Site icon Mai Világ

„A buta magyarok nem akarják elfogadni azt, amit a brüsszeli elit diktál”

Hirdetés

Ezek a „buta” magyarok nem akarják elfogadni azt, amit a brüsszeli elit diktál – írta Michael Paulwitz a magyar választásokról szóló véleménycikkében, amely a Junge Freiheiton jelent meg.

A vasárnapi magyarországi országgyűlési választásokon magas részvételi arány mellett is kétharmadot tudott szerezni a Fidesz, pedig sokan az Orbán-rendszer végét jósolták.

A baloldali ellenzék szétesett. A szocialistákat – akik a volt kommunista párt örökségét vitték tovább – utolérte az Európára jellemző trend. Népszerűségük az évek alatt folyamatosan csökkent, de még sikerült 10 százalék körül teljesíteniük.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik megpróbált behúzódni a szélsőjobbról középre, de ez nem hozott nekik semmit a konyhára, alig tudták megtartani az addig elért eredményüket.

Ahelyett, hogy azon elmélkednénk, hogy a magyar szavazók egy szuverén demokratikus választáson miért döntöttek úgy ahogy, és elfogadnánk az eredményt, néhány másképp gondolkodó EU-s vezető inkább kelti a pánikot.

Hirdetés

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt sürgette, hogy Németországnak, Franciaországnak, továbbá minden, ezidáig „közönyös” országnak az európai egyezmények szerint fel kell lépnie a magyar „értéktumorral” szemben. Szerinte nem szabad teret engedni a nacionalizmusnak és az unió által lerakott alapokat kell követni, amit szerinte most Magyarország veszélyeztet és fél, hogy más országok is követni fogják a példáját.

Juncker országából osszák az észt, pedig őket senki sem választotta meg. Légkondicionált üvegpalotájukban ülve mondják meg, mit kell tenni, miközben egy multikulti, amorf, fogyasztói tömegtársadalmat állítanak elő.

Orbán az mondta, hogy az EU nem Brüsszelben van, hanem a nemzetek fővárosaiban. Ez az elképzelés sokkal jobban hasonlít az unió azon értékeihez, amiket alapításakor meghatároztak, ellentétben az olyan centralista ideológusok elképzeléseivel, mint Asselborn. Ezt nemcsak a magyarok látják így, hanem a többi közép-európai ország is, sőt Ausztria is, valamint nyugaton is egyre több a kritikus hang. Ott, ahol nem igazán voltak hajlandóak gratulálni Orbánnak a győzelemhez.

Ahelyett, hogy az Orbán-kormány deficitjeiről beszélnénk, az EU-nak azon kellene elgondolkodnia, hogy a magyarok miért választották újra a miniszterelnöküket. Nem azért, mert hülyék és felvilágosításra lenne szükségük az „uniós tanárok” részéről. Olyan tanároktól, mint Merkel vagy Juncker, akik a követendő modell megjelenítői, annak ellenére, hogy notórius hazudozók, törvényszegők és a maguk módján cenzúrakirályok.

Az iszlamizáció, a tömeges migráció, a nyitott határok politikája, az EU centralizációja, és a nemzetállamok aláásása nem olyan állítólagos problémák, mint ahogy azt Asselborn vagy Merkel előadja. A magyar állampolgárok el tudják dönteni, hogy olyan országban szeretnének élni, mint Franciaország vagy Németország, amelyek ajtajai nyitva állnak a migránsok előtt, vagy más körülményeket szeretnének.

Asselborn, Juncker és Merkel az EU szellemi vezetői és nem a magyarok, az osztrákok vagy a közép-, kelet- és észak-európaiak, akik meg akarják védeni a határaikat, a szuverenitásukat és a nemzeti érdekeiket a szupranacionális ideológiai előírásokkal szemben. Brüsszelen, Berlinen és Wagenburgon kívül Európa orbanizációja valós reformlehetőségnek tűnik. Európának több Orbánra és kevesebb Asselbornra van szüksége.

Forrás: 888

Hirdetés
Hirdetés
loading...
Exit mobile version