Az évszázad bűnténye: két tízéves fiú gyilkolt

Hirdetés

Nagy-Britannia legfiatalabb gyilkosai 10 évesen kínoztak és öltek meg egy kétéves kisfiút.

Huszonöt éve történt Nagy-Britannia legkegyetlenebbnek tartott gyilkossága. 1993. február 12-én a mindössze kétéves James Bulgert két tízéves fiú, Jon Venables és Robert Thompson elrabolta, megkínozta és megölte. James Bulgerről és a gyilkosokról negyedszázada beszél a közvélemény, az igazságszolgáltatás és a média, annyira sokkolta a gyilkosság a brit társadalmat.

A történetnek soha nem lesz happy endje, a kérdések viszont újra és újra felvetődnek:

Miért ölték meg a kisfiút és milyen büntetést érdemelnének a gyilkosok, akik gyerekként követték el felfoghatatlanul szörnyű tettüket?

Megérdemlik a szabadságot?

Hirdetés

Vissza tudnak illeszkedni a társadalomba?

Visszafogadja őket a társadalom?

A cikk ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat.

Denise Fergus általában babakocsiban vitte gyerekét, amikor ügyet intézni ment a városba. Liverpoolban lakott férjével, első gyermekük, James 1990 márciusában született. A család élete 1993. február 12-én tragikus fordulatot vett. Denise egy bevásárlóközpont földszinti hentesénél vásárolt, amikor pár percre elengedte James kezét. Aznap valamiért nem babakocsiban tolta a kisfiát, azóta kérdezi magától, miért döntött így.

Miközben a nő a vásárlást intézte, a plázában két tízéves fiú lődörgött. Robert Thompsonnak és Jon Venablesnek az iskolában lett volna a helye, de mint olyan sokszor, ezen a napon sem tették be lábukat az osztályterembe, inkább édességet, apró játékokat, elemet és kék festéket csentek el egy üzletből. A biztonsági kamera felvételei szerint az apróságnak tűnő csínytevéseken kívül mást is csináltak: figyelték a gyerekeket, kit lehetne elrabolni. Az anyukájától pár méter távolságra elkalandozó Jamest hamar észrevették és lecsaptak rá. Kézen fogták és kivezették a plázából.

Hirdetés

Ami innentől kezdve történt, az maga a horror.

A biztonsági kamera 15:42-kor készült felvétele az egész brit sajtót bejárta, azóta is sokszor kerül elő, és az egész tragédia leghátborzongatóbb fotója: John Venables fogja a kisfiú kezét, és elsétálnak az emberekkel teli plázából.

A négy kilométeres séta innentől azonban minden, csak nem ártatlan.

A fiúk először egy közeli csatornához vezették Jamest, akit a földre lökték. Komoly fejsérüléseket szenvedett, arca tele lett horzsolásokkal. Venables és Thompson azon viccelődött, hogy belökik a csatornába, de inkább tovább vonszolták. Az út alatt 38 ember látta a három fiút, James sírt és duzzanat volt a fején, a legtöbben mégsem álltak meg. Csak később szólította le őket két ember, de nekik a két tízéves azt hazudta, James az öccsük, aki elveszett, és most hozták el a rendőrségről. Gond nélkül tovább mentek. Aztán a fiúk betértek egy állatkereskedésbe, de onnan kiküldték őket. Végül egy használaton kívüli vasútállomásra vonszolták Jamest, és kínozni kezdték. A plázából ellopott kék festéket a kisfiú szemébe dobták, megtaposták, téglával és kővel dobálták. Végül Venables és Thompson egy közelben talált 10 kilós vas sínhevederrel sújtott le James fejére. A fiú testét a sínekhez vonszolták, fejét rátették, hogy a vonat átmenjen rajta, remélve azt, hogy erre foghatják a fiú halálát. Aztán elsétáltak a helyszínről. James Bulger kettéhasított holttestét két nappal később találták meg a rendőrök. A törvényszéki patológus szerint a kisfiú testén 42 sérülés volt, és már az előtt halott volt, hogy a sínre fektették és átment rajta a vonat.

Hirdetés
Hirdetés

A rendőrség kezdetben azt gyanította, hogy szexuális indíttatása volt a gyilkosságnak, ugyanis James cipőjét, zokniját, nadrágját és alsónadrágját is lehúzták a tettesek. A szexuális motivációt azonban nem tudták bizonyítani, és a két fiú is tagadta, hogy ez állt volna a háttérben.

De hogy miért vetemedtek ilyen szörnyűségre, az sosem derült ki.

A rendőröknek nem volt nehéz dolguk az ügy felgöngyölítésében, a tettesek és a holttest megtalálásában. A biztonsági kamerák mindent rögzítettek a plázában, az utcán sokan látták a gyerekeket, a média pedig pillanatok alatt felkapta az ügyet, mindenhol megjelent a fotó arról a pillanatról, amikor Jamest kézen fogva elvezetik.

„Semmi kétségünk nem volt afelől, hogy ez nem baleset volt” – mondta Phil Roberts, aki a nyomozást vezette. 25 év elteltével a BBC-nek mesélte el, hogyan derült fény a borzalmas gyilkosságra. Lakossági bejelentések érkeztek, hogy a biztonsági kamera képéről felismerték az elrablókat. A rendőrök rövid időn belül kopogtattak a fiúk otthonaiban, és mivel véres ruhákat találtak náluk, cipőjükön pedig ott volt a kék festék, amit James szemébe öntöttek, nem fért kétség hozzá, hogy megtalálták az elkövetőket. Roberts nyomozó először nem akarta elhinni, hogy két tízéves fiú ilyen kegyetlen brutalitással, szándékosan megölt egy kétéves kisgyereket. Akkor változott meg a véleménye, amikor letartóztatása után kihallgatta Robert Thompsont.

Mindig, amikor keményebb kérdést kapott, csoszogtatta a lábát a széken ülve. Aztán végül beismerte, hogy ő és Venables elrabolták Jamest, de azt nem, hogy meggyilkolták. Annyit mondott, hogy elvitték Jamest, aztán magára hagyták – emlékezett vissza a nyomozó.

Az akkor 43 éves, ma nyugdíjas nyomozó azt mondta, addigi 23 éves pályafutása során már mindent látott, és nem tudott meglepődni semmin. „De ez ledöbbentett. Nem hiszem, hogy lehet ennél rosszabb és kegyetlenebb bűntény.” – nyilatkozta.

Ma is sokat gondol az ügyre, és mindig emlékezni fog James édesanyjának sikolyára, amikor megtalálták fia holttestét.  Egy másik, a nyomozásban résztvevő rendőrnek az égett az emlékezetébe, amikor Venablest hallgatták ki a rendőrségen, a széken ülve nem ért le a lába, annyira kicsi volt. 

2014-ben a Guardian készített egy videóriportot azokról az ügyvédekről, akik hírhedt gyilkosokat védtek. Az anyagban megszólalt Laurence Lee, aki szerint védence, Jon Venables ártatlan kisfiúnak tűnt, amikor először találkozott vele.

Álmodni sem mertem volna, hogy ő az egyik elkövető. Amikor először beszéltem vele, azt mondta, soha nem is járt a plázában. Hittem neki. A kihallgatás egy pontján bejött egy rendőr, és közölte, hogy Thompson bevallotta, jártak a bevásárlóközpontban. Venables még mindig tagadásban volt, és megismételte, hogy nem, nem jártak ott. Aztán rövid csönd után előtört belőle: Oké, ott voltunk, de nem vittük el a fiút! – nyilatkozta az ügyvéd. Innentől kezdve már  tudta, hogy Venables bűnös. Uram isten, mibe keveredtem – gondolta magában, és tudta, az évszázad bűntényével van dolga.

Február 20-án, egy héttel James holttestének megtalálása után vádat emeltek Venables és Thompson ellen, 22-én pedig előzetesbe helyezték őket. Ekkor még nem hozták nyilvánosságra nevüket, és Gyerek A-ként (ő volt Robert Thompson), valamint Gyerek B-ként (ő pedig Jon Venables) utaltak rájuk. Tárgyalásuk novemberben kezdődött. Bíróság előtt feleltek tettükért, szüleiktől elszakítva ültek a vádlottak padján, amit pár centire meg kellett emelni, hogy kilássanak.

Bár a tárgyalás alatt egyszer sem szólaltak fel, több mint 20 órányi interjúanyagot játszottak le tőlük. Tagadtak minden vádat, pedig kiderült és a biztonsági kamerák felvételei bizonyították is, hogy James előtt megpróbáltak egy másik kisfiút is elcsábítani az anyjától a plázában.

Fotó: Getty Images

A tárgyalás egyik legdrámaibb pillanata az volt, amikor a vád a tárgyalóterembe hozta a kínzóeszközöket: egy dobozt tele téglával (szám szerint 27 volt benne, ennyit dobáltak Jamesre), egy véres követ, James alsónadrágját, és azt a rozsdás vasdarabot (ez volt a sínheveder), amivel a kínzás végén lesújtottak James fejére.

A patológus 33 percig sorolta a sérüléseket, amiket a kétévesnek okoztak.

Az ítéletet november 24-én mondták ki: mind a két fiú bűnös, legalább nyolc évet kell börtönben tölteniük. A bíró arról is döntött, hogy nyilvánosságra hozzák a két elkövető személyazonosságát, és azt mondta, szükség lenne egy nyilvános vitára a fiatalok által elkövetett bűncselekményekről. A vita elindult, a döntés óriási felháborodást keltett, a közvélemény nagy része örökre rács mögé zárta volna a fiatal tetteseket, attól függetlenül, hogy kiskorúak voltak.

A gyászoló és a dühtől fűtött édesanya keveselte fia gyilkosainak büntetését, és petíciót indított, hogy sokkal hosszabb időre börtönözzék be őket. Az ügyet felkapta a brit média, és közel 280 ezren írták alá Denise Fergus kezdeményezését. Sokan egyenesen azt követelték, hogy a két fiút örök életükre zárják rács mögé. A nyomásnak engedve néhány évvel meghosszabbították Venables és Thompson büntetését, hogy végül aztán az eredeti ítéletet hagyják megint jóvá. Az ügy megjárta az Európai Emberi Jogi Bíróságot is. Végül Jon Venables és Robert Thompson 19 évesen, 2001-ben szabadult. Új személyazonosságot kaptak, titkosított lakhelyüket csak a rendőrség ismerhette. Annyi biztos, hogy mindketten letették az érettségit a börtönben, ahonnan szigorú feltételekkel engedték ki őket: egymással és a Bulger családdal sem találkozhattak, Liverpool bizonyos részeiről kitiltották őket és rendszeresen jelentkezniük kellett a rendőrségen.

25 évvel a gyilkosság után James Bulger neve még mindig gyakran kerül elő a médiában. A brit tévécsatornák dokumentumfilmekben elevenítik fel a történteket, és mutatják be, a történéseknek milyen hatása lett az emberekre. Legfőképpen James szüleire, akik a tragédia után nem tartottak ki egymás mellett, és elváltak. Mindketten új családot alapítottak, gyerekeik is születtek, de James mindig hiányozni fog az életükből.

LONDON, ENGLAND - JULY 23: Mother of murdered toddler James Bulger, Denise Fergus leaves the Old Bailey on July 23, 2010 in London, England. Jon Venables, one of the two men convicted of killing James Bulger in 1993, appeared via video link today to face three charges of downloading and distributing indecent images of children, and received a two year sentence. (Photo by Dan Kitwood/Getty Images)
Denis Fergus, James Bulger édesanyja. Fotó: Dan Kitwood/Getty Images

Denise Fergusnak 25 évvel fia elvesztése után lett ereje ahhoz, hogy könyvet írjon. Elengedtem-  ez a címe, nem véletlenül: nem tud szabadulni a gondolattól, hogy elengedte kisfia kezét a hentesüzletben, így a gyilkosok karmaiba sétált. 25 év után már nem vádolja magát, csak Venablest és Thompsont, és a mai napig küzd azért, hogy meghosszabbítsák börtönbüntetésüket.

Guardiannek adott interjúban azt mondta: egyszer kapott egy fülest, hogy hol tartózkodik Thompson. Megtalálta, megpillantotta, de a hirtelen feltörő gyűlölet megbénította, és elszaladt. A gyilkosok nevét nem ejti ki, és nem is foglalkozik a médiában megjelenő hírekkel, egy valamit azonban nem akar elfelejteni: hogy James a család része.

Denise vallja, hogy a két tettes nem kapott elegendő büntetést, nem érdemlik meg a szabadságot és vissza fognak esni. Valamennyire igaza lett: bár Robert Thompsonról nem tudni, hogy újra bűncselekményt követett volna el, Jon Venables többször is összeütközésbe került a törvénnyel. Állítólag többször járt Liverpool azon részén, ahonnan kitiltották. Bárokban látták, kokaint fogyasztott és Everton meccseken is feltűnt. Aztán 2010-ben lecsukták kiskorú gyerekek pornográf képeinek birtoklása miatt, és ugyanez megtörtént tavaly novemberben is. Három év négy hónap börtönre ítélték, jelenleg is rács mögött van.

Forrás: 24.hu

 

Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!