Ha a Nyugat el akarja kerülni Ukrajna katonai vereségét, és annak kihatását a NATO-ra, döntenie kell arról, hogy indít-e nagy hatótávolságú rakétákat Oroszország ellen Ukrajnából, és küld-e NATO-csapatokat Kijev megsegítésére. A döntés nem tűr halasztást, mert az ukrán haderő az összeomlás szélén áll az orosz-ukrán frontokon – értesült a Magyar Békekör tudósítója nyugati forrásokból.
A kérdésben döntés születhet pénteken Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök washingtoni tanácskozásán. A brit kormányfő megengedte ugyan brit Storm Shadow rakéták bevetését Oroszország ellen, de visszalépésre kényszerült a brit vezérkar ellenvéleménye miatt. A londoni hadvezetés azt tanácsolta neki, hogy mielőtt egyoldalú döntésre ragadtatná magát, egyeztessen az amerikaiakkal, és csak akkor tegyen ilyen kockázatos lépést, ha ők is készek rá.
Starmerhez hasonlóan Biden is két tűz közé került: a fegyvergyártásból hasznot húzó fináncoligarchia és a katonai erőviszonyokat józanabbul felmérő hadvezetés gyökeresen szembenálló véleménye közül kell választania. Míg az előbbi azt sürgeti tőle, hogy karolja fel Zelenszkij „győzelmi tervét”, és bocsásson Ukrajna rendelkezésére orosz területek ellen mélységi bevetésre alkalmas nagy hatótávolságú rakétákat, a Pentagon tudatta vele, hogy „nincs az a fegyver, amely lehetővé tenné Kijevnek, hogy győztesen kerüljön ki a játszmából”. Az amerikai hadvezetés szerint a teljes összeomlás csak tárgyalással kerülhető el, arra kell törekedni, hogy Zelenszkij minél előnyösebb feltételek között ülhessen tárgyalóasztalhoz az oroszokkal.
A NATO vezető hatalmainak dilemmáját Putyin orosz elnök azzal igyekezett feloldani, hogy figyelmeztette őket: a Nyugat közvetlenül harcba keveredne Oroszországgal, ha megengedné Ukrajnának, hogy nyugati gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákkal mérjen csapást orosz területre, hiszen ezzel megváltoztatná a konfliktus természetét és hatókörét.
Az orosz elnök azzal érvelt, hogy a műholdcélzási adatokat és a rakéták repülési útvonalának tényleges programozását a NATO katonáinak kellene elvégezniük, hiszen Kijev nem rendelkezik megfelelő képességgel rá.
Míg Lengyelország támogatja Zelenszkij kisegítését nagy hatótávolságú rakétákkal, a semlegességét feladott, NATO-hoz csatlakozott Finnország vezérkara közölte, hogy „Finnország területét nem használták és nem is fogják használni Oroszország elleni támadásokra”. Románia is visszafogott a rakéta-indítás dolgában. Arra viszont vállalkozott, hogy ukrán pilótákat képezzen ki F-16-sokra.
A Pekingben tárgyaló Alexander Fomin orosz védelmi miniszter szerint a NATO tervei között szerepel csapatok küldése Ukrajnába, hogy megakadályozzák az ukrán haderő összeomlását, és minél előnyösebb helyzetbe hozhassák Zelenszkijt az oroszokkal folytatandó béketárgyaláson.
Moszkva ugyan sohasem zárkózott el a békés rendezéstől, hiszen 2021. december 15-én előterjesztett biztonsági követeléseit is tárgyalásos úton szerette volna érvényesíteni, s csak az után nyúlt fegyverhez, miután a Nyugat elutasította, ám Zelenszkijt nem tartja tárgyaló partnernek, hiszen alkotmányos megbízatása tavasszal lejárt, törvényes hatalmi szervnek csak az ukrán parlamentet tekinti.
J. D. Vance, Donald Trump amerikai elnökjelölt jelöltje az Egyesült Államok alelnöki tisztségébe, a You Tube csatornán folytatott beszélgetésén úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának semlegessé kell válnia, nem csatlakozhat a NATO-hoz, vagy hasonló szövetségesi intézményekhez, a jelenlegi frontvonalat pedig demarkációs vonallá és demilitarizált térséggé kell változtatni. Azt mondta, hogy az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges anyagi forrást a németeknek és más országoknak kell előteremteniük.
Az orosz bűnügyi nyomozó hatóság 200 oldalas vizsgálati anyagot állított össze az orosz területre behatoló ukrán csapatok bűntetteiről: gyilkosságaikról, gyilkossági kísérleteikről, terrorcselekményeikről. Erről a nyomozó bizottság szóvivője, Dmitrij Gorjacsenkov számolt be csütörtökön a TASZSZ-nak.
Washington, London, Moszkva, Peking, Helsinki, Kurszk, 2024. szeptember 13. péntek (MB)