Itt az igazság pillanata: kiderült, mekkora pusztítást okozott a koronavírus

Hirdetés

Kevés dolog vágta így földhöz a magyar gazdaságot a jegyzett történelemben, mint a koronavírus-járvány. A Központi Statisztikai Hivatal megjelentette a második negyedévi GDP-adatot, a visszaesés letaglozó, éves viszonylaban 13,6 százalékos zuhanást szenvedett el az ország.

A bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 13,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 13,5 százalékkal csökkent a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a KSH. A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához.

Várható volt a gyatra eredmény, azonban eddig kellett várni, hogy a közgazdászok és a gazdasági kormányzat is alaposabban felmérhesse, mekkora kárt okozott idáig a gazdaságban a koronavírus-járvány, illetve a megállítására hozott intézkedések. A tényleges, 13,6 százalékos zuhanás azonban még a pesszimistább becslésekhez képest is nagyobb kárról árulkodik.

A negyedév során megjelent részadatok megalapozták az előzetes borúlátást. Az ipar az év első két hónapjában még enyhe növekedést tudott produkálni, és a márciusi zsugorodás se volt vészes. Utána azonban teljes erővel lecsapott a válság. Áprilisban 36,8 százalékkal, májusban 30,7 százalékkal esett vissza az ágazat. Ehhez képest a júniusi 7,8 százalékos visszaesés szinte pozitív eredmények tekinthető.

A turizmus erre az időszakra lényegében megszűnt, és a nyári hónapokban is csak a belföldi utazásokra számíthat a turisztikai és vendéglátó szektor, külföldiek nincsenek, belátható időn belül nem is lesznek.

Hirdetés

A negyedévre számított előrejelzések között is jelentős eltérések voltak, de nem volt ritka az olyan közgazdász, aki 10 százalékot meghaladó összeesésre számított. Azt eddig sem vitatták, hogy várhatóan a második negyedév lesz a legrosszabb időszak, ekkor omlik össze időszakosan szinte a gazdaság összes ágazata, hogy majd utána jöhessen a kilábalás. Arról aznban, hogy mekkora lesz a kár, csak most lehet tényadatot látni. És ennek alapján el lehet kezdeni átszámolni az eddigi prognózisokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legutóbbi inflációs jelentéséhez maga is végzett növekedési vizsgálatokat, ezeket ráadásul havi bontásban, szemben a KSH negyedéves adatközlésével. Az MNB ehhez bekért többek között a pénztárgépekről, az autópályákról, a repülőtérről és a foglalkoztatási ügynökségektől naprakész információkat. Ebből arra jutottak, hogy már a második negyedéven belül is elkezdődött egy felívelés, amire június és a rá következő nyári hónapok csak rátesznek.

Ennek a pályának nagyjából megfelel a GKI Gazdaságkutató által publikált legújabb havi elemzése. A cég értékelése alapján áprilisban -10 százalékos, májusban -7,5 százalékos csökkenés lehetett, júniusban pedig -5,5 százalék lehetett a visszaesés mértéke.

A második negyedév számadatainak ismeretében minden bizonnyal elkezdenek jönni a frissített éves előrejelzések is, amelyek között szintén rendkívül nagy a szórás. A remélt kármentéshez az év második felére mindenképp szükség lenne egy élénkebb gazdasági dinamikára. A fájdalmas második negyedévet követően a legvalószínűbb, hogy sok évet követően negatív-GDP eredménnyel kell idén beírni éves szinten. A CIB 4,1, a Raiffeisen 3,5, a GKI 6 százalékos visszaesést jósol, de a Pénzügyminisztériumban is nagyjából 3 százalékos csökkenéssel kalkulálnak.

A mezőnyből az MNB lóg ki, amely az év eleje óta újraszámolt jóslatában is pozitív nullás, illetve akár 2 százalékos pozitív növekedést is elképzelhetőnek tart. A kedvező forgatókönyvhöz az MNB-ben a beruházásokat látják kulcstényezőnek. Mivel a gazdasági szereplők visszavettek, nagy súlya lesz a különböző állami beruházási programoknak, illetve támogatásoknak és az MNB által is biztosított kedvezményes hiteleknek, amelyekből megvalósíthatók a jövőbeni növekedést megalapozó fejlesztések.

Hirdetés

A jegybanki elemzők azért is bizakodók, mert a különböző kormányzati foglalkoztatási támogatások, valamint a hitelmoratórium bevezetése hatékony eszközök lehetnek, hogy a lakosság ne szenvedjen el összességében jelentős vagyon vesztést, így a második félévben a belső fogyasztás is tartogathat tartalékokat.

Forrás: napi.hu

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!