Létrejött a nagy brüsszeli megállapodás az EU-s pénzekről. A csomagban minden szerepelt, döntöttek az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelfelvételről, a 15 százalékos globális minimumadóról, a magyar helyreállítási programról és a magyar EU-s pénzek felfüggesztéséről is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a tagállamok nagyköveti ülésén megszületett az erről szóló döntés, ám még hátravan a pénzügyminiszterek keddi tanácskozása, az Ecofin, illetve a hét közepén az állam- és kormányfők tanácskozása. Bár a teljes jóváhagyáshoz az Európai Parlament is szükséges, ez a fejlemények tükrében aligha kérdéses.
Mutatjuk a részleteket!
A magyar helyreállítási programról
A tagállamok jóváhagyták Magyarország nemzeti tervét – áll az Európai Tanács közleményében. Mint fogalmaztak, „az uniós tagállamok üdvözölték, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte a magyar nemzeti helyreállítási és ellenálló képességi tervet”.
Az uniós tagállamok nagykövetei így azt javasolják a Tanácsnak, fogadják el a Magyarország helyreállítási tervét jóváhagyó végrehajtási határozatot, illetve indítsák el a hivatalos elfogadáshoz az eljárást. A Tanács közleménye szerint a határozat elfogadását és a 27, korábban az Unió által említett „szupermérföldkő” teljesítését követően Magyarország 5,8 milliárd euró, azaz 2500 milliárd forint összegű támogatást vehet igénybe.
A közlemény szerint ez a támogatás lehetővé teszi majd Magyarország számára, hogy kilábaljon a COVID-19 járvány gazdasági következményeiből, valamint finanszírozni tudja a zöld és a digitális átállást.
Megjegyzendő, hogy a magyar terv a teljes előirányzat 48,1 százalékát éghajlatváltozást kezelő intézkedésekre fordítja, többek között a Nemzeti Energia- és Klímatervben meghatározott dekarbonizációs és energetikai célkitűzések elérésére, lakossági napenergia-rendszerek támogatására, valamint a villamosenergia-hálózat megerősítésére. Emellett a csomagban vannak vasútberuházási intézkedések, elektromos buszok, tarifarendszer-reform, amelyekkel az Unió és hazánk célja a tisztább, intelligensebb, biztonságosabb és hatékonyabb közlekedési ágazat kialakítása.
A magyar RRF terv 29,8 százaléka a digitális átállás támogatására fordítandó. A terv magában foglalja az oktatás és a közigazgatás digitalizálását és fejlesztését, a közlekedés, az energia és az egészségügy digitalizálása pedig várhatóan elősegíti a hosszú távú gazdasági fejlődést.
A közleményben külön kiemelték, hogy a terv minden vonatkozó kritériumnak megfelel.
„Csak” 6,3 milliárd eurót fagyasztanak be, cserébe egy eurocent se veszik el
A nagy brüsszeli megállapodás fontos része volt még a jogállamisági feltételrendszer. Mint ahogy azzal a Mandiner hasábjain is gyakran foglalkoztunk, az EU-s pénzek kapcsán nagy huzavona volt az Unió és Magyarország között. Végül a csomagban megszületett a megállapodás: a helyreállítási program 5,8 milliárd eurós támogatási keretét elfogadja a Tanács.
A Tanács felfüggesztett összesen 6,3 milliárd eurót, viszont mivel elfogadta az 5,8 milliárd eurós támogatási keretet, így a felfüggesztett pénzek sem vesznek el. A Tanács a közleményében leírta, hogy „az eljárás során Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy számos olyan korrekciós intézkedést fogad el, amelyeket a Bizottság alkalmasnak tart a felmerült aggályok kezelésére, amennyiben azokat együttesen, helyesen és hatékonyan hajtják végre”. Hozzátették, „a Magyarország által kielégítően végrehajtott korrekciós intézkedések számát és jelentőségét figyelembe véve, valamint az együttműködés mértékét tekintve azonban »ésszerű közelítés« lenne a költségvetést érintő fennmaradó kockázatot az érintett programok kötelezettségvállalásainak 55%-ában meghatározni”.
Magyarán a kedvező magyar lépésekért cserébe a 65-ről 55 százalékra csökkentették a felfüggeszteni javasolt arányt.
Mint írták, „az uniós tagállamok elismerik a magyar hatóságok által végzett munkát, de úgy döntöttek, hogy ezek a korrekciós intézkedések nem kezelik kellőképpen a jogállamiság megsértésének feltárt eseteit és az uniós költségvetést fenyegető kockázatokat”.
Fontos kiemelni a 6,3 milliárd euró felfüggesztése kapcsán, hogy a felfüggesztést a Tanács a Bizottság javaslata alapján az uniós finanszírozás elvesztése nélkül megszüntetheti, ha a hazai helyzetet megfelelőnek találják két éven belül.
Megegyeztek a 15 százalékos minimumadóról is
A négyes csomag maradék kettő tagja az Ukrajnának szóló 18 milliárd eurós hitelfelvétel, valamint a 15 százalékos globális minimumadó. A minimumadó kapcsán a Tanács a közleményében jelezte, hogy az úgynevezett 2. pillérnek az uniós szintű végrehajtásában állapodtak meg. Kiemelendő, hogy a legalább 750 millió eurós éves árbevétellel rendelkező nagyvállalatok nyereségét érinti ez.
Tavaly október 8-án 140 ország megállapodott egy nemzetközi adóreformról, amely két pillérből állt. Az 1. pillér a legnagyobb multinacionális vállalatok adóztatási jogainak a nyereségszerzés helye szerinti joghatóságok közötti új rendszerre vonatkozik. A most elfogadott 2. pillér olyan szabályokat tartalmaz, amelyek célja a hivatalos megfogalmazás szerint az adóalap-erózió és a nyereség-átcsoportosítás lehetőségeinek csökkentése, annak biztosítása érdekében, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatcsoportok minimális társasági adókulcsot fizessenek. Ezt a pillért foglalták most írásba egy uniós irányelvben, amelyet az összes tagállam egyhangúlag elfogadott. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió Tanácsa hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, így hazánk adóemelés nélkül csatlakozhat a globális minimumadóhoz.
A Tanács ezek mellett 18 milliárd eurós támogatást fogadott el Ukrajnának. Fontos megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó 18 milliárd euró kölcsön lesz, 10 éves türelmi idővel. Magyarán az Unió tagállamai kölcsönt vesznek majd fel, hogy azzal támogassák Ukrajnát. A tagállamok a kamatköltségek nagy részét állni fogják, a hitelfelvételhez szükséges garanciákat vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok nyújtják majd a Tanács közleménye szerint. Magyarország pontos szerepvállalása egyenlőre nem ismert, ám a Magyar Nemzet szerint, a leírtak alapján a csomagból kikerült a közös hitelfelvételről szóló rész − ami miatt Magyarország nem támogatta a kezdeményezést −, a tagállamok a bizottsággal kötött kétoldalú megállapodások mentén fogják biztosítani a támogatást a háború sújtotta országok részére.
Mint a közleményben írták, „a cél a rövid távú pénzügyi könnyítés, Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozása, a kritikus infrastruktúra helyreállítása,
és a háború utáni fenntartható újjáépítés kezdeti támogatása, azzal a céllal, hogy Ukrajnát támogassák az európai integráció felé vezető úton”.
(Mandiner)