A leköszönő Juncker azért még keményen beszólt

Hirdetés

A brüsszeli Bizottság leköszönő elnöke keményen odaszúrt a nemzetben gondolkodó európai embereknek.

Elmondta a saját Bizottságáról szóló értékelő beszédét Jean-Claude Juncker.

Az Európai Bizottság leköszönő elnöke az Európai Parlament strasbourgi épületében szólalt fel, vont mérleget az elmúlt öt évben végzett tevékenységéről.

Mandiner helyszíni tudósítása szerint az EP-képviselők többsége állva, vastapssal fogadta Junckert, aki beszédében több érdekes állítást is megfogalmazott.

Juncker elmondta: öt éve pont ezen a napon szavazta meg az Európai Parlament az ő Bizottságát. Megköszönte az EP támogatását az elmúlt években, elmondta, nagy megtiszteltetés volt az együttműködés lehetősége. Donald Tuskot „testvérének” nevezte, és hozzátette, persze testvérek között is lehetnek nézeteltérések. „Donald nélkül nem értem volna el azt, amit elértem”. Juncker jókívánságát küldte Ursula von der Leyennek, szerinte jó kezekbe kerül vele az Európai Bizottság. Megköszönte a bizottsága eddigi tagjainak is a közös munkát.

Hirdetés

2014-ben, amikor átvette a Bizottság vezetését, Európa törékeny helyzetben volt, a szolidaritás is töredezetté vált. Az „utolsó esély Bizottságáról” beszéltek akkor. Új kezdeményezéssel akart élni Juncker, így politikai Bizottság szervezésébe kezdett bele. Ismert politikai szereplőket akart a saját Bizottságába, akik aztán kimennek az emberek közé, elmondva véleményüket – és így is tettek a biztosok, Európát járva.

A Bizottság a nagy ügyekkel akart hangsúlyosan foglalkozni, nem a végtelen törvényalkotásra akart koncentrálni, mondta Juncker, és szerinte ez is történt, 84 százalékkal csökkent a jogszabály-kezdeményezések száma, és több mint száz szabálykezdeményezést vissza is vontak.

„Mindent megtettünk, hogy betartsuk az ígéreteinket” – fogalmazott Juncker.

Juncker emlékeztetett, három fő jelszót határozott meg 2014-ben: növekedés, munkahelyek, beruházások.  Ez a 25. trimeszter (harmadév), amióta folyamatosan növekszik az európai gazdaság. Tizennégymillió munkahely született, 2000 óta most a legalacsonyabb a munkanélküliség, 241 millió európai dolgozik jelenleg. A Bizottság leköszönő elnöke úgy számol: a „Juncker-terv” 432 milliárd eurónyi beruházást segített generálni. Az emberek az elején azt hitték, hogy a terv elbukik, mégis működött – mondta Juncker.

Csalódnia is kellett azonban az elmúlt öt év során – folytatta Juncker. Nem sikerült előre lépni Ciprus újraegyesítésében, nem sikerült Svájccal sem megállapodást kötni, nem valósult meg az európai bankunió sem. Ha a bankunió megvalósult volna, akkor tovább erősödött volna a gazdasági monetáris unió, amivel ellenállóbbá vált volna az EU a jövőbeli válságokkal szemben.

Az elmúlt öt évben a válságok ellenére sikereket is elért a Bizottság Juncker szerint: az EU szociális pillére erősödött, és a Bizottság elnöke kiállt amellett, hogy ugyanazért a munkáért ugyanakkora bérnek kellene járnia Európában.

Hirdetés

Juncker kitért Görögországra is: szerinte a görögök visszakapták a méltóságukat, amit megérdemelnek. A Bizottság segíteni akarta Athént a görög válság során. Mindent megtettek, amit tudtak a probléma megoldásáért. Juncker emlékeztetett,

sok országvezető nem akarta, hogy a Bizottság beleszóljon a görög válság kezelésébe.

Juncker elmondta, ő naivan azt gondolta, hogy az EU alapszerződései szerint a Bizottságnak az európai közösség érdekében kell cselekednie, és az eurózóna egyben tartása is ezt szolgálta, így cselekedtek.

Afrikát sem lehet elfelejteni – folytatta a Bizottság elnöke. Európa és Afrika között ugyanakkor egyenlőségen alapuló együttműködésnek kell működnie, beruházásokat kell oda vinni.

A menekültügyről feltette a kérdést: siker vagy sem? A mostani helyzet jobb, mint ami várható volt, de jobb eredmény is születhetett volna, mondta a Bizottság leköszönő elnöke. Ha az Európai Tanács követte volna a Bizottság javaslatait a dublini rendszer reformjára, az jobb lett volna Juncker szerint. Úgy látja, sok ország a belügyeiben nem a szolidaritás elvei szerint járt el, pedig ahhoz kellett volna tartaniuk magukat.

A kereskedelmi egyezményekről: 15 ilyen nemzetközi egyezmény született az elmúlt években, amik lehetővé teszik, hogy Európa részt vegyen a világgazdaságban akkor, amikor az USA hátat fordít a multilateralizmusnak és a szervezett szolidaritásnak.

Hirdetés
Hirdetés

Európa világban betöltött szerepéről Juncker azt mondta: sikerült a békét fenntartani Európában. Sokak szerint ez magától értetődő, pedig nem az – szögezte le. Ma hatvan háború dúl szerte a világban, de nincs konfliktus az európai területen, ahol a legvéresebb háborúk dúltak az elmúlt évszázadokban.

Juncker úgy folytatta: a fiatalok nem annyira lelkesek ezen eredmények láttán. De ha valaki megnézi az EU közvetlen szomszédait, látható, milyen veszélyes helyzetek tudnak kialakulni és milyen törékeny az EU helyzete is.

A fiatalokkal ezért beszélni kell a háborúról és a békéről, különben el fog veszni a háborúk emlékezete.

A fiatalok számára ugyanakkor jövőképet is adni kell – tette hozzá a Bizottság eddigi elnöke. Európa kicsi kontinens, és a népessége csökkenni fog. Gondolkodni kell azon, hogyan erősítsünk magunkon. A G7 vezető gazdasági hatalmai között átrendeződés látható, egyre kevesebb befolyása lesz így Európának, ezért át kell gondolni, hogyan tudunk a jövőben részt venni a világpolitikai döntéshozatalban, hogyan legyen továbbra is Európa vezető szerepben.

Az isiásszal küzdő politikus összességében sikerként értékelte a saját és a kollégái munkáját, ugyanakkor úgy vélte, mérsékelt hangvétellel kell megítélni az eredményeket.

Jean-Claude Juncker zárszavában nem feledkezett meg a nemzetben gondolkodó európaiak ellen folytatott „szabadságharcáról” sem, a következő Európai Bizottság tagjainak megüzente:

Harcoljatok továbbra is Európáért, és harcoljatok a hülye nacionalizmusok ellen!
Forrás: 888/mandiner

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!