Hatalmas sikert hozott a Putyin- Orbán csúcstalálkozó
Budapestre látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök, a világ egyik legbefolyásosabb politikusa, a találkozó alkalmából nyolc megállapodást írtak alá Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Új gázszállítási szerződést jelentettek be, szó volt az új ukrán vezetésről és a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, a NATO-, illetve a nyugati országok és Oroszország viszonyának javításáról is, a szíriai helyzetről, valamint az ebből fakadó migrációs veszélyről. Emellett kiemelten foglalkoztak a közel-keleti és afrikai keresztény közösségek védelmével. Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután fogadta a Karmelita kolostorban az orosz államfőt, miután nem sokkal 3 óra után landolt a gépe.
A tárgyalások végeztével tartott sajtótájékoztatóról az Origo percről percre tudósított.
Összesen nyolc megállapodást kötött a két kormány, ezek közül
- az első a régióközi együttműködésről szólt.
- A második megállapodás egy egyezmény a Magyarország és Oroszország közötti szociális biztonságról.
- A harmadik megállapodás egy együttműködési szándéknyilatkozat az onkológiai együttműködésről.
- A negyedik egyezmény egy sport és testnevelésről szóló szándéknyilatkozat.
- A vasúti közlekedés területén is született egy szándéknyilatkozat az együttműködésről.
- A hatodik megállapodás egy viszontbiztosítási szerződés az Eximbank és orosz testvérbankja, az Exiar között.
- A hetedik megállapodás Szamara megye és Győr-Moson-Sopron megye együttműködéséről szól.
- A nyolcadik megállapodás a Mol, a Lukoil és a Transznyefty közötti együttműködés az olajszállítás jövőjéről, biztonságáról.
Az aláírásokat követően Orbán Viktor kijelentette: Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon.
Ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország is nyer– mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hosszú évekre visszanyúlik az a gyakorlat, amely szerint minden évben tartanak magyar-orosz magas szintű találkozót. A cél az volt, hogy minden évben lépjünk egyet előre. Visszatekintve azt lehet mondani, hogy voltak sikeres és kevésbé sikeres évek. Tavaly nagyot sikerült előre lépni – mondta a kormányfő. Az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt, és meghaladta a 7 milliárd dollárt. Az őszinteség a két ország közötti kapcsolat alapja – mondta Orbán Viktor.
Magyarország szándéka, hogy oroszországi beruházásokról, tőkebefektetésekről egyezzen meg a két ország, valamint hogy legyenek olyan exportképes magyar termékek, amelyeket az orosz piac befogad – közölte, megjegyezve, hogy Magyarországnak már vannak húsipari, állategészségügyi, gyógyászati és gyógyszeripari beruházásai Oroszországban.
Orbán Viktor az energetikai kérdésekről azt mondta: „mi a szuverenitásra vagyunk fixálva”. Mindez az energiára is igaz, és minden beszerzési forrás érdekel minket, szeretnénk, ha Oroszországon kívül máshonnan is be tudnánk szerezni. Másrészt nem akarunk függeni egyetlen tranzitországtól sem – tette hozzá. Minél több útvonalon érkezzen gáz Oroszországból – mondta. Ezért a Török Áramlat egy preferencia, minél hamarabb tudunk hozzá csatlakozni, annál jobb – mondta.
A magyar-orosz politikai együttműködésre is kitért Orbán Viktor, úgy fogalmazva: egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a „házszámát”, márpedig Magyarország egy Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében, különösen azok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére. Ebbe illeszkedik a magyar-orosz együttműködés is, mert noha Magyarország természetesen a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad, ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal . A migráció tekintetében is van együttműködés a felek között– mondta Orbán Viktor.A Közel-Kelet stabilitása terén is együttműködés van a két ország között, mivel ott is vannak magyar érdekek, ha az a térség destabilizálódik, akkor migránsok indulhatnak el Európa felé– hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Érdekünk a katonai és politikai stabilitás Szíriában. A miniszterelnök megemlítette, hogy az együttműködés az Irakban élő kurdokra is kiterjed, mert az erbíli kurd kormányzatot Magyarország kiképzéssel, katonákkal és pénzügyileg is támogatja.
A migrációval kapcsolatban kifejtette, hogy a balkáni útvonalon, Törökország és Magyarország között ma is 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak felé mozognak, ez pedig aggodalommal tölti el és határvédelemre kényszeríti Magyarországot.
A két ország közti politikai együttműködés egyik eleme a keresztény közösségek védelme is. Ez magyar részről a Szent István-i hagyományok része – mutatott rá.
Az Origo kérdésére elmondta, hogy a keresztények segítésében sokkal nagyobb Oroszország lehetősége. Magyarországnak ezzel szemben olyan tapasztalata van, hogya magyarok csak addig tudnak fennmaradni, amíg meg tudnak maradni a keresztény kultúrában, és kötelessége segíteni a bajba jutott keresztény közösségeket.Ennek igyekszünk megfelelni. Konkrét segítségről fogunk tárgyalni – tette hozzá.
Magyarország Oroszországgal közösen egyházi épületeket állít helyre, és olyan gyárakat épít, amelyek hozzájárulhatnak a helybéliek élelmezéséhez. Magyarország ezen kívül iskolákat, kórházakat épít, falvakat állít helyre, ahová az elmenekült emberek visszatérhetnek– mondta.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország nem enged a kárpátaljai magyarok érdekeinek védelméből. A fő kérdés, hogy mit lehet kezdeni azzal, hogy a kárpátaljai magyarok jogi diszkriminációt szenvednek el és fizikai veszélyben vannak.Azt szeretnénk, hogy az ukránok elkötelezzék magukat a Velencei Bizottság által javasolt indítványok mellett a kárpátaljai magyarokat illetően – mondta Orbán Viktor.A magyar-ukrán viszonyt a magyar-ukrán kontextusban kell értelmezni, míg az orosz-ukrán viszonyt a normandiai négyek tekintetében kell nézni.Nem szabad a két értelmezést összekeverni – hangsúlyozta a kormányfő. A korábbi ukrán kormány nyíltan magyarellenes politikát folytatott, most pedig arra törekszünk, hogy tisztázzuk a nehéz kérdéseket. Reményét fejezte ki egyúttal, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete javulni fog az új ukrán vezetéssel, amellyel törekszik egy mielőbbi érdemi tárgyalásra. Azt is nyomatékosította: amikor Magyarország megfogalmazza az Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, nem Oroszország miatt, vagy Oroszországra tekintettel teszi ezt, hanem a magyar nemzeti érdekekből kiindulva.
Vlagyimir Putyin a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt évek együttműködése sikeres volt a gazdasági kapcsolatok területén.Nagyon komoly dokumentumcsomagot írtunk alá, mindez pedig tovább mélyíti a magyar-orosz kapcsolatokat– tette hozzá. Az orosz államfő örömtelinek nevezte, hogy tovább nőtt a két ország közötti áruforgalom. Az egyik most aláírt egyezmény lehetővé teszi az orosz energetikai export növelését. Mint mondta, Oroszország fontos partnernek tekinti Magyarországot az Európába irányuló gázszállításban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akadálymentes a két ország közötti energetikai együttműködés.Az új megállapodás alapján 2025-ig szóló megállapodás született az olaj- és gázszállítások tekintetében– mondta Putyin. Az orosz államfő a paksi bővítésről azt mondta, hogy a jelenlegi 40-ről 80 százalékra nő majd az erőmű magyar áramtermelésben betöltött aránya. Más közös ipari projektekről is szó volt a tárgyaláson – közölte, megemlítve a magyar folyami hajózást és a budapesti metró modernizációját.
Az orosz elnök elmondta, hogy a kulturális és oktatási területen is erős az együttműködés a felek között. Az orosz államfő szerint fontos normalizálni az EU és Oroszország kapcsolatát. Az ukrán válság megoldása is szóba került – tette hozzá. A szíriai konfliktusról azt mondta, hogy az országban halad az alkotmányos reform. Ezután köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért kezdeményezte, hogy közel-keleti egyházi vezetőkkel is egyeztessenek Budapesten. Kiemelte: Oroszország kész együttműködni a keresztények támogatásában Magyarországgal a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
Az Origo kérdésére azt mondta, hogy kötelességük segíteni az üldözött keresztényeken. A fő cél, hogy segítsünk a városok és falvak helyreállításában, a Közel-Kelet ugyanis a kereszténység bölcsője. A keresztények folyamatos üldöztetésnek és kizsákmányolásnak vannak kitéve – tette hozzá. Szorosan együttműködünk az adott országok vezetőivel. Vlagyimir Putyin azt is elmondta, hogy Oroszország Szíriában a keresztényeken kívül a muzulmán és zsidó lakosságnak is ad segítséget.
Az orosz államfő szerint hazánk érdekelt a Török Áramlathoz való csatlakozásban. Bízik benne, hogy az év végéig a Török Áramlat elkészül, és a bolgár és a szerb partnerekkel befejezik a munkát. Jövő év elejére elkészülhet a 15 kilométeres magyar szakasz is – tette hozzá.
A sajtótájékoztató után Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a két külügyminiszter jelenlétében egyházi vezetőkkel tárgyalt a Karmelita kolostorban. Ahogy azt közölték, konkrét segítséget fog nyújtani a két ország a közel-keleti üldözött keresztényeknek.
Forrás: origo
