Merkel búcsúzóul betömte a német atomerőmű-ipar száját
A német kormány megállapodott a nukleáris energiaipari társaságokkal, hogy az atomerőművek 2022-es teljeskörű és végleges leállásért, és azért, hogy az összes már folyamatban lévő pertől (és annak jövőbeli gondolatától) való elállásért cserébe fizetnek nekik mintegy 2,5 milliárd eurót (915 milliárd forintot). Ezzel lezárul az Energiewende egy újabb fejezete.
A DW.com jelentette először, hogy a berlini kormányzat lezárta a tárgyalásokat a német nukleáris iparral, és megállapodtak abban, hogy az atomerőművek üzemeltetői 2,428 milliárd eurót (915 milliárd forintot) kapnak – azon veszteségeik kompenzálásaként, hogy Németországban a jövő év végéig leáll minden atomerőmű. Németországban megszűnik a nukleáris energiatermelés, az érintett cégek pedig e „lelépési pénz” fejében visszavonják a kereseteiket a bíróságokon, és véget ér az évek óta húzódó pereskedés.
A német kormány 2011 márciusában, a fukusimai atomkatasztrófát követően jelentette be az atomenergia használatának befejezését. Erre alig néhány hónappal azt követően került sor, hogy Angela Merkel kormánya új megállapodásra jutott az atomenergia-üzemeltetőkkel, és ígéretet tett arra, hogy meghosszabbíthatják a működési engedélyeiket. Merkel a japán nukleáris katasztrófa és a német választók nyomására írta felül az akkori friss megállapodást, és kijelölte a végórát a nukleáris ipar számára: 2022-t.
A most elfogadott ellentételezési megállapodás értelmében az RWE, a Vattenfall, az Eon / PreussenElektra és az EnBW atomenergia-szolgáltatók akkor jutnak majd a 2,428 milliárd eurós kárpótlási összeghez, ha a 2011 óta indított kereseteiket visszavonják, és vállalják, hogy a jövőben sem vitatják a német állam ide vonatkozó energetikai döntését. (Ezek közül a legnagyobb horderejű per a Vattenfall által indított, nemzetközi választottbírósági eljárás, melyet a német cég a Németországi Szövetségi Köztársaság ellen indított a washingtoni Nemzetközi Beruházási Vitarendezési Központban.)
A Szövetségi Alkotmánybíróság korábban egy 2016-os, majd egy tavalyi határozatában is kimondta, hogy az efféle kompenzáció alapja az lehet, hogy a japán atomkatasztrófa után Németországban felgyorsították az atomenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó terveket. A kormány és az atomerőmű üzemeltetői azonban hosszú ideig nem tudtak megállapodásra jutni a kártérítés összegéről – áll a környezetvédelmi, a pénzügyi és a gazdasági minisztérium által kiadott közös nyilatkozatban.
Az idei évet úgy kezdte meg a németországi energiaipar, hogy abban összesen hat működő nukleáris reaktor szerepelt. A nukleáris ipart globális sznten monitorozó World Nuclear Industry Status Report (WNISR) adatai szerint további hat reaktor építését vetették el a németek, és 30 atomerőművi egységet pedig már leállítottak.
A német energiaátmenet (Energiewende) forgatókönyve a nukleáris erőművek kivonásáról úgy rendelkezett Fukusima után, hogy az akkor még működő 17 reaktorból nyolcat azonnal és végleg lekapcsolt és leállított, a többit pedig fokozatosan, 2022 végéig ígérte. A fukusimai tragédiáig a nukleáris lobbinak inkább engedő, és az ez ellen felszólalókkal, de a tüntetőkkel sem igen foglalkozó Merkel meghátrálása, és visszakozása az eredetileg is 2022-re datált határidőhöz mérföldkőnek számít. Abban az értelemben is, hogy a 2011-ben kieső nyolc reaktorblokk önmagában az energiamix egy tizedét jelentette – és ezt sikerült a német rendszernek ellátási zavarok nélkül is megoldania.
Érdemes felidézni, hogy a Siemens, mely a német atomipar egyik fellegvárának számított – s mely cégnek a Paksi Atomerőmű nagyrészt köszönheti, hogy a rendszerváltás körüli években a vezérlés és termelésoptimalizálás korszerűsítésével túl tudtak lépni az eredeti orosz konstrukción – a fukusimai események hatására vont ki minden tőkét és knowhowt a nukleáris iparból. Annak ellenére, hogy már élő megállapodása volt a Roszatommal arra, hogy a következő két évtizedben több tucat oroszoroszági atomerőmű korszerűsítési és építési projektjébe is beszáll. Az így felszabadított energiákat és tudást csatornázta át a cég a szélenergiába, illetve a kogenerációs erőművekbe, az erőművezérlésbe, az energiaátviteli megoldásokba stb. Ennek eredménye, hogy a Siemens néhány éven belül a világ egyik legnagyobb szárazföldi és tengeri szélerőmű gyártó és üzemeltető cégévé válhatott.
A 2011-ben azonnali bezárásra nem ítélt német atomerőművekkel volt azonban egy „kis” probléma. Az, hogy 2011. márciusa előtt nem sokkal írták alá azokat a hosszú távú megállapodásokat, amelyek alapján az érintett cégek valami egészen más végkifejletre számítottak. A 2022-es céldátum mindent teljesen felülírt, hiszen az RWE a Gundremmingen C erőművel például 2030-ig tervezett, de az Emsland erőművel – ahogyan az E.On az Emsland erőművel: – 2035-ig, az EnBW a Neckarwestheim 2 blokkal pedig 2036-ig számolt. E szerződések széttépése nem maradhatott következmények nélkül: az engedéllyel rendelkező üzemeltetők bírósághoz fordultak. Összesen mintegy 30 per indult, melyben úgy 20 milliárd eurónyi kompenzációt követeltek az államtól. Ennek tett most a kormány pontot a végére azzal, hogy 2,428 milliárd eurót hajlandó kifizetni.
A jelenleg még működő, összesen több mint 8 GW teljesítményű atomerőművi egységek átlagéletkora 34,1 év. A német villamos energia termelési mixben a német energiahivatal (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft, BDEW) adatai szerint 2020-ban ezzel az aktív reaktorok 11,4 százalékos „tortaszeletet” biztosítottak a maguk számára. A szélenergia azonban már 22,6 százalékig, a napenergia pedig 8,9 százalékig jutott. Sőt: már egy éve, hogy Merkel az Energiewende utolsó hiányzó láncszemének rendszerbe illesztését is kijelölte.
Brüsszelé az utolsó szó
A március 5-én bejelentett megállapodásról – mely így a fukusimai tragédia 10 éves évfordulója előtt megszületett – a német nyelvű PV Magazine részleteket is megtudott. Az is, hogy a pénzből a Vattenfall kapja a legnagyobb szeletet (1,425 milliárd euró), de jól jár az RWE is (880 millió euró), míg az EnBW (80 millió euró) és az Eon / Preussen Elektra (42,5 millió euró) ennél lényegesen kevesebbel kell, hogy beérje.
A nagy különbség magyarázata, hogy az RWE és a Vattenfall esetében az idő előtti leállítás miatt kieső termelést is kompenzálja a lelépési pénz, míg EnBW, illetve az Eon/Preussen Elektra esetében már csak olyan tételek kerültek az elszámolási lapra, amely beruházások a futamidő-hosszabbítások 2011-es visszavonása miatt nem voltak végrehajthatók.
A most megkötött szerződést Merkel kormánya – tájékoztatás céljából – a Bundestaghoz is benyújtja, és annak iparági-energetikai-energiapolitikai következményeit végleges rendelettel beépítik majd a német atomenergia-törvény módosításába. A kifizetés módja és az összeg méretei miatt azonban a megállapodások véglegessé váláshoz (az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok alapján) az Európai Bizottságának is rá kell majd bólintania minderre.
Forrás: napi.hu
