A Federal Reserve független hivatal, ami lényegében azt jelenti, hogy nincs olyan kormányzati hatóság, amely a meghozott intézkedéseinket hatályon kívül helyezheti.
Ameddig ez így van, és nem nyilvánvaló, hogy a kormányzat vagy a Képviselőház vagy bárki más kéri, hogy másként csináljuk a dolgokat, mint ahogy mi jónak látjuk, addig nem számít ez a viszony őszintén szólva.
A dolgot még érdekesebbé teszi, hogy ezekre a tartalékráta-alapú hitelekre kamat is rakódik, de a kamat kifizetéséhez szükséges pénz nem létezik a rendszerben. Emiatt mindig több az összes adósság, mint a forgalomban levő pénz, és a fennmaradás érdekében a gazdaságnak örökké növekednie kell.
Ez nyilvánvalóan nem fenntartható.
Megkérdezhetnénk akkor, hogy miként tudta a dollár több, mint ötven évig fenntartani vezető szerepét a világpiacon, ha igazából alig több, mint egy szövevényes piramisrendszer.
Itt találkozik a dollár a geopolitikával.
1973-ban, a mesterséges OPEC olajválság árnyékában a Nixon-kormány titkos tárgyalásokat kezdett Szaúd-Arábia kormányával egy olyan rendszer létrehozásáról, amit később olajdollár visszaforgató rendszernek neveztek el.
Az egyezség alapján a szaúdiak csak USA dollárban adnak el olajat, és az extra olajprofit jelentős részét amerikai bankokba és tőkepiacokon fektetik be. Az IMF ezután ezt a pénzt használta fel az olajimportőröknek adott hitelek támogatására, akik nehézségekkel küzdöttek az emelkedő olajárak miatt. Természetesen USA-dollárban jegyezték a kifizetéseket és a hitelek utáni kamatot.
A megállapodást Nixon külügyminisztere, Henry Kissinger 1974-ben hozta tető alá “Az amerikai-szaúdi közös gazdasági együttműködési bizottság” néven. A rendszer 1975-ben az OPEC többi országával egészült ki.
Noha látszólag ezt az egyezséget az emelkedő olajárak recessziós hatásainak ellensúlyozására hozták létre, rejtett mellékhatása volt. Az amerikai monetáris politika hagyományos megszorításait távolította el.
A Federal Reserve most már szabadon növelhette tetszése szerint a pénzmennyiséget. Az olaj iránt folyton növekvő kereslet megakadályozná a dollár értékének romlását, ugyanakkor az egész bolygóra kiterjednének az inflációs következmények.
Az arannyal fedezett dollárból olajjal fedezett valuta lett. Emellett ez lett Amerika elsőszámú exportja.
Amerika pedig MINDEN ÁRON megvédte és megvédi a dollár egyeduralmát.
Ennek érdekében a háborúktól sem riadnak vissza…
https://maivilag.com/2018/01/gertrud-galster-a-politikusok-eladtak-europat-az-iszlamnak-olajert-es-hatalomert-video/