Afganisztán a kivonulás napján: csőd, pánik, éhezés

Hirdetés

Afganisztán gazdasági csődben van annak minden ismert jellegzetességével: nem fizetik ki a béreket, elszáll az infláció, elértéktelenedik a nemzeti valuta. Sajnos már az éhezés sem a jövő fenyegető lehetősége, hanem a lakosság egy részének realitás.

Amindennapi közszükségleti cikkek, köztük a liszt, a étolaj vagy az üzemanyag ára megugrott Afganisztánban, miközben a béreket nem fizetik ki. Az emberek sorban állnak a bankok és az ATM-ek előtt, hogy némi készpénzhez jussanak, összességében mióta a tálibok átvették a hatalmat az országban a hónap közepén, az emberek a gazdasági összeomlással küszködnek. Szakértők és az országban tevékenykedő segélyszervezetek úgy látják, hogy a folytatás a pénzügyi csőd és a kiterjedt éhezés lehet – kezdi az amerikai kivonulás idejére kialakult helyzet bemutatását a Financial Times.

A szárazföldi, importfüggő országot hetek óta elvágták a külvilágtól, a határok túlnyomórészt zárva vannak, az szélsőséges iszlamista vezetés nem fér hozzá az ország kilencmilliárd dollár értékű, befagyasztott valutatartalékához. A donor országok, elsősorban az USA, illetve az IMF és a Világbank leállította az ország finanszírozását, miközben a GDP 40 százalékát a külső támogatások adják. Az afgáni, az ország nemzeti valutája tíz százalékot veszített értékéből, miután megszűntek azok a fizikai dollárszállítások, amelyek az átválthatósággal támogatták az értékét. Kabulban a frusztráció erősödésének biztos jeleként tüntetők követelték a bankok újranyitását a napokban, miután esetenként hónapok óta nem kapják meg a fizetésüket.

Afganisztán a sok milliárd dolláros hadigazdaság hirtelen végétől szenved, óriási a távolság tátong a fogyasztás és a fogyasztás kiszolgálása között, ami pánikot okoz – foglalja össze a helyzetet Greame Smith, az International Crisis Group tanácsadó cég vezető elemzője. Az afgán GDP 10-20 százalékkal zuhanhat a következő két évben – véli Anwita Basu, a Fitch Solutions ázsiai ügyekkel foglalkozó részlegének vezetője. Az összeomlás hasonló lehet ahhoz, amit Szíriában, Libanonban, illetve Mianmarban láttunk az elmúlt években. A hiperinfláció sem kizárt, ha tovább gyengül az afgáni.

A legrosszabb azonban nem a gazdaság leolvadása, hanem az, hogy 14 millió afgán, a lakosság harmada máris az éhínséggel néz szembe – derül ki az ENSZ World Food Programme élelmezési programjának becsléséből. Ennek a rétegnek a gyermekei aligha úszhatják meg az alultápláltságot. Herát városának lakói például azt tapasztalják, hogy a boltok kínálata zsugorodott, a mennyiség kisebb, az árak viszont magasabbak, mint korábban.

Hirdetés

A lencse ára például több mint duplájára nőtt, 50 afgáni/kilogrammról 120-ra. (Egy afgáni árfolyama az augusztus 19-ei 3,84 forintról augusztus 30-ra 3,42 forintra gyengült.) A csicseriborsó és a bab még jobban megdrágult. A nagyvállalkozók elhagyták Herátot, így fogalmunk sincs, hogy fog folytatódni a a kereskedelem a városban – mondta egy helyi lakos. Bámijánban, egy kisebb városban az ország közepén az étolaj ára negyedével, 2000 afgánira ment fel gallononként (3,8 liter) egyetlen hét alatt – számolt be egy ott élő. Az ország új urai augusztus utolsó hétvégéjén 200 dollárnak megfelelő valutában limitálták a bankokból felvehető készpénz összegét.

Azzal azonban egyelőre nem foglalkoztak, hogy legalább egy ideiglenes kormányt összeüssenek, így a külföldi segélyszervezetek és kormányok azt sem tudják kivel tárgyalhatnának, hogy segítséget adjanak. A tálibok tárgyalnak olyan afgán vezetőkkel is, mint Hamid Karzai, az elmenekült elnök, ami arra utal, hogy elfogadnának egy több lábon álló adminisztrációt, amelyen egyes tagjai fel tudnak mutatni némi gazdasági hozzáértést. Ugyanakkor szakértők szerint rossz jel, hogy egy veterán tálib vezetőt ültettek a jegybank elnöki székébe, mert arra utal, hogy előnyben részesítik az ideológiát a szakértelemmel szemben.

A tálibok azt ígérik, hogy ki fogják fizetni a közalkalmazottak bérét, ám sokan kételkednek ebben. Az sem világos, hogy hagyni fogják-e a nőket továbbra is dolgozni – az ENSZ jelezte, hogy néhány tartományban, ahol átvették a vezetést, hazaküldték a nőket a munkahelyekről. Nem tudhatjuk, hogy elmenjünk-e dolgozni vagy sem, ha igen, akkor ki fogják-e fizetni a bérünket vagy sem, és hogy mennyi pénzt kapunk – mondta egy doktornő, aki a heráti állami kórházban dolgozik. Aki még dolgozik, az csak önkéntes elhivatottságból teszi. A hatalmi vákuum miatt nincs pénz Kabulban – mondja egy ott élő, aki szerint humanitárius katasztrófa felé tart az ország.

Forrás: napi.hu

Hirdetés

Hirdetés
loading...

Follow us on Facebook!

loading...
[sg_popup id=13005]
error: Content is protected !!