Meghökkentő csalásokra derült fény a magyar munkahelyeken
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a személy-és vagyonvédelmi-, valamint a takarítási tevékenységet végző munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatát ellenőrizte: ennek során a munkáltatók 70 százalékánál tártak fel valamilyen munkaügyi jogsértést. A felügyelet szintén nyilvánosságra hozta a munkaidőkeretre vonatkozó rendkívüli célvizsgálata eredményeit. Ennek alapja ugyan nem igazolódott be, de az ellenőrzött munkáltatók 67 százalékánál tártak fel valamilyen munkaügyi vétséget.
Az idén létrehozott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alá tartozó foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szeptember 27 és október 15 között folytatta le a személy-és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint takarítási tevékenységet végző munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célvizsgálatát – derül ki a nemrég nyilvánosságra került jelentésből.
A vizsgálat 871 vállalkozás – 2 181 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 70 százalékánál (607 darab) tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 61 százalékát (1 333 fő) érintő valamilyen munkaügyi jogsértést. A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 122 darab munkaügyi bírság kiszabása, valamint 183 szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezés, 340 szabálytalanságot megállapító figyelmeztetés határozat várható.
A legutóbb, 2017-ben lefolytatott vagyonvédelmi célvizsgálaton tapasztaltakhoz képest az eredmények csak enyhén javuló képet festenek. Akkor a hatóság 1 026 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 76 százalékánál (776 darab) tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont 2 592 munkavállaló 68 százalékát érintették (1 768 fő).
A jogsértéssel érintett munkavállalók közül 14 százalékánál (252 fő) volt megállapítható a feketefoglalkoztatás. Ami a feketefoglalkoztatás megjelenési formáját illeti, mindkét ágazatban a bejelentés nélküli foglalkoztatás érintette a legtöbb munkavállalót és nagy arányban jelent meg még a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, mely inkább a személy- és vagyonvédelmi szektor sajátossága – állapítja meg a felügyelet.
A személy- és vagyonvédelmi, továbbá a takarítási tevékenységet folytató vállalkozásoknál gyakori az utólagos, késedelmes bejelentés, sok esetben csak utólag „értesítik” róla a munkavállalókat, hogy cégváltás történt és utólag viszik nekik a munkaszerződéseket is. A munkavállalók alapvető, garanciális joga sérül, hiszen sokszor azt sem tudják megmondani, hogy éppen melyik cég a munkáltatójuk és kitől várják a fizetésüket.
Különösen a személy-és vagyonvédelemben a munkaszerződés írásba foglalásának hiánya a munkáltatók gyakori változásaira vezethető vissza, mivel a tapasztalatok szerint körülbelül 3-4 havonta változik a munkavállalók munkáltatója, melyről az érintettek nem is tudnak, ezért a munkaszerződések írásba foglalása és az adóhatósági bejelentések teljesítése is gyakran visszamenőlegesen történik meg.
A felügyelet szerint a legtöbb munkavállalót a munkaidő-nyilvántartással és munkaidő-beosztással kapcsolatos szabálytalanságok érintették foglalkoztatási mindkét területen. A szabálytalanságok a jogsértések 29 százalékát adták és 698 munkavállalóra terjedtek ki.
A vagyonvédelemben a munkaidő beosztásáról a munkavállalókat írásban nem tájékoztatták, több munkavállaló panaszkodott arra, hogy a szolgálatvezető pár órával a szolgálat megkezdése előtt küld értesítést, hogy szolgálatba kell lépnie, a munkát fel kell vennie.
A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya jellemzően szándékos, hiszen ezek miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.
A hatóság azt is megállapította, hogy a munkavállalók jogviszonyát többnyire bejelentik, azonban a visszajelzések alapján vélelmezhető, hogy járulékot nem fizetnek utánuk. Amint egy adott cég a foglalkoztatotti létszámtól függően az adóhatóság számára is feltűnő járulékmennyiséget „spórolt meg”, a céget „eldobják” és jön egy új cég. A vagyonvédelmi cégek az állandó munkáltatóváltással azt is „meg akarják oldani”, hogy a munkavállalóknak ne kelljen szabadságot kiadni, így minden munkáltatónál csupán néhány hónapig dolgoznak, a szabadság kiadása elmarad.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a 2021. évi ellenőrzési tervén felül október 18 és november 5 között folytatta le a munkaidőkeretre és a munkabér védelmére vonatkozó szabályok érvényesülésének rendkívüli célvizsgálatát. Ennek indoka az volt, hogy közérdekű bejelentés és sajtóban megjelent hírek alapján egyes munkáltatók a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalókat a járványhelyzet miatt a munkaidőkeret adott időszakában kevesebb munkaórára osztották be. Ennek következtében a munkaidőkeret végén úgynevezett „mínusz órák” keletkeztek, melyet a munkáltatók a munkavállalóktól munkabérelőleg jogcímen visszaköveteltek és a kifizetett munkabérből levontak vagy szándékukban állt levonni.
A rendkívüli célvizsgálat egyebek közt az építőiparra, a kereskedelemre és a vendéglátásra terjedt ki, és fokozottan érintette azokat a területeket, ahol a munkavállalókat munkaidőkeretben foglalkoztatják, így a gépipari és feldolgozóipari ágazatra nagyobb hangsúly került.
A vizsgálat 759 vállalkozás – 10909 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 67 százalékánál tártak fel valamilyen munkaügyi jogsértést, de azok a vizsgálatba vont munkavállalók mindössze 23 százalékát érintették. A munkavállalók alacsony jogsértési aránya arra vezethető vissza, hogy a nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató gépipari és feldolgozóipari munkáltatóknál mindössze a munkavállalók 15 százalékát (1236 fő) érintette valamilyen munkaügyi jogsértés.
A jogsértések miatt mindössze 84 darab munkaügyi bírság kiszabása, valamint 130 figyelmeztetés határozat kötelezés intézkedéssel és 350 figyelmeztetés határozat meghozatala várható. Legtöbb esetben a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) fordult elő. Tipikus volt még a munkaidő-beosztás rendelkezéseinek megsértése, illetve szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása.
A célvizsgálat alapja, mely szerint gyakori, hogy a munkaidőkeret végén keletkezett „mínusz órákat” munkabérelőleg jogcímen visszakövetelik nem igazolódott be. Mindössze egy esetben fordul elő az állásidővel kapcsolatos munkabérből történő szabálytalan levonás. Egy-Bács-Kiskun megyei gépipari foglalkoztató, amely hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazott, az időszak lejártakor a hat hónap alatt, az állásidők során keletkezett „mínusz órákat” – vagyis a munkából való jogszerű távollét tartamára kifizetett díjazást – levonta a munkavállalók béréből. A levonás 70 fő foglalkoztatottat érintett.
A tapasztalatok szerint a gépipari és feldolgozóipari ágazatban munkaerőhiány tapasztalható és a cégek tartanak a munkavállalók elvándorlásától, így inkább pozitív példákkal találkoztak a hatóság munkatársai – összegeznek.
Forrás: napi.hu
