A magyar állam küldetése, hogy a nemzet fennmaradjon

Hirdetés

A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az állami kitüntetések átadásán csütörtökön Budapesten.

Történészek állítják, hogy a kitüntetés egyidős az emberiséggel. A kezdet kezdetétől van látható jele, amivel az érdemeket, a hőstetteket elismerték – fogalmazott a politikus.

Kiemelte: a kitüntetés az egyén számára fontos visszajelzés a társadalom, a nemzet, a haza részéről.

Az is fontos – folytatta a miniszterelnök-helyettes -, hogy az állam elismerje és kifejezze azt, ami érték, és jelezze, „a társadalom ütőerén” tartja az ujját.

Kijelentette: a magyar állam küldetése, célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon.

Hirdetés

Ez akkor valósulhat meg, ha a magyar társadalom tagjai olyan értéket állítanak elő, amely mindenki számára értékgazdagodást jelent, és mindenkinek az életminőségét javítja. Ezek közé tartozhat akár egy nagyszerű színházi előadás, egy nagyszerű könyv, vagy egy templom építése, egy közösség lelkipásztori szolgálata – mondta.

Hozzáfűzte: az életminőség javítása által a nemzeti büszkeség is erősödik.

A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Aláhúzta: egy létszámában kis nép számára létkérdés az, hogy büszkeséget jelentsen a tagjának lenni.

Nincs még egy nép, amelyik létszámát tekintve annyi Nobel-díjat adott volna az emberiségnek, mint a magyarság, és nincs még egy család, amely annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház – mondta.

Az önök teljesítménye a saját szakterületükön olyan érték, amely a nemzeti büszkeséget erősíti, és így a magyar megmaradást is szolgálja – fordult a díjazottakhoz.

Hirdetés

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy mivel a világjárvány miatt elmaradt a kitüntetések átadása, most három nagy nemzeti ünnep „találkozik”.

Augusztus 20., hiszen a Szent István-napi kitüntetések átadása történik most, a március 15-ei, ugyanis a mai kitüntetési rendszer az 1848-ason alapszik, és az október 23-ai ünnepet tartjuk éppen – fűzte hozzá.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: ebben „mély szimbólum” jelenik meg, a három ünnep más történelmi korban, más történelmi kihívások között, de lényegében ugyanarról szólt.

Szent István alatt a feladat az volt, hogy a kereszténység felvételével kapcsolódjanak szervesen az európai civilizációhoz, és hozzák létre a szuverén magyar államot. Ez létre is jött – rögzítette, hozzátéve: 1848-ban ugyanez a feladat volt, akkor úgy hívták, hogy „haza és haladás”, vagyis a független magyar állam megteremtése és a polgári átalakulás.

1956-ban is pontosan ugyanez volt a cél, a nemzeti szuverenitás visszaállítása, hogy menjenek ki a megszálló szovjet csapatok, tartsanak szabad választásokat, legyen demokrácia – mondta.

Hirdetés
Hirdetés

Ez a magyar megmaradás parancsa, azaz két dolgot kell egyszerre megtenni: a nemzeti szuverenitás védelmét és egyúttal az „idők élén járni”.

Minden díjazott a saját területén, a saját hivatásában, küldetésében ezt teljesíti – hangsúlyozta a kormányfőhelyettese, köszönetet mondva a rendkívüli teljesítményért.

Forrás: Magyar Hírlap

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!