Váratlan fordulat az EU-ban, egymásnak feszül a két legnagyobb hatalom

Hirdetés

Válaszolt Emmanuel Macron francia államfő Európa-víziójára Annegret Kramp-Karrenbauer, a legnagyobb német kormánypárt, a CDU elnöke, és első hallásra óriási a távolság két vezető Európa-koncepciója között.

A kérdés az, tényleg eltérő pályán mozognak-e vagy más az oka ellentétüknek?

Olyan választ adott Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK), a német CDU elnöke Emmenuel Macron francia államfő Európa-víziójára, amelyből a külső szemlélő azt a következtetést vonhatja le, hogy az EU két legnagyobb hatalmának kormányzó politikai erői egymás ellen kampányolnak az európai parlamenti választáson.

AKK dolgozatának címe alapján azt ajánlja, hogy csináljuk jól az európai integrációt, míg Macron egyenesen Európa újjászületéséről beszél. A német politikus mintegy helyre teszi francia kollégáját – írja háttérelemzésébenLeonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája.

Macron nem kispályázott: 23 nyelven adta közre írását, míg AKK csak haton. A francia elnök hat új európai hivatal felállítását javasolja, a német pártelnök ezek közül egyet, az Európai Biztonsági Tanács létrehozását fogadja el, amelynek tagja lenne az Egyesült Királyság is. Macron mintegy újra alapítaná az EU-t a “részvényesei” részvételével, AKK csak az európai klímavédelmi paktumot tárgyalná újra.

Hirdetés

A német vezető elutasítja az európai centralizációt, államközpontúságot, az eurótagállamok államadósságának egyesítését és a szociális rendszer európai összehangolását, valamint a kontinens egészére vonatkozóan egységes minimálbér bevezetését.

Az utóbbi francia kollégájának karakteres javaslata. A közös határvédelem és bevándorlási hivatal ügyében azt mondja: a közös határvédelmi erőnek, a Frontexnek csak ott kellene fellépnie, ahol egy tagállam segítségre szorul, a migrációs hivatal helyett elég egy közös adatbázis kialakítása a menekült- és más kérelmeket benyújtókról, hogy azok ügyét az unió határain kívül is elintézhessék. A francia javaslat a schengeni övezet teljessé tételét indítványozza, míg a német szerint újra éppen hogy kellene gondolni a schengeni szabályrendszert.

Macron európai innovációs tanácsot alapítana egy az USA hasonló kiadásaival pariban lévő büdzsével, AKK úgy véli, elég a közös európai stratégia, amely világosan meghatározza, milyen technológiák kapnak közös támogatást. A különbségek tovább sorolhatók, ám mindegyik ugyanazt tükrözi: Macron kaotikus reformista megközelítése kerül szembe AKK alapos pragmatizmusával.

A Bloomberg publicistája szerint a látszólag mély ellentétek mögött a két politikus közti prózai különbség húzódik meg: más szavazóbázishoz beszélnek az európai parlamenti (EP) választási kampányban. A francia elnök En Marche pártja azért küzd, hogy a legnagyobb új párt legyen a következő EP-ben (várhatóan 22 mandátumot szereznek), ahol új liberális frakciót alapíthat a már ott lévő liberális pártokkal.

A CDU-nak ezzel szemben az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak párt támasztotta kihívásra kell válaszolnia: meg kell előznie, hogy szavazói átpártoljanak, s ezzel gyengüljön az Európai Néppárt az új EP-ben, ami rontaná Manfred Weber megválasztásának esélyét az Európai Bizottság élére.
Macron a liberális franciákhoz beszél, akik szorosabb uniót akarnak, AKK viszont azokhoz a konzervatív németekhez, akik azt fontolgatják, nem kellene inkább az AfD jelöltjei mellé tenniük az X-et. Ezért áll ki amellett, hogy erősíteni kell a nemzeti kormányok szerepét és ellensúlyozni kell az “iszlám tendenciákat”, amelyek ellentmondanak a nyílt társadalom elvének.

Ha vége lesz a választásnak, Franciaország és Németország egymásra fog találni a pragmatikus együttműködés mezején – véli a Bloomberg cikkírója. Ezt máris megkezdték az európai versenyjog átírásában, ahol közösek az érdekeik: a szabályok lazításával erősítenék az európai vállalatok versenyképességét kínai és amerikai versenytársaikkal szemben. A felek építhetnek együtt harci repülőgépet vagy – AKK javaslatára – egy repülőgép-hordozót. Az utóbbi szimbóluma lehetne Európa globális szerepvállalásának az USA és Kína mellett.

A lényeg az, hogy a francia-német együttműködés nem a vezetők mindenkori politikai vízióin, ideáljain nyugszik, hanem a közös érdekeken. A brexit nyomán az együttműködés területei egyre láthatóbbá válnak majd, miután Franciaország és Németország kettesben marad Európa irányításában, eltűnik az ezzel szembe feszülő brit belső ellenállás.

Forrás: napi.hu

Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!