Az amerikai hadsereg által az 1960-as években kidolgozott nukleáris háború tervei szerint a Szovjetuniót és Kínát tönkre akarták tenni azáltal, hogy elpusztítják ipari potenciáljukat és megölik népességük nagy részét – írja a Russia Today.
Az Egyesített Vezérkar 1964-es amerikai általános nukleáris háborús terve, amelyet a George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Archívuma a közelmúltban tett közzé megmutatja, hogy a Pentagon miként tanulmányozta a „Szovjetunió és Kína életképes társadalmainak elpusztítására” vonatkozó lehetőségeket.
A kubai rakétaválság után két évvel végzett felülvizsgálat a Szovjetunió, mint „életképes társadalom” megsemmisítését célozta meg azzal, hogy az ipari területek 70 százalékát megsemmisíti a megelőző és megtorló nukleáris csapások során.
Hasonló célt tűztek ki Kínával kapcsolatban, amely akkoriban egy mezőgazdasági alapú gazdaság volt. A terv szerint az Egyesült Államok 30 nagy kínai várost tett volna a földdel egyenlővé, megölve a nemzet városi lakosságának 30 százalékát, és felére csökkentette volna az ipari képességeit. A nagyszabású nukleáris támadás sikeres végrehajtása biztosította volna, hogy Kína „már ne legyen életképes nemzet,” – olvasható a dokumentumban.
Az Egyesített Vezérkar azt javasolta, hogy a „lakossági veszteséget elsődleges mérceként használják az ellenséges társadalomban végzett pusztításra, és csak járulékos veszteségként kezeljék az ipari károkat.” Ez a „riasztó” elképzelés azt jelentette, hogy mindaddig, amíg a városi munkásokat és vezetőket megölik, az ipari célok tényleges károsodása „nem feltétlenül fontos,” mondták a George Washington Egyetem kutatói.
Az 1964-es terv nem határozza meg az ellenség várható veszteségének szintjét, de – amint azt a kutatók megjegyzik – egy korábbi becslés 1961-ben azt jelezte, hogy egy amerikai támadás megölné a nagyobb szovjet városi központokban lakók 71, és a kínai lakosok 53 százalékát. Hasonlóképpen, az 1962-es becslés 70 millió szovjet állampolgár halálát jósolta a katonai és a városi-ipari célok esetében egy „nem figyelmeztető amerikai csapás” során.
A Pentagon továbbra is nagymértékben támaszkodik a nukleáris elrettentésre, és – csakúgy, mint az 1960-as években – az amerikai nukleáris stratégia továbbra is az orosz és a kínai katonai képességeket tekinti Washington számára a fő kihívásnak. A legutóbbi, februárban elfogadott nukleáris helyzeti jelentés Pekinget és Moszkvát „soha nem látott mértékű és összetettségű fenyegetésnek” tekinti. A dokumentum, amely 127 alkalommal említi Oroszországot, az orosz nukleáris arzenál modernizációját „nyugtalanítónak” nevezi az USA számára.
A jelenlegi nukleáris stratégia lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy nukleáris csapásokat hajtson végre nem csak az ellenséges nukleáris támadásokra válaszul, hanem az Egyesült Államok, szövetségesei és partnerei ellen végrehajtott „jelentős, nem nukleáris stratégiai támadásra” adott válaszként.
A legfrissebb amerikai nukleáris jelentés erősen kritizálta Oroszországot és Kínát. Moszkva elítélte a stratégiát, amit „konfrontatívnak” minősített, míg Peking a „hidegháborús mentalitás” példájaként írta le a Pentagon megközelítését.