A kormányszóvivő szerint leáldozott a liberális világnak, „értelmetlen, sehova nem vezető politikai korrektséggel” nem lehet politikát csinálni és a valóságról beszélni.
Kovács Zoltán a PestiSrácok.hu-nak adott karácsonyi interjúban azt mondta, a jövő évi országgyűlési választásokon a kormánypártoknak nem is feltétlenül az ellenzékkel kell megmérkőzniük, hanem az azok mögött álló informális és gazdasági hatalommal, amely kimeríthetetlen erőforrásokkal bír, és amely „el akarja takarítani az útból” a migrációt akadályozó és ellenző magyar kormányt.
Kérdésre válaszolva a kormányszóvivő az év sikereként a magyar gazdaság teljesítményét említette, megjegyezve, az „nem szenzáció, mert kemény munka és kormányzati teljesítmény van mögötte”. 2017 meglepetésének pedig azt nevezte, „az ellenzék még mindig nem jött rá, hogy a valóságról kellene beszélni, és akkor könnyebben jutnának el a választókig”.
Az év botránya pedig szerinte talán az, hogy milyen szexuális zaklatások történtek. Kiemelte, erről a problémáról már évtizedekkel ezelőtt beszélni kellett volna és ki kellett volna alakítani az egészséges mechanizmusokat. Úgy fogalmazott: értékalapon közelebb van hozzánk az a rendszer, amellyel ezeket ki lehet védeni.
„A balliberális oldalon showelemként kezelik a szexuális zaklatásokat és leszámolásos formát öltenek az írások. Nem vagyok biztos benne, hogy ez segít az ügynek. Az aktivista és mozgalmár álláspont nem jó ómen a probléma megoldásához” – mondta Kovács Zoltán.
Megjegyezte, Nyugat-Európában nem nagy erősség a belátás. Hiába van valakinek igaza, annak elismerése nem egyik napról a másikra történik. Ez zajlik most is – tette hozzá.
„A félrebeszélés falát ledöntöttük, a brüsszeli és nyugati politikusok most másik falat építenek, vagy éppen paravánt húznak a valóság elé” – válaszolta arra a kérdésre, számít-e az uniós migránspolitika változására.
Kovács Zoltán a jövő évi országgyűlési választásokról szólva kijelentette: „2014-ben azt hirdettük, hogy folytatjuk, a 2018-as választásoknak pedig az a tétje, hogy folytathassuk”. Kitért arra, hogy hét év szisztematikus kormányzati munkájával, kockázatokat vállalva és kockázatos döntéseket is hozva nagyon komoly eredményeket lehetett elérni a nemzeti alapú kormányzásban, amely Magyarország és a nemzet mozgásterét alapvetően megváltoztatta. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi világban, a globalizációban a nemzet a legjobb megoldás és így egy nemzeti kormány.
„A közeljövőben ugyanis azt a konstrukciót is ki kell építeni, amely engedi, hogy a természetes és elkerülhetetlen globalizációs folyamatoknak a részévé váljunk, de gondoskodik arról, hogy a hagyományaink, az alapértékek, amelyek életünket irányítják működőképesek maradjanak” – fogalmazott.
Kovács Zoltán azt mondta, egy kormánynak az a jó, ha egy felelős, jól működő ellenzéke van. Hogy ki hogyan számol el a lelkiismeretével a baloldalon vagy a Jobbikban, az csak rájuk tartozik, és majd a választó ítéletet mond mindenkiről – jegyezte meg a kormányszóvivő, aki úgy fogalmazott: „mi tiszta lelkiismerettel megyünk bele a küzdelembe, hiszen a kormányzati teljesítmény, az elért politikai célok azok kiteríthetőek az asztalra”.
Miután Orbán Viktor miniszterelnök a lázadás évének nevezte az ideit, a kormányszóvivő egy kérdésre válaszolva a magabiztos remények éveként beszélt 2018-ról.
A jobboldali sajtó ellenzéki orgánumok általi megbélyegzéséről, a propagandistázásról szóló felvetésre azt kérdezte: amikor az ellenzéki médiumok az ellenzék üzeneteit juttatják el a nyilvánossághoz, akkor azt minek nevezzük?
Kijelentette: ha egy kormány az üzeneteivel a sajtón keresztül el akar jutni a nyilvánosságig, az nem propaganda, hanem a politika alapvető természete. A politikacsinálás alfája ugyanis, hogy a saját érvek, információk, üzenetek, közlendők a nyilvánosságban is megjelenjenek. Aki nem tud erről gondoskodni, az nem tud jó politikát csinálni – fogalmazott. Hozzátette: „az emberek nem hülyék. Az emberekkel a valóságról kell beszélni és meg kell kérni őket, hogy mondják el a véleményüket. A kormány pontosan ezt teszi. A propagandázás mantrázásakor is a valóságérzékeléssel van probléma, semmint azzal, hogy ki hogy használja a rendelkezésre álló eszközöket, a nyilvánosság elérését”.
Forrás: MTI