Végre Merkel nem Magyarországgal foglalkozik – talált jobbat

Hirdetés

Németország mint az EU soros elnöke látszólag nem igazán törődik a Magyarország és Lengyelország körüli jogállamisági problémákkal, az első fél tucat fontos politikai-gazdasági probléma között, amit a német vezetésnek kezelnie kell, a brexit is csak az utolsó helyre került.

Látszólag az Európai Unió talán legfontosabb problémája a brexit kezelése, ám az unió soros elnöki tisztségét betöltő Németország prioritási rangsorában messze nincs az első helyen – véli Gideon Rachman, a Financial Times publicistája. Szerinte ez csak a negyedik legfontosabb kérdés, amivel a berlini vezetésnek foglalkoznia kell, ám egy német diplomata úgy véli, éppen hogy csak befér az első fél tucatba.

Ez egyben azt is jelenti, hogy lengyel és magyar vezetést legjobban aggasztó jogállamisági kérdés – az uniós támogatások átutalásának jogállami követelmények teljesítéséhez kötése – nem szerepel a fontos ügyek között. Persze ez sem biztos, hogy így van.

Az Angela Merkel asztalán található dossziék tetején az Oroszországgal a Navalnij-ügy miatt kibontakozott konfliktus található. Az alatt a koronavírus-járvány kezelése, majd a mediterrán térségben Törökország és Görögország között kirobbant vita szerepel (amelybe más országok is belekeveredtek). Leszorult a dobogóról az amerikai elnökválasztás, amelynek tétje, hogy helyre áll-e az EU és az USA baráti viszonya Donald Trump esetleges vereségével vagy sem. Az ötödik fő gond a Kína-EU viszony ellenségessé válása és a hatodik a brexit, amelynek tétje német nézőpontból az unió egységes piacának védelme a potyázással szemben.

Alekszej Navalnij az orosz ellenzék vezére Németországban fekszik kórházban nem egészen két kilométerre a kancellári hivataltól, miután német, svéd és francia vizsgálatok szerint a Novicsok nevű méreggel megmérgezték. A politikus átszállítása Oroszországból humanitárius gesztus volt a németek részéről, ám dühös reakciót váltott ki Moszkvában – német diplomaták úgy vélik, hogy az oroszok nem számítottak rá, hogy túléli a mérgezést.

Hirdetés

Merkel igyekezett nyitva hagyni a lehetőséget, hogy tartsa a kapcsolatot Vlagyimir Putyin államfővel, ám most nem próbálta enyhíteni a konfliktus élét, hiszen ő maga jelentette be, hogy a német tudósok vizsgálata szerint Navalnijt megmérgezték. Könnyen elképzelhető, hogy az ügy az Északi Áramlat 2. gázvezeték üzembe helyezésének elhalasztásához vezet, pedig ezt a projektet a legnagyobb ezzel ellenkező – amerikai, lengyel, szlovák – nyomás ellenére támogatta. Emellett a németek és az EU érzékenyek arra, hogyan viszonyul a Kreml a Fehéroroszországban kibontakozott rendszerellenes lázadáshoz.

Európa határán túl ellenséges nagyhatalmakat lát a német diplomácia. Ahogy egy berlini tisztviselő fogalmazott: Moszkva, Peking és Washington egy valamiben értenek egyet, abban, hogy meg akarják osztani Európát. Miközben Kína és Németország kapcsolatai romlottak, az utóbbinak az ázsiai ország a legnagyobb kereskedelmi partnere. Emellett Peking együttműködését meg kellene nyerni a klímavédelemben is, hiszen miközben az EU hadat üzent a szénalapú áramtermelésnek, Kínában még szénerőműveket nyitnak. Emellett kezelni kell valahogy azt a gondot is, hogy Kínában komoly emberi jogi sérelmeket okoznak a muszlim kisebbségnek, továbbá de facto felrúgták a Hongkong önálló státuszát garantáló brit-kínai egyezményt.

Az amerikai elnökválasztás tétje Európában Németországnak a legnagyobb. Ha Joe Biden demokrata elnökjelölt győz, akkor újjá lehet építeni azt a nyugati szövetségi rendszert, amely 70 éven át garantálta az ország biztonságát. Ha marad Donald Trump, a republikánus induló, akkor várhatóan még ellenségesebbé válik Washington, illetve Brüsszel és Berlin viszonya.

Angela Merkelnek különösen fontos a német-török viszony, miután a Törökországból indult szíriai menekültek befogadása roppantotta meg tekintélyét 2015-ben, amelyet csak a koronaválság jó kezelésével tudott visszaszerezni. Berlin közvetít Athén és Ankara között a mediterrán térség keleti medencéjében kialakult geopolitikai feszültségben, amelynek közvetlen oka az ott talált tenger alatti gázlelőhelyek hovatartozása körüli vita.

Hogy a lengyel-magyar ügy talán mégis jelentősebb, mint amilyenek látszik, arra az utal, hogy a német diplomácia ebben az ellenséges környezetben újra és újra az európai egység fontosságához lyukat ki. Egy olyan világban, amelyben kekeckedő nagyhatalmak, egészségügyi válság és környezeti katasztrófák réme fenyegetik az európai országokat, a berlini vezetés szerint csak együtt van esélyük megvédeni az érdekeiket. Az európai egységes piac védelme nem egyszerűen gazdasági, hanem biztonsági kérdés is.

Hirdetés

Ez ad hátteret a brexithez való viszonyuknak. A brit-EU kereskedelmi tárgyalások a német nézőpont szerint nem üthetnek lyukat az egységes piacon. Nem kaphatnak a britek kvóta- és vámmentességeket, miközben nem tartják magukat az állami támogatások uniós szabályozásához és a határokon átlépő áruk kontrolljához. Ez bizalmi kérdés is: ha Borisz Johnson brit miniszterelnök kész felrúgni a brexitmegállapodást, amit ő maga írt alá tavaly év végén, akkor mit várhat az EU egy a kormányával kötött megállapodástól? – teszi fel a költői kérdés az FT publicistája.

Ezt az üzentet azonban indulatok nélkül, csendben sugározzák London felé. A legendás angol hidegvér helyett a brit belpolitikában hisztériát és szűk látókörű viselkedést látunk, míg most a németek tesznek tanúbizonyságot arról, hogy lehet globális szinten gondolkodni és a vitákban nyugodnak maradni. A EU-brit megállapodás felrúgásával kapcsolatban a legerősebb kifejezés, amit az FT cikkírója a német fővárosban hallott, az volt, hogy ez zavart okoz a kapcsolatokban.

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!