Volt vagy nem mentőmellény? Megszólaltak a hajóbaleset túlélői

Hirdetés

Nincsenek mentőmellények a budapesti sétahajókon – állította több dél-koreai turista Korea Times című lapnak. A tragikus balesetről szóló cikkben többen is azt nyilatkozták, hogy nem megfelelőek a biztonsági előírások.

„Este tíz órakor szálltam fel egy sétahajóra a Dunán, de sem mentőmellények, sem pedig mentőcsónakok nem voltak rajta. Már akkor azon gondolkoztam, hogy egy ilyen soha nem történhetne Dél-Koreában” – mondta az egyikük. Egy másik utas szerint pedig annak ellenére, hogy az utasok 80-90 százaléka koreai volt, nem tájékoztatták őket megfelelően, amikor felszálltak a fedélzetre.

A Hableányt üzemeltető cég szóvivője, Tóth Mihály viszont korábban azt mondta a hvg.hu-nak: voltak mentőmellények a hajón. Somlóvári László közlekedésmérnök, a Csepeli Szabadkikötő és a MAHART korábbi vezérigazgatója pedig hozzá tette: Egy egy-két hetes út előtt tényleg fel kell készíteni az utasokat, de egy 1-2 órás városnézés előtt nem tölthetnek fél órát a biztonságtechnikai kiképzéssel. A városnéző hajóknál csak az kötelező, hogy a mentőfelszerelés jól láthatóan el legyen helyezve, és ki legyen táblázva a menekülési útvonal.

A szerda este Budapesten történt hajóbaleset túlélői megszólaltak a dél-koreai Chosun.com portálnak is.

Egyikük elmondta: az ütközéskor mintegy húszan a fedélzeten voltak, körülbelül tízen pedig az alsó kabinokban.

Hirdetés

Egy 32 éves nyilatkozó úgy emlékszik, hogy a hajó egyből felborult és elsüllyedt. A fedélzetről a vízbe estek az emberek, a kabinokban levők pedig valószínűleg nem tudtak gyorsan kijönni.

Egy Jeong nevű túlélő talált egy mentőövet, és minden erejét beleadta, hogy elérje, mert tudta, hogy az élete múlik rajta. A rajta levő zsinórt egy másik ember felé dobta, így mindketten a vízfelszínen tudtak maradni, és könnyek közt nézték, ahogy a többi ember feje felbukkan és eltűnik a vízben.

A hatvanéves Anmo úszni próbált, majd egy másik hajó matrózának kezében tudott megkapaszkodni. Egy idő után azonban kicsúszott és elsodródott, de sikerült túlélnie, amíg kimentették.

Illés Erzsébetet, az ország egyik legsúlyosabb, 22 halálos áldozatot követelő balatoni baleset túlélője. Az akkor 17 éves Erzsébet 1954. májusában a Pajtás gőzős fedélzetén utazott, amikor az 170-175 utassal a fedélzetén az oldalára borult. Bár a közeli vitorlásverseny résztvevői rengeteg embert kimentettek, 22-en – főleg gyerekek – így is a magyar tengerbe vesztek.

A hölgy elmondta a 24.hu-nak: leírhatatlan pánikhangulat lett úrrá azon a bizonyos napon a Pajtás utasai között, és feltehetően ehhez hasonló volt a félelem tegnap este is a Hableány fedélzetén.

Hirdetés

“Amikor bekövetkezett a szerencsétlenség, megdöbbentem, csak az előző pillanatokra tudtam gondolni. Nekem óriási szerencsém volt, mert pont nem azon az oldalon álltam, ahol a hajó felborult, így fel tudtam mászni a tetejére és az elsők között mentettek ki. A dunai katasztrófa elszenvedői gyakorlatilag fel sem foghatták, mi történik, olyan gyorsan zajlott minden. Elképzelhetetlen borzalmakat élhettek át, nagyon sajnálom őket” – mesélte Illés a portálnak, aki szerint ilyenkor csak a remény marad az embereknek, ő is imádkozott. Bár megviselte az eset, azóta már többször is ült hajón, azonban ilyenkor mindig volt benne félelemérzet. Azt is kiemelte: nekik szerencséjük volt, a nyugodt vízben sokan ki tudtak úszni a közeli partra, a Dunának azonban erős a sodrása, különösen mostanság.

Nem kerültem a víz alá, tehát azt el sem tudom képzelni, mi játszódott le a Hableány utasaiban. Megítélésem szerint nemcsak a látási viszonyok, hanem a Duna rendkívül erős sodrása is közrejátszhatott a balesetben, mert azt a jármű energiaforrása nem tudta kompenzálni.

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!