Bukaresti civilek mentek neki a román Trianon-emléknapnak
Traumatizálná az erdélyi magyarokat, ezért reméljük, Iohannis visszadobja az új ünnepről szóló törvényt – mondta a Magyar Hírlapnak az Active Watch aktivistája, Radu Răileanu.
Noha a különféle, kirekesztés és diszkrimináció ellen küzdő európai civil szervezetek általában nem kezelik prioritásként a határon túli magyarokat érő sérelmeket, úgy tűnik, a bukaresti Active Watch kivétel: éles hangvételű közleményben kelt ki az ellen, hogy a román parlament megszavazta Trianon napjának megünneplését.
A Magyar Hírlap kérdéseire Radu Răileanu, a szervezet antidiszkriminációs csapatának tagja válaszolt.
– Legutóbbi sajtóközleményükben kifejezték aggodalmukat a parlamentben megszavazott Trianon-nap kapcsán. Ugyanakkor a csaknem teljes román politikum – az RMDSZ mellett a tartózkodó USR-en kívül – támogatta a dolgot. Miért?
– Nyilván a választói vágyaknak szerettek volna megfelelni, nevezhetjük ezt politikai opportunizmusnak is. És valószínűleg kapcsolódik ahhoz az óriási mélyrepüléshez, amely az elmúlt hetekben jellemezte a román–magyar kapcsolatokat a nyilvánosságban. Azt hiszem, hogy Klaus Iohannis legutóbbi megnyilvánulásai (az elnök Erdély „eladásával” vádolta meg az ellenzéket, magyarul köszöntve a szociáldemokratákat, valamint kijelentette, hogy amíg ő az államfő, szó sem lehet autonómiáról – a szerk.) és Orbán Viktor miniszterelnök válasza nélkül talán soha nem történt volna meg.
– De ez a mélyrepülés nem csak az utóbbi heteket jellemzi, gondoljunk csak a nacionalista támadásra az Úz-völgyi temetőnél. Ami Iohannis durva szavait illeti, azok fő célpontjai nyilvánvalóan a szociáldemokraták (PSD) voltak, ugyanakkor mélyen megalázta a magyar közösséget és a magyar nyelvet is.
– A pártok, főleg a PSD és a kormányzó PNL közötti politikai csatározások mesterséges konfliktushoz vezettek a románok és magyarok, illetve Románia és Magyarország között. Ez nem valódi konfliktus, sokkal inkább szimbolikus, amelynek a legfőbb áldozatai az azt elszenvedő, Romániában élő magyarok. Persze vannak bizonyos ügyek a két nép között – a kilencvenes években csaknem polgárháborúba torkollott az etnikai szembenállás –, de továbbléptünk, mindkét ország NATO- és EU-tag. Ugyanakkor ez a konfliktus időről időre felbukkan, akár az Úz-völgyi temető kapcsán, akár más ügyek mentén. A feszültség időről időre megnő, főként azért, mert Románia egyre kevesebb és kevesebb toleranciát mutat a magyarok és a jogaik iránt. Ami az utóbbi hetekben történt, az viszont ehhez képest is nagyon gyors eszkaláció.
– Közleményükben kitértek arra is, hogy bár a magyarok a legnagyobb kisebbség Romániában, még saját nemzeti napot sem kaptak, ellentétben például a roma vagy a tatár kisebbséggel. Miért?
– Nem tudom, nem tanulmányoztam behatóbban ezt a dolgot. Nem vagyok benne biztos, hogy az RMDSZ kérelmezte volna, s ha kérte, valószínűleg a korábban említett politikai okokból utasították el – tudja, „a választók akaratára apellálunk, és keményebben lépünk fel a magyarok ellen – mi nem ünnepeljük Romániában március 15-ét” (A parlament 2017-ben visszautasította az RMDSZ kezdeményezését, hogy a forradalom napja a romániai magyarok számára nemzeti ünnep lehessen – a szerk.).
– Ha egytől tízig osztályoznia kellene a román politikai elit hozzáállását a magyar kisebbséghez, hányast kapna?
– Ez nagyon összetett kérdés, inkább nem adnék osztályzatot. Abban viszont biztos vagyok, hogy a román vezető politikusoknak többet kellene tenniük, és érzékenyebbeknek kellene lenniük a magyar közösség számára húsba vágó témák iránt.
– Mit gondol, ebben a helyzetben, ha az elnök is aláírja a törvényt, és az életbe lép, hogyan lehetne úgy – az érme több oldalát megmutatva – megülni ezt a nemzeti ünnepet, hogy ne gázoljon bele annyira a magyarokba?
– Amíg Iohannis nem hirdeti ki – és ebben reménykedünk –, Trianon napja nem lesz nemzeti ünnep. Az elnök visszaküldheti a parlamentnek, és a törvényhozás dönthet úgy, hogy nem fogadja el újra. Ha mégis elfogadnák, az nagyon durván traumatizálná a romániai magyar közösséget. Nem tudom, hogyan lehetne ellensúlyozni ezt, talán azzal, hogy végre engednék március 15-e hivatalos megünneplését hasonló szinten és hasonló módon. De még egyszer mondom: reméljük, hogy az elnök nem hirdeti ki, és Trianon napja nem lesz nemzeti ünnep.
– Egy 2019-es felmérés szerint a románok csaknem hatvan százaléka szerint Magyarország ellenséges Romániával szemben, és vissza akarja venni Erdélyt. Ha tényleg ez jellemzi az átlag román gondolkodását, miért van így?
– Eléggé hihető, hogy ez az általános vélemény azon románok körében, akik Erdélyen kívül élnek, ott, ahol nem találkoznak közvetlenül magyarokkal. Szerintem az oktatás lehet az oka mindennek, ahogyan a történelmet a román iskolákban tanítják. Itt a magyarok mindig agresszorként és a románok elnyomóiként tűnnek fel. Azt hiszem, nagyon sok hozadéka lehetne annak, ha Románia és Magyarország egy asztalhoz ülne, és megegyezne abban, hogyan tanítja a történelmét az iskolákban – ahogy a franciák és a németek tették.
Forrás: Magyar Hírlap
