A számok nem hazudnak, a 2010 óta létrejött új rendszerben jobban használjuk fel a forrásokat – mondta a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán, Angela Merkel múlt heti kijelentésére utalva, miszerint Magyarország jól bánik az uniós támogatásokkal.
Hazánk az elmúlt években az átlagnál is nagyobb növekedést produkál, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója szerint ráadásul ebben lassan akkora szerepet játszik a turizmus, mint az autógyártás vagy az állami beruházások. Vagyis több lábon állunk, s az akadémiai kutatóhálózatnál bekövetkezett változások is azt irányozzák elő, hogy az innováció és a tudomány világa végre a gazdaság számára is kézzelfogható eredményeket produkáljon. Szó sincs arról tehát, hogy pusztán összeszerelő üzem lennénk.
Emellett, szemben a 2010 előtti időszakkal, a megtermelt profit sem megy ki az országból, ami az egyik legfontosabb eredmény. Kiszelly szerint a magyar modell tehát egyértelműen sikeres, s Nyugaton attól tartanak, egyre többen veszik majd át az Orbán-kormány megoldásait – véli Kiszelly Zoltán.
Elsősorban a családokat támogatja a kabinet, de mindenki részesül a növekedés által biztosított többletből, ahogy korábban együtt sírtunk, most együtt nevetünk – fogalmazott annak kapcsán, hogy a minapi bejelentés szerint kilencezer forintos rezsiutalványt kapnak a nyugdíjasok, a közfoglalkoztatottak pedig nagyjából egyhavi járandóságuknak megfelelő pluszpénzt. Megjegyezte, míg a baloldal könyöradományon tartotta az inaktív rétegeket, a jelenlegi vezetés perspektívát biztosít számukra. Siker, hogy egyre több közfoglalkoztatottat szív fel az elsődleges munkaerőpiac.
Az önkormányzati választás tétje, hogy folytatódik-e az építkezés, vagy jön a káosz – nyilatkozta Kiszelly, majd hozzátette: az ellenzék Orbán Viktorról szóló népszavazásnak állítja be a voksolást, nem a helyieket képviselnék, hanem ugródeszkának használnák esetlegesen megszerzett pozícióikat az országos politikához.
Megerősítette, a Soros-recept lényege, hogy egy szivárványkoalícióban mindenki összefog a szuverenistákkal szemben. Csakhogy az ellenzéki politikusok valójában egy kanál vízben megfojtanák egymást, bizalmatlanság és versengés van közöttük. Egy minap előkerült poszt szerint a Jobbik még 2017-ben is határozott nemet mondott a baloldallal való összefogásra. Lengyelországban egyébként már szétesett egy hasonló konstrukció.
Forrás: Magyar Hírlap