Óriási változás vár a bankszámlánkra – mindenkit érint

Hirdetés

Alig két hónap, és használhatjuk végre azt az áttörő pénzügyi megoldást, aminek segítségével 5 másodpercen belül utalhatunk, és ehhez még a számlaszám ismerete sem kell. Az azonnali fizetési rendszer márciusban rajtol, és nagy kérdés, hogy mennyire tudja majd visszaszorítani a túl magas készpénzhasználatot. Mert hiszen hiába lesz gyors az azonnali átutalás, ha továbbra is sújtani fogja a tranzakciós illeték. A bankok szerint semmi értelme nincs fenntartani a díjat, és a költségvetésnek sem jelent nagy bevételt, egyelőre azonban nem tűnik úgy, hogy kivezetésre kerül majd.

Ez pedig elég nagy ellentmondást okoz.

Nagyon sok szó esik manapság a tranzakciós illetékről, és ez egyáltalán nem véletlen. Az átutalásokat sújtó adót csökkentette ugyan a kormányzat, így ma már csak 20 ezer forint feletti utalásokra lehet kivetni azt, 0,3 százalékos összegben, átutalásonként maximum 6000 forint összegben. Ez ugyan nem tűnik soknak, de a mai viszonyok között, amikor a készpénzhasználat történelmi rekordot döntött (pedig a készpénzfelvételt is 0,6 százalékos adó terheli),  ez a fajta adó évi nagyjából 220 milliárd forint körüli összeget jelent a költségvetésnek.

A tranzakciós illeték természetesen nem tetszik a bankoknak. Az adót eredendően a bankok sarcolására találta ki a kormányzat a bankadóval együtt, de ahogy az várható volt, végül a fogyasztók fizetik meg. Ez a bankoknak sem jó dolog, hiszen a bankolók a banki relációban találkoznak a díjjal, miközben azon a bankrendszer semmit sem nyer. Ennek eredménye is lett, méghozzá az, hogy a bank saját bevételforrást is alkalmaz az átutalásokra – a tranzakció díját, amit a bankoknak fizetünk meg.

Korábban léteztek csomagárazású bankszámlák, és sok országban ma is ez az elterjedtebb, amikor meghatározott számú átutalást indíthatunk bizonyos összegért. A tranzakciós illeték ezt értelmetlenné teszi, hiszen mivel minden egyes átutalásnál el kell számolni vele, egyszerűbb az átutalás díját is ehhez csapni. A Magyar Nemzeti Bank javaslatában felszólította a bankokat, hogy tegyék lehetővé az ingyenes átutalást, a bankok válasza pedig ennyi volt: tranzakciós illeték.

Hirdetés

A Bankszövetség a tranzakciós illeték megszüntetése mellett érvel, mégpedig azzal indokolva azt, hogy a készpénzhasználat meglehetősen magas, átlépte a 6000 milliárdot, és az olcsóbb, biztonságosabb elektronikus fizetési rendszereket, mint a banki átutalás, nem teszi népszerűvé egy ilyen környezetben, hogy a lakosság ingyen vehet fel készpénzt, miközben az átutalást illetékkel sújtják. A Bankszövetség tehát azzal érvel, hogy a döntéshozó szervek addig ne követeljenek ingyenes banki szolgáltatásokat, amíg ők maguk tartják fel az egyébként senkinek nem kedvező tranzakciós illetéket.

Míg tehát az MNB kritikával illeti a túl drága bankrendszert, addig a kormányzat egyelőre nem adta jelét, hogy megszüntesse a tranzakciós illetéket. Közben viszont olyan, kétségkívül hatékony és áttörő, de egyben költséges megoldásokra kötelezik a bankrendszert, mint az azonnali fizetési rendszer bevezetése, amit azok nem is tudtak hatékonyan, határidőre végrehajtani.

Az AFR segítségével 5 másodpercen belül megérkezhet az utalásunk, és ehhez a másik fél számlaszámát sem kell ismernünk. Az utalás hétvégente és éjszakánként is lehetővé teszi az utalást. Ez rendkívül nagy előrelépés, és minden bizonnyal sokkal népszerűbbé teszi az elektronikus fizetési megoldást.

Viszont okkal merül fel egy kérdés: ha a döntéshozó annyira fontosnak tartotta az elektronikus fizetési formák elterjedését és népszerűsítését, hogy a magyar bankrendszer teljes kapacitását leterhelő fejlesztésre kötelezte őket, akkor miért tartja fent továbbra is a tranzakciós adót? Mert bár hiába tudunk nagyjából annyi idő alatt pénzt utalni majd, mintha a pénztárcánkból kivennénk a készpénzt és átadni a mellettünk állónak, ha előbbit továbbra is 0,3 százalékos adó sújtja. Ebben a tekintetben erőteljes ellentmondás érezhető a rendszerben.

Forrás: penzcentrum

Hirdetés

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!