Jön a feketeleves – Európa nagy bajba került Macron miatt

Hirdetés

Az üzemanyagok adóemelése miatt kirobbant, majd elfajult franciaországi tüntetések hiteltelenné teszik Emmanuel Macron francia államfő hazai és európai reformpróbálkozásait is, miközben hátszelet adnak a jobb- és baloldali radikálisoknak – kezdi cikkét a napi.hu.

Emmanuel Macron francia államfő november 11-én, az első világháború befejezésének 100. évfordulóján tartott ünnepségeken letette a voksát a világ országainak globális együttműködése mellett és a nacionalizmust a hazafiság elárulásának minősítette. Három héttel később az üzemanyagok adóemelése ellen protestáló tüntetők összecsaptak a rendőrséggel Párizs belvárosában, és a kormány kénytelen volt elhalasztani az intézkedés életbe léptetését. A francia vezetés elismerte, hogy nem találja a közös hangot a társadalommal.

Az erőszakossá vált demonstrációsorozat, a francia szavazók többségének szembe fordulása Macronnal megalázó helyzetbe hozta mindazokat, akik elutasítják a populista politikusok és a politikai mozgalmak előretörését a fejlett világban. Donald Trump amerikai elnök, a francia államfő ideológiai nemezise kedélyesen dörgölte kollégája orra alá, hogy lám-lám a környezetvédelmi célok finanszírozására szánt új adó növeli az üzemanyagok árát, ami azt bizonyítja, hogy igaza volt, amikor kiléptette az USA-t a párizsi klímavédelmi egyezményből. Az üvegház hatású gázok kibocsátásának visszaszorítása hasonló költségeket rakna az emberek nyakába.

Az elmúlt évek számos megrázó fejleményt hoztak Európa életében a görög adósságválságtól, a bevándorlási krízisen át a brexitig, ám egyik sem koncentrálódott egyetlen ember, egyetlen vezető köré. Ezzel szemben a francia belpolitikai hurrikán Macron személye körül forog. Ráadásul mivel két évvel ezelőtti színre lépése óta az európai integráció, a jog uralmán alapuló világrend és a nemzetközi megállapodások élharcosaként lépett fel, bajba kerülése világpolitikai jelentőséggel bír.

Nem veheti védelmébe valaki a nemzetközi kapcsolatokon alapuló világrendet, amikor hazai népszerűségi indexe 20 százalékon áll és heves tüntetések folynak ellene országa fővárosának központjában. Egy ilyen helyzet után kétségbeejtően nehéz lesz visszaszerezni a hitelességét. A Franciaországon túlmutató gond az, hogy a világpolitika színpadán nincs olyan politikus, aki Macron helyére állhatna mint a Trump által fémjelzett nativizmus és protekcionizmus ellenfele – mondja Nicholas Dungan, az Atlantic Council kutatóintézet Párizsban dolgozó vezető kutatója.

Hirdetés

Amikor Macron 2017 májusában hatalomra került, úgy gondolta, hogy az akkor még erős Angela Merkel kancellárral és a vele baráti viszonyt ápoló olasz kormánnyal együtt megerősítheti az európai integrációt. Még Trumppal is jó viszont alakított ki – szemben Merkellel -, amelyre alapozva igyekezett meggyőzni az USA első emberét, hogy tartsa magát a nemzetközi egyezményekhez.

Trump azonban végül erre is fittyet hányt: visszavonta országát a párizsi klímamegállapodásból és az Iránnal kötött többhatalmi paktumból, amelynek célja, hogy elejét vegyék a radikális iszlamista rezsim atomhatalommá válásának. Olaszországban euroszkeptikus kormány került hatalomba idén márciusban és a Merkel utáni német politika biztosan kevésbé lesz Európa-párti, mint amilyen irányvonalat a kancellár követett.

Ezek mellé a külső gondok mellé társul, hogy Macron hazai megítélése már népszerűtlen munkaügyi reformjainak elindítása óta hanyatlik. A társadalom úgy látja, hogy reformjai a gazdagoknak kedveznek, és az egymást követő közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a nép távolságtartónak és arrogánsnak tartja az állam első emberét, akinek nem felejtették el, hogy karrierje során bankár is volt. Hét intézet méréseinek átlaga szerint népszerűségi indexe 28 százalékon áll.

Erre gondra tett rá még egy lapáttal az üzemanyagadó emelése, amelynek célja az lenne, hogy a többletbevételből támogassák a tisztább üzemű autók használatát és a lakások energiakorszerűsítését. A környezetvédelem szép célja helyett azonban az emberek megélhetési költségeik növekedését látják és azt tapasztalják, hogy a vidéki településeken romlik a szolgáltatások színvonala, azaz adóik az állami bürokrácia feneketlen hordójában landolnak.

Macronnak csak 2022-ben kell újra a szavazók elé állnia és a kormánytöbbség elég stabil ahhoz, hogy az ellenzék tervezett bizalmatlansági indítványa a kormány ellen a parlamentben megbukjon. Ugyanakkor a 2019. májusi európai parlamenti választások és a következő két évben tartandó számos helyi szavazás végső soron összességében fel fog érni egy az államfő teljesítményéről véleményt nyilvánító referendummal – véli Antonio Barroso, a Teneo Intelligence tanácsadó cég elemzője.

Hirdetés

Hiába vonták vissza ideiglenesen az üzemanyagadó emelését, az úgynevezett sárga kabátos tüntetők nem vonultak vissza. Szakértők szerint bár nincs olyan szervezeti hátterük, mint például az olaszországi radikális baloldali Öt Csillag Mozgalomnak, náluk a kezdeményezés a politikai csatamezőn. Tagjaik és támogatóik – törekvéseikkel az emberek négyötöde egyetért – vagy Marine Le Pen radikális jobboldali Nemzeti Frontjára vagy ennek baloldali ellenpontjára, Jean-Luc Melenchon Engedetlen Franciaország mozgalmára fognak szavazni jövő májusban – véli Marc Lazar a politológus.

Ha e két politikai erő közül bármelyik áttörést ér az európai parlamenti választáson, az nagyon meg fogja nehezíteni Macron politikai programjának végrehajtását Franciaországon belül és a nemzetközi porondon is. Lazar szerint már ma is azt látjuk, hogy a francia államfő jelentősen meggyengült és elszigeteltté vált hazájában és Európában is.

Forrás: napi.hu

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!