A hidegháborúnak ugyan vége, de az emberiség sorsa továbbra is a nagyhatalmak kezében van: részben a két világhatalom, az USA és Kína kapcsolatán múlik, hogy 2030-ban megmaradunk vagy elpusztulunk – jósolták meg a CIA szakemberei.
Ötévente készít, húsz esztendőre előremutató elemzést a CIA Nemzeti Hírszerzési Tanácsa. Az idei előrejelzésnek a novemberi elnökválasztás utáni napokban kellett volna a nyilvánosság elé kerülnie, de a párizsi Le Monde hozzájutott az anyaghoz, és részleteket közölt belőle.
Eszerint az emberiség sorsa azon múlik, hogy a gazdaságilag fokozatosan gyengülő és a rohamosan fejlődő két világhatalom, az USA és Kína kapcsolata hogyan alakul. A jelentés része az amerikai tudósok által elkészített nyolc forgatókönyv is a világ vége beteljesüléséhez. Az apokalipszis ezen jóslatai nem nostradamusi alapokon, hanem abszolút tudományos elemzések figyelembevételével készültek.
Egyetlen esély
Globális trendek 2030-ig címet viseli az amerikai hírszerzés számára készült anyag, amiből részletek a közelmúltban kerültek napvilágra a párizsi Le Monde jóvoltából. A Nemzeti Hírszerzési Tanács elemzői természetesen figyelembe veszik a technológiai világforradalom összes vívmányának várható fejlődését, a génmódosított élelmiszerek térhódítását, az ember klónozásának és az emberi agy manipulálásának lehetőségeit is, de az elemzésnek ezúttal egészen más az üzenete. A CIA által felkért kutatók az amerikai gazdasági hatalom gyengülésének evolúcióját beprogramozva próbálják annak következményeit a következő húsz évre megfejteni és előre látni.
A szerzők szerint a legtöbb veszély onnan fenyeget, hogy a gazdasági erőviszonyok teljesen átrendeződnek. A nyugat gyengül, Ázsia pedig egyre erősebb lesz. A piaci viszonyok átalakulása óriási fenyegetés lehet a világbékére nézve. A CIA szerint egyáltalán nem biztos, hogy abban a pillanatban, amikor Kína az államoktól átveszi a legnagyobb világhatalmi pozíciót, nem robban-e a „bomba”. Márpedig a hatalomátvétel ténye nem vitás, csak idő kérdése az egész.
Persze kevés a valószínűsége annak, hogy a váltás a két óriás közötti – minden eddiginél borzalmasabb arzenállal – fegyveres harcba torkollik, de az biztos, hogy a feszültség következtében az egész világ a szakadék szélén fog egyensúlyozni. Az is vitathatatlan, hogy a visszatérés az „Amerika előtti” időkre még akkor is lehetetlen, ha az Egyesült Államok már képtelen lesz érvényesíteni erejét nemzetközi szinten. Az ázsiai országok dinamizmusa és a közel-keleti olajhatalmak ambíciói mellett erre nincs esély.
Egy szó, mint száz: a jövőnk 2030-ig egy csöppet sem rózsás – írja a Le Monde. A lap kommentárja szerint az egyetlen esély a gazdasági okok kiváltotta világégés elkerülésére az, ha Kína és az USA közös irányításával az egész világ az együttműködés mellett tenné le a voksot: ez aranykort eredményezne – de ezért még nagyon sokáig kell szorítani.
Rossz ómen a cunami
Noha az évből 163 nap még hátra van, az már ugye kiderült, hogy a maják jóslatának – miszerint idén a világ megszűnik létezni – nincs alapja. A naptárukon kívül azonban komoly tudományos kutatások is szólnak arról, hogy a fenyegető végről nem szabad elfeledkezni. A már említett CIA-jóslat része az a nyolc tudományos forgatókönyv is, amelyik az apokalipszis esélyeit taglalja.
A szupervulkán
Arra, hogy a világ összes vulkánja egyszerre működni kezdjen, természetesen nincs esély, de arra, hogy a Föld a kitörés pillanatában minden eddiginél nagyobb hosszúságban felszakadjon, arra van – állítja dr. Thorne Lay, a Kaliforniai Egyetem szeizmológusa. A tudós emlékeztet a 2004-es cunamit kiváltó földrengés szumátrai epicentrumára. A 300 ezer ember halálát és óriási pusztítást kiváltó katasztrófa előtt az óceán alja 145 kilométer hosszan nyílt meg, amihez hasonló még sohasem történt.
Kész szerencse, hogy a kritikus pontokon a földmozgás nem lehet folyamatos, mert a szakadás terjedését a kisebb tektonikus lemezek is meg tudják állítani. – Ha ez nem lenne így, a Földön az élet már rég kipusztult volna – mondja a világhírű szakember.
Ennél a veszélynél jóval nagyobb a Yellowstone Nemzeti Park alatti, 640 ezer éve szunnyadó szupervulkán kitörésének lehetősége. Ha az ereje elérné a legutóbbi erupcióét, Észak-Amerika lakosságának nagy része áldozattá válna. Ilyen vulkánból több is van, de az államokbeli rettegett kráterének magassága az elmúlt tíz évben 25,5 centit nőtt, ami biztos jele annak, hogy a láva már vészesen dagad és forrong alatta.
Űrből száguldó vész
Aszteroida becsapódása. Hatvanötmillió évvel ezelőtt egy 15 kilométer átmérőjű aszteroida (kisbolygó) miatt haltak ki a dinók a mexikói Yucatan-félszigeten. Jelen pillanatban körülbelül ezer ilyen égitest csapódhat be a bolygónkba, s igaz, ezek „csak” egy kilométer körüli átmérőjűek, de a NASA számításai szerint már egy hatvanméteres érkezése félelmetes következményekkel járna.
Városok dőlnének romba, óriási áradások és világszerte savas esők pusztítanának, arról nem is beszélve, hogy a hatalmas mennyiségű por elsötétítené a Napot is. Tudósok egyébként már nyolc éve azt is kiszámították, hogy 2029-ben egy háromszáz méter átmérőjű test becsapódása több mint valószínű.
Karambol egy üstökössel
Az üstökösök (porból és jégből álló, néhány kilométer átmérőjű égitestek) fenyegetéséről a kutatók is gyakran megfeledkeznek. Mint emlékezetes, legutóbb tavaly októberben a Hartley II. nevű csóva tizenegymillió kilométerre közelítette meg a Földet, azaz az utóbbi évszázadok csúcsának számít. Egy üstökös óránként 161 ezer kilométeres sebességgel halad, de a Föld légkörébe érve ez a gyorsaság megtöbbszöröződhet. A tudósok természetesen mindent megtesznek azért, hogy az üstökösöket legkésőbb a Jupiternél azonosítsák, de ha egy is észrevétlenül felénk surranna, akkor már késő lenne…