Nobel-díjas közgazdász: Jöhet az összeomlás, minden összejött

Hirdetés

A szokásosnál jóval kockázatosabb a jelenlegi helyzetben a tőzsdei befektetés Robert Shiller Nobel-díjas közgazdász szerint. A befektetők ugyanis nagyon félnek egy krachtól, miközben nagyon drágának tartják a részvényeket, amelyek tényleg durván túlárazottnak tűnnek. Nem ez tűnik a jó pillanatnak a beszálláshoz.

Akár emelkedhetnek is a részvényárfolyamok, azonban a jelenlegi egy különösen nagy kockázatú pillanat a tőzsdei befektetések szempontjából, így érdemes lehet inkább kivárni – véli a The New York Timesban megjelent írásában Robert Shiller, Nobel-díjas közgazdász. Ennek oka, hogy a részvénypiacot nagyon túlárazottnak tartják a befektetők, historikusan nézve elképesztően drága is, miközben nagy esélyét látják egy krach lehetséges bekövetkezésének. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül bekövetezik egy összeomlás, de a kockázatok sokkal magasabbak a szokásosnál – írja.

Shiller több olyan felmérésének eredményére hivatkozik, amelyeket az elmúlt évtizedekben fejlesztett ki és folytat le rendszeresen a befektetők körében, hogy egyrészt képet kapjon azok hangulatáról, másrészt megértse, milyennek látják a részvénypiaci befektetések várható megtérülését. A felméréseket a Yale School of Managementhez tartozó International Center of Finance végzi.

 

Az egyik mutatót azok alapján a válaszok alapján készíti, amelyet a következő kérdésre adnak a befektetők: “Mit gondol, mekkora az esélye annak, hogy egy az 1929-eshez vagy az 1987-eshez hasonló tőzsdekrach következik be a következő hat hónapban, ideértve azt az esetet is, hogy egy külföldön bekövetkezett összeomlás szivárog át az Egyesült Államok részvénypiacára?”

Hirdetés

A Krach Bizalmi Index azt mutatja, az elmúlt hat hónapban átlagosan a válaszadók hány százaléka válaszolta azt, hogy ennek esélye 10 százaléknál kevesebb. Augusztusban ez az index mindenkori mélypontjára, 13 százalékra esett, de szeptemberben sem volt magasabb 15 százaléknál, ami szintén extrém alacsony értéknek tekinthető.

Shiller szerint az intézményi befektetők körében magasabb volt a bizalom a piaccal kapcsolatban, náluk szeptemberben 24 százalék volt a mért érték, ami szintén kiugróan alacsony érték náluk.

Összességében ami lényeges, hogy a befektetők túlnyomó többsége szerint 10 százaléknál magasabb az esélye egy akár azonnali tőzsdei összeomlásnak, s ez jól jelzi, hogy eléggé aggódnak.

A Nobel-díjas közgazdász által említett másik mutató azt méri, hogy a befektetők mennyire érzik a fundamentális értékekhez, illetve ahhoz az értékeltséghez képest túlárazottnak a részvényeket, ahol azok még értelmes befektetésnek tűnnek. A változó azt mutatja, a befektetők mekkora hányada véli úgy, hogy a részvénypiac nincs túlárazva. Ez most az egyéni befektetők körében 38, az intézményeknél 44 százalék. Csak összehasonlítás kedvéért, a 2008-2009-es válság márciusi mélypontján 77 és 82 százalék volt.

A válság jelei ellenére a részvénypiac rekordmagasságban van, s a részvények árazását egészen magas szintekig feszítik. Ez nagyon különbözik 2009 márciusától, amikor a részvények olcsók voltak és a piac aztán emelkedni kezdett.

Hirdetés

S a részvények most valóban nagyon drágák – írja Shiller. Az általa megalkotott ciklikusan kiigazított árfolyam/nyereség hányados (C.A.P.E.) is ezt mutatja. Ez a mutató annyiban más, hogy 10 éves időszak átlagos nyereségeit veszi figyelembe, nem csak egy adott évét. Ez a visszatekintető profitadatokkal dolgozó mutató jelenleg olyan szinten tartózkodik, aminél magasabb értékre mindössze kétszer volt példa. A 20-as években a nagy gazdasági válsághoz vezető összeomlás előtt, illetve 2020 elején, a dotcom lufi kipukkadását megelőzően.

Persze a bizalom hiánya és a magas részvényárfolyamok önmagukban nem fognak tőzsdekrachot okozni, ehhez más hatásoknak is fel kell lépniük – jegyzi meg a Nobel-díjas professzor. Szerinte az, hogy a helyzet felületesen hasonlít a korábbi krachok előtti állapotokra arra ösztökéli a befektetőket, hogy jobban odafigyeljenek a múltbeli történésekre. S ha valami az akkori történésekhez hasonló történik, akkor jelentősen megnő a befektetők kockázatérzete. A koronavírusos esetek számának további drasztikus emelkedése, kaotikus és erőszakos amerikai elnökválasztási folyamat vagy bármely más esemény is kiválthatja ezt a hatást. Ugyanakkor persze egy nyugodt választás, a politikai és gazdasági stabilitás érzete nyugtatólag hathat.

Shiller elismeri, hogy persze nem látni a jövőt, de a befektetők bizalomhiányát, a politikai helyzetet és a járványt tekintve, megvan az esélye, hogy a tőzsdekrachra való várakozás önbeteljesítő jóslattá válik – írja.

 

Forrás: napi.hu

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!