Kathy Bergin, a Cornell Law School katasztrófajogi professzora az Egészségügyi Világszervezet (WHO) működésének szakértője, és megjegyzi, hogy a WHO még nem jelentett be majomhimlő vészhelyzetet, és ha igen, akkor az utazási korlátozások valószínűleg életbe lépnek.
Bergin azt mondja:
„Nem, a WHO még nem készül nemzetközi majomhimlő vészhelyzetet hirdetni. Meg kell várnunk, hogy a WHO összehívja-e a „vészhelyzeti bizottságát”. Még akkor is nehéz lesz megjósolni az eredményt, mert a bizottságnak nemcsak a betegség súlyosságát kell figyelembe vennie, hanem azt is, hogy a nemzetközi határokon átnyúló-e. A különböző országokban jelen lévő betegség nem vált ki automatikusan vészhelyzeti nyilatkozatot, különösen akkor, ha ezek az országok önmagukban képesek kezelni és megfékezni a betegséget. 2013-ban a sürgősségi bizottság elutasította a vészhelyzet kihirdetését, miután a MERS-t több tucat országban jelentették, elsősorban azért, mert a legtöbb esetet kórházakra korlátozták. De a majomhimlő olyan betegség, amelynek különösen magas a halálozási aránya, ezért a bizottság minden bizonnyal megvizsgálja annak lehetőségét, hogy észrevétlenül terjed.
A WHO kilenc alkalommal hívta össze vészhelyzeti bizottságát, és hat nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett. A bizottság hónapokat várt, mielőtt vészhelyzetet hirdetett volna az Ebola miatt a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és természetesen megvizsgálták, hogy 2020-ban késleltette-e a Covid19-re adott válaszát.
Ezek a késedelmek életekbe kerültek, így lehetséges, hogy egy bizottságot, amelyet összehívtak, hogy fontolja meg a majomhimlőt, meggyőzik, hogy ezúttal gyorsan cselekedjen
„Ha vészhelyzetet hirdetnek ki, a bizottság ideiglenes ajánlásokat is ad a tagállamoknak, és ezek szinte biztosan óva intenek az utazási korlátozásoktól, amelyek bár kezdetben hasznosak a terjedés korlátozásában, elpusztíthatják a kereskedelemre és az idegenforgalomra támaszkodó országokat, különösen azokat, amelyek törékeny gazdasággal és korlátozott egészségügyi kapacitással rendelkeznek. Több mint 2 milliárd dollár veszett el Nyugat-Afrikában a 2014-16-os Ebola járvány után, részben az utazási és kereskedelmi korlátozások miatt. Mindezek ellenére azonban az utazási korlátozások sok ország számára a nemzetközi vészhelyzet kihirdetése után számos ország számára a válaszlépések voltak, és a WHO-nak nincs olyan mechanizmusa, amely arra kényszerítené az országokat, hogy a diplomácián vagy a „névadáson és megszégyenítésen” túl is betartsák ajánlásaikat.