetején látványnak valóban impozáns, ugyanakkor olyan benyomást kelt, mintha az ember nem is Hollandiában járna. Igaz, a túloldalon szerényen meghúzódik egy holland szélmalom is, éles kontrasztot alkotva a muszlim épületkomplexummal.

A város másik részén áll az új iszlám központ, az Imam Malik Islamic Center, amely helyet ad a látogatóknak imatermekkel, konferenciateremmel, multifunkcionális helyiségekkel, könyvtárral, mélygarázzsal. Folynak a találgatások arról, hogy vajon milyen pénzekből finanszírozzák ezeket a hatalmas beruházásokat. Nyílt titok, hogy a legtöbb segítség török és szaúdi forrásokból érkezik.

Hollandiában 144 mecset tartozik a török Vallásügyi Minisztérium fennhatósága alá. Ez az intézmény vallási vezetőket képez ki, akik a fizetésüket is Törökországból kapják, mecseteket építtet és tart ellenőrzés alatt Németországban és Hollandiában is. Aki tehát egy hollandiai török mecsetbe lép be, az gyakorlatilag (szimbolikusan) a török vallásügyi hivatalban tesz látogatást. Emellett számos más új építési projektről tudni, hogy részben vagy teljesen külföldi kormányok, mozgalmak vagy üzletemberek támogatásával épül.

Törökországon kívül a hollandiai iszlám intézmények létesítésére vagy megvalósítására Szaúd-Arábiából, Katarból és Kuvaitból érkezik még jelentős anyagi támogatás. Ez a jelenség már csak amiatt is aggasztó, mert ezekben az országokban köztudottan jelen van az iszlám ultrakonzervatív irányvonala, ezáltal nemcsak a pénz, hanem az ideológia is „átcsorog” és szétterjed Hollandiában, növelve ezzel az országon belüli radikalizálódás esélyét.

A marokkói és török gyökerű hollandiai muszlim közösségek egy visszafogottabb, tradicionálisabb iszlám formát képviselnek, ezért a gazdag olajállamok szponzorai tudatosan próbálják átmenteni a radikálisabb irányvonalat. Kiválasztják a mecseteken belül azokat a karizmatikus kulcsfigurákat, akik ezeket a radikális nézeteket képesek megjeleníteni és elterjeszteni. Ilyen formában lassan kicserélődik a mecset régebbi vezetősége, kiszorulnak a mérsékeltebb vallási formát képviselő személyek, és helyet kapnak azok, akik az új vonalat propagálják. Az újak olyan üzeneteket és ideológiákat próbálnak átadni, amelyek arra serkentik a híveket, hogy ne integrálódjanak, illetve gyűlöletre és ellenállásra szólítanak fel.

A hollan­diai marokkói mecsetek tanácsának szóvivője pár évvel ezelőtt maga nyilatkozott a holland televízióban arról, hogy mennyire aggasztó ez a jelenség. Tavaly történt egy incidens az amszterdami al-Ummah-mecsetben, ahol egy nyugdíjas müezzint az imám testvére durván megvert és megfenyegetett. (Miután az esetet biztonsági kamerák rögzítették, a támadó Marokkóba menekült.) A mecset tanácsa szerint az eset nem egyedülálló: egy fiatalabb radikális szalafista csoport át akarja venni az irányítást az amszterdami mecsetben.

A holland kormány már jó ideje szeretne átláthatóságot abban, hogy melyik országból mekkora összegekkel milyen intézményeket támogatnak, de még mindig túl kevés az információ ahhoz, hogy a helyzetről teljes és valós képet lehessen alkotni. Létezik ugyan lista a mecsetek külföldi finanszírozási hátteréről, de a dokumentumot titok övezi.

Annyi mégis kiszivárgott, amit a holland külügyminiszter is megerősített, hogy 2007 és 2015 között legalább tizennyolc hollandiai iszlám intézmény kapott nagyjából tízmillió eurót különböző kuvaiti jótékonysági intézményektől. Ebből a dokumentumból derült ki az is, hogy például az utrechti al-Fitrah-mecsetet 2012-ben egy olyan kuvaiti szervezet támogatta, amelyik egy amerikai terroristalistán szerepel.

A radikális és gyűlöletkeltő imámokkal egyre több a gond Hollandiában. A szír–libanoni származású Sheikh Fawaz Jneidről az elmúlt években gyakran lehetett hallani. A neve először akkor került be a köztudatba, amikor egy 2004-es prédikációjában halálos betegséggel átkozta meg a később meggyilkolt filmrendezőt, Theo van Goghot, aki a Submission című iszlámellenes filmet rendezte, valamint Ayaan Hirsi Alit, a szomáli származású iszlámkritikust, aki a film forgatókönyvét írta.

Beszédeiben gyakran ítéli el a homoszexuálisokat és a nőket is. 2012-ben távoznia kellett a hágai szalafista mecset éléről, mivel törvénytelen saría házasságokat kötött. 2017-ben prédikációtilalom alá került, ennek ellenére egy iszlám könyvesboltban illegálisan minden pénteken újra hirdette tanait.

A hágai önkormányzat mindent megpróbált elkövetni, hogy a hírhedt imám ne kapjon lehetőséget gyűlöletkeltő tanainak, illetve dzsihadista beszédeinek terjesztésére, ezért fél évre kitiltották őt két problémás hágai kerületből, ahol a multikulturális együttélés eleve nem zökkenőmentes, és ahol a harmadgenerációs muszlim fiatalok egy része fogékony a radikalizálódásra.

Egy másik marokkói származású imám, Alami abu Hamza, akit dzsihadista tanai miatt és állambiztonsági okokból kitiltottak Belgiumból, holland útlevele révén szintén Hollandiában kötött ki. Követői radikalizált fiatalok és szír harcosok, fia pedig jelenleg is börtönben ül, mivel videóüzenetben keresztények meg­gyilkolására buzdított. Abu Hamza múltja és radikális háttere mégsem elég ahhoz, hogy elvegyék tőle holland állampolgárságát, ezért nem tudták kiutasítani Hollandiából.

Bár a hollandokról azt mondják, hogy toleráns nép, mégis egyre több embert nyugtalanítanak a gyors ütemben zajló társadalmi változások. Az iszlám kultúra és vallás térhódításával egyre éleződik a helyzet, különösen annak fényében, hogy a keresztény egyháznak nehéz új híveket toboroznia, nincs elegendő számú pap sem ahhoz, hogy minden templomban misét lehessen celebrálni. A holland egyházak az egyház és az állam szétválasztásának alapelve miatt nem kaphatnak állami támogatást, csupán a hívek önkéntes támogatására számíthatnak. Borús kilátás, hogy emiatt 2020-ig előreláthatólag a jelenleg még működő templomok egyharmadát kell bezárni.

A templom harangja helyett lassan a müezzin hívó hangja zengi majd be Hollandiát.

 

Forrás: magyaridők

 

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Follow us on Facebook!

loading...
error: Content is protected !!