Pattanásig feszült a helyzet Brüsszelben – szakadhat az unió?

Hirdetés

Egyre nő a feszültség a koronavírus okozta károk miatt aggódó, azért saját hatáskörben gazdaságvédelmi intézkedéseket bevezető kormányok, illetve a brüsszeli bürokraták között.

,Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke szerint válsághelyzetben “a hezitálás visszafordíthatatlan károkat okozhat” a gazdaságban. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök baloldali politikusoktól meglepően egyértelműen bírálta Brüsszelt. Azt mondta, az uniótól érkező reakciók szimpatikusak ugyan, “de a késői válaszok teljesen haszontalanok”. Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy véli, a válsághelyzet után tisztázni kell az “európai szolidaritás” kérdését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a V4NA nemzetközi hírügynökség összeállítása szerint arról beszélt, hogy egyes tagállamok “csak magukra gondoltak”, amikor az európai egység lett volna a legfontosabb. És változatlanul azt hajtogatja, hogy a határzár nem állítja meg a vírust. Pedig: de. Közismert, hogy Franciaország akkor követte el a legnagyobb hibát a járvány megelőzésében, amikor heteket késlekedett a francia-olasz határ lezárásával.

Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei legutóbbi videokonferenciájukon egyetértettek abban, hogy határozott lépéseket kell tenni a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk mérséklésére.

Megállapodni azonban nem tudtak. A válság által legsúlyosabban érintett tagállamok – köztük Olaszország, Spanyolország és Portugália – hiába szerették volna elérni az államháztartási hiánycélra vonatkozó uniós szabályok módosítását, valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) pénzügyi alapjainak felszabadítását, javaslatuk elbukott más tagállamok – köztük Németország és Hollandia – ellenállásán. A GDP-arányos hiány újraszabályozásának kérdése, illetve az ESM-alapok felszabadítása így az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki megbeszélésére hárult.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke a Financial Times-ban szerdán megjelent cikkében kifejtette: az EU előtt álló legnagyobb feladat az, hogy “megfelelő erővel és gyorsasággal lépjen fel” a koronavírus-járvány terjedésével előállt rendkívüli helyzetben. Draghi szerint elkerülhetetlen a tagországok államadósságának jelentős növekedése, mert a magánszektorban dolgozók által elszenvedett bevételkiesést – és az elmaradt jövedelmek fedezésére szolgáló állami segítséget – be kell építeni az államháztartási mérlegbe.

Hirdetés

Draghi rámutatott arra, hogy az egyes kormányok megtették a legfontosabb lépéseket az állampolgáraik és a munkahelyek megóvására, de uniós szinten a hezitálás visszafordíthatatlan károkat okozhat az EU gazdaságában. “Előre nem látható körülmények között a gondolkodásmód megváltoztatására éppen úgy szükség van a mostani válságban, mint háború idején. Ilyenkor a tétovázás visszafordíthatatlan károkat okozhat”, szögezte le írásában Mario Draghi.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szerdai televíziós beszédében úgy fogalmazott: “minőségi ugrásra van szükség az euróövezet gazdasági irányításában” a koronavírus-válság miatt. Conte szerint a monetáris unió csak akkor kerülhet ki győztesen, “ha intézményeit is megerősítik a szolidaritás és az egység jegyében”.

Hozzátette: az uniótól érkező reakciók szimpatikusak ugyan, de a késői válaszok teljesen haszontalanok. Olaszország, ahol a vírusfertőzöttek száma csütörtökre meghaladta a 74 ezret, a halálos áldozatoké pedig a 7500-at, eddig csak Kubától, Kínától és Oroszországtól kapott konkrét segítséget orvosok, ápolók és védőfelszerelések formájában. Franciaország lényegében kinevette, amikor segítséget kértek tőlük.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön a válságkezelésről szóló brüsszeli plenáris ülés után elég abszurd módon arról beszélt: egy határok nélküli járványt a határok visszaállításával kezelni értelmetlenség, mégis több tagállam ezt tartotta megoldásnak. Az európai egység most lett volna a legfontosabb, mégis kezdetben legtöbben csak magukra gondoltak. Szerencsére már a tagállamok is ráeszméltek, hogy segíteniük kell egymásnak, utalt feltehetően Franciaországra Von der Leyen. Arról is beszélt, hogy a válság utáni helyzet kezelése is koordinált európai fellépést igényel.

Éppen a koordinált és határozott uniós fellépést hiányolta Sebastian Kurz osztrák kancellár, amikor a héten arról beszélt, hogy a válsághelyzet után meg kell vitatni az európai szolidaritás kérdését. Kurz szerint ugyanis nem fordulhat elő, hogy a nemzetállamok nem hangolják össze intézkedéseiket, és ennek következtében például Ausztria két héten át küzdött azért, hogy átengedjenek a német határon egy védőmaszkokat szállító teherautót.

Hirdetés

Von der Leyen, illetve az uniós vezetők fellépését kritizálta az Európai Parlament csütörtöki rendkívüli plenáris ülésén Nicolas Bay, a francia Nemzeti Tömörülés (a nemzeti jobboldal, az RN) képviselője is. Óriási feladat előtt állunk, és ön nem vesz részt ebben – idézi a V4NA az uniós képviselőt.

“Brüsszel nem állt le, hogy csökkentse a kockázatokat, és ön, Von der Leyen asszony, alábecsülte a válságot. Az ön hibái és ideológiai vaksága közvetlenül vezettek ide (…) mivel elmulasztották a legalapvetőbb óvintézkedések bevezetését, veszélybe sodorva ezzel az európai embereket.” A koronavírus-járvány újabb szeg, talán az utolsó a nemzetek felett álló és tehetetlen bürokrácia koporsójában, zárta felszólalását Nicolas Bay.

 

Forrás: origo

Hirdetés

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!