Csak minden tizedik, de a legjobb esetben is csak ötből egy egykori devizahiteles hajlandó kiváltani a háromhavonta változó részletű hitelét fix kamatozásúra. A fő probléma az, hogy a kamatrögzítéssel azonnal nőne a törlesztőrészlet, akár 10-20 százalékkal is. Noszogatni kell a lakosságot, hogy biztonságosabbra váltsa át a jelzáloghitelét, mert magától nem lép – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmányából. 2015-ben a forintosítást követően a háztartások ingyen törleszthették volna elő a meglévő bankjuknál a jelzálogkölcsöneiket (az új hitel felvételének költségeit ekkor is meg kellett volna fizetni), a lehetőséggel azonban az egykori devizahitelesek csupán 1,5 százaléka élt.
Az MNB-t most is aggasztja az egykori devizahitelesek sorsa, a többségük ugyanis a mai napig változó kamatozású hitelt törleszt.
A kölcsön ugyan forint alapú, vagyis az árfolyamváltozások már nem befolyásolják a törlesztőrészleteket, de a magyarországi kamatok igen. Annak idején a forintosított hitelek kamatát a három hónapos buborhoz kötötték, ami akkor 2,1 százalékos volt. Az elmúlt négy évben az adósok többnyire jól jártak, a referenciakamat ugyanis csökkent. A mélypontot tavaly év elején érte el, 2018 januárjában és februárjában 0,02 százalékos volt a három hónapos bubor. Azóta viszont emelkedett, és jelenleg 0,25 százalékon áll. Ez persze nem sok, egy tízmillió forintos tartozásnál is kevesebb mint 2 ezer forinttal növeli meg a törlesztőrészletet.
A kamatszint azonban a következő évtizedekben nagyobb mértékben is nőhet. Ha egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelnél a jelenleg 5 százalékos kamat 6 százalékosra nő, az 5-6 ezer forinttal ugrasztja meg a törlesztőrészletet a jegybank kalkulációi szerint. Az adósok többsége ezzel nincs tisztában, a jegybank felmérése szerint mindössze az egyharmaduk tudta, mennyivel emelkedhet ilyen esetben a havi teher, 42 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy „nem tudja”, 3 százalék nem válaszolt, a többiek pedig irreális számokat adtak meg.
Nagyobb kamatemelkedés még nagyobb mértékben emelheti a részleteket, nem csoda, hogy a jegybank a Magyar Bankszövetséggel azon dolgozik, hogyan lehetne minél több változó kamatozású hitelt fix kamatozásúra váltani. A siker azonban egyelőre mérsékelt.
Összesen 130 ezer ügyfél kap vagy fog kapni a következő hónapokban levelet a bankjától többféle ajánlattal. Az MNB ajánlása szerint 2019 szeptember végéig a 2015. február 1-je előtt szerződést kötő (ezek nagyrészt az egykori devizahitelesek), és még legalább 15 éves futamidővel rendelkező ügyfélkört kell kiértesíteni. Ezen belül is a legkockázatosabbnak ítélt 30 százalékot az április közepén kiadott ajánlás megjelenése után 90 napon belül, vagyis legkésőbb a jövő hét elejéig értesíteni kell.
Vannak bankok – például az OTP, a Raiffeisen, a CIB, az MKB – amelyek a legkockázatosabb ügyfeleknek már kiküldtél a leveleket, a K&H és az UniCredit viszont csak most kezdi postára adni az első borítékokat. Ezekben legalább kétféle ajánlatnak kell szerepelni, amelyek arról szólnak, milyen feltételekkel váltja át a bank a változó kamatozású hitelt öt- vagy tízéves kamatperiódusú, illetve a futamidő végéig rögzített kamatú hitelre. Az új hitelnek lehetőség szerint minősített fogyasztóbarát lakáshitelnek kell lennie a jegybanki ajánlás szerint.
Azok is kapnak majd levelet a bankjuktól, akiknek kevesebb, mint 15, de legalább tíz évük van még hátra a változó kamatozású jelzáloghitelből. Ők évente kapnak majd olyan tájékoztatást, amelyben felhívja a bank a figyelmüket a kamatkockázatra. Ezek a levelek viszont várhatóan csak jövőre érkeznek meg, az elsőnek a kiküldési határideje 2020. január 31.
Bár az új ügyfelek több mint 97 százaléka a kiszámítható, fix kamatozású lakáshitelt választja, a régi klienseknél eddig nem sok sikerrel kopogtattak a bankok a váltás miatt. A CIB Banknál 6700 ügyfelet kell az idén értesíteni, az érintett állomány 53 milliárd forint. Eddig a legkockázatosabbnak tartott 1700 ügyfél kapott levelet. „A kampányban idáig megkeresett ügyfélkörben eddig 6 százalékos az érdeklődési arány, a megvalósulási arány ennél alacsonyabb. Egy esetleges kamatemelkedést követően ennél magasabb érdeklődés lehet” – nyilatkozta a Napi.hu-nak a CIB.
Az MKB-nál 5600 adós kap majd levelet, 50 milliárd forint körül van az érintett jelzáloghitel-állomány. A legkockázatosabb 30 százalékot értesítették már, számottevő érdeklődés viszont az alacsony kamatkörnyezet, illetve az ügyfelek pénzügyi tudatossága miatt egyelőre nincs. „Meglátásunk szerint a jövőbeli esetleges kamatkörnyezet-változás fogja jelentősebben befolyásolni az ügyfelek átszerződési hajlandóságát” – mondják a bank szakértői. A Raiffeisennél ezzel szemben azt állítják, jelentős az érdeklődés a tudatos ügyfelek körében, vannak, akik váltanak is.
A hitelintézetek reménykednek, hogy a jövőben nagyobb lesz a váltási hajlandóság. Az UniCreditnél azt jósolják, akár 15 százalék fölötti arányban is meggyőzhetők majd az egykori devizahitelesek, a K&H 10-20 százalékos arányra számít, ugyanezt prognosztizálják a Budapest Banknál.
A fixesítés legnagyobb kerékkötője sokaknál az, hogy a váltás azonnal megnöveli a törlesztőrészletet. „Az ügyfelek általában azt nézik, hogy mekkora összeggel emelkedik a törlesztő, és ezt tudják-e vállalni a háztartási büdzsében” – mondják a Raiffeisen szakértői. A mérték változó, függ a fennálló tőketartozás, a hátralévő futamidő mértékétől és persze attól is, milyen kamaton vette fel az ügyfél korábban a hitelét.
A K&H-nál átlagosan 10 százalékos törlesztőrészlet-növekedéssel kalkulálhatnak az ügyfelek. Mindez nem sok ahhoz képest, amivel a devizaárfolyam-kockázat kapcsán számolhattak annak idején. Az MKB-nál az érintett az állomány átlagos tőketartozásával és átlagos hátralévő futamidejével számolva, ha ötéves kamatperiódusra szerződik át egy ügyfél, 1,75 százalékos ügyleti kamatláb növekedésre számíthat, melyhez kapcsolódó kezelési költséget is tartalmazó törlesztőrészlet-növekedés 9500 forint.
Ha az érintett a 10 éves kamatrögzítést választja, úgy átlagosan 1,95 százalékkal nő az ügyleti kamatláb, ez 10 800 forinttal növeli meg a havi részletet. A Budapest Banknál ötéves kamatperiódusra váltás esetén átlagosan 3800 forinttal, vagyis 9 százalékkal nő a havi törlesztőrészlet. 10 éves kamatperiódusra váltás esetén pedig átlagosan 7400 forinttal, vagyis 17 százalékkal emelkedik. Emellett persze a szerződés módosításának is lehet díja a bankoknál, bár ezeknek a költségeknek egy részét elengedik a hitelintézetek.
Forrás: napi.hu