Libsiknek lehet sivalkodni – remek hírek jöttek az unióból

Hirdetés

A magyar bérnövekedés mértéke decemberben a második leggyorsabb volt a világon, míg az Európai Unióban a leggyorsabb. Az elmúlt években a reálbérek a magyar gazdaságtörténetben soha nem látott mértékben emelkedtek. Az egészségügy és az oktatás jelenleg is zajló, és tervezett béremelései 2020-ban is jelentős reálbér-emelkedést hozhatnak Magyarországon.

A várakozásokat ismét felülmúlva, 13,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek decemberben.

A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, míg a nettó átlagkereset 278 000 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 417 700 forint volt a hónapban. 2019 egészében 11,4 százalékkal növekedtek az átlagbérek, és elérték a 367 800 forintos éves átlagot, ami 7,7 százalékos éves reálbér-növekedést jelent.

A magyar bérnövekedési dinamika a Trading Economics adatai szerint világszinten  a második helyen állt. Egyedül csak Ukrajna előzött meg minket, de ott jóval alacsonyabb szintről történt az elrugaszkodás, mint nálunk. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar bérek mind uniós, mind térségbeli mértéket nézve folyamatosan zárkóznak fel.

Decemberben a nettó bérek szintén 13,1 százalékkal emelkedtek, így a reálbér-növekedés 8,7 százalék volt a hónapban. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is fontos mutató, a rendszeres bérek kumulált növekedése 10,4 százalék volt az utóbbi egy évben. 

Hirdetés

2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 54,2 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében. A 2013-tól 2020-ig terjedő periódus alatt pedig 62 százalékot nőhetnek a reálbérek a várható tendenciákat figyelembe véve, mivel 2020-ra a megállapított, ismételten 8 százalékkal növekvő bérminimumok és a munkaerőhiány miatt 10 százalékot megközelítő bérnövekedés az erősödő inflációs nyomás mellett is 5,5 százalék körüli reálbér-növekedést jelenthet – véli a Takarékbank.

A jövőbeli bérnövekedést nagyban növelheti, hogy tizennégy százalékkal nőtt január elsejei hatállyal a szociális szférában dolgozók fizetése. A 14 százalékos béremelés tartalmazza a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékos emelését, ezenfelül további 6 százalékkal emelkedik a szociális ágazat dolgozóinak a fizetése. Novembertől 20 százalékos emelés lesz ebben a szektorban, a 2022-ig összesen 72 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek tovább gyorsíthatnak majd az ütemen. 

Ezzel párhuzamosan a júliustól 10 százalékkal emelkedő tanári bérek is 170 ezer embert érintenek, ami 0,3 százalékkal növeli a béremelkedés mértékét a második félévtől.

A keresetek emelkedése mellett a múlt évben 2268 milliárd forinttal, ezen belül decemberben 283 milliárd forinttal nőtt a háztartások portfóliójában lévő állampapír-állomány. Egyértelműen a Magyar Állampapír Plusz adott lökést a lakossági állampapír-befektetéseknek, ami abból is látszik, hogy júniusban 678 milliárd forint, júliusban 362 milliárd forint állampapírt jegyeztek le a háztartások.

Míg 2018 decemberében az összes állampapír 20,2 százaléka volt a háztartások birtokában, tavaly év végére 26,5 százalékosra nőtt a részesedésük. A múlt év decemberében a külföldi befektetők még 17,5 százalékkal több állampapírt birtokoltak, mint a háztartások, az egy évvel korábbi 61,6 százalékos többlettel szemben.

Hirdetés

Bár a tavalyi évről még nem rendelkezünk teljes körű adatokkal, de a kereseti adatokat figyelembe véve a magyarok teljes vagyona tovább nőhetett. A Századvég Gazdaságkutató egy tavalyi elemzése arról szólt,hogy Magyarországon egyrészt 2008-hoz képest 2017-re jelentősen nőtt a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke, amely döntően a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával, megtakarításainak növekedésével magyarázható, másrészt csökkent a háztartások hitelállománya. 

A gazdaságkutató szerint a két folyamat eredményeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona GDP-arányosan közel kétszeresére emelkedett, és már jelentősen meghaladja a V4-országok azonos mutatóit, továbbá magasabb, mint amit 2008-ban Németországban mértek.

Míg tehát Magyarországon a háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 58,8 százalékáról 105,9 százalékára emelkedett, 

addig ez az adat Csehországban a GDP 58,7 százalékáról 80,1 százalékára, Lengyelországban 41,6 százalékáról 65,3 százalékára, Szlovákiában 30,3 százalékáról 39,1 százalékára, míg Németországban a GDP 100,1 százalékáról 126,1 százalékára nőtt. Ha figyelembe vesszük a tavalyi kereseti adatokat, akkor ez a vagyon tovább nőhetett.

áadásul nemrégen derült ki, hogy 2019 negyedik negyedév végére 61 161 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 956 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 483 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 10 230 milliárd forint volt 504 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 1 142 milliárd forint plusz. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 453 milliárdos negyedéves növekedéssel 50 932 milliárd forintra nőtt.

Hirdetés
Hirdetés

Forrás: origo

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!