Bár a tudósok nagy része szerint a majomhimlő elsősorban a ferde hajlamú emberszabásúakra veszélyes, az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési központ inkább azt javasolja, hogy megint hordjunk maszkot.
Az utazás során szorosan a szájra és orra erősített maszk hordás mellett még azt is javasolják, hogy kerüljük el azokat az embereket, akikről úgy gondoljuk, hogy fertőzöttek lehetnek.
A felhívást azzal indokolják, hogy a majomhimlővel világszerte már több mint 1000 ember megfertőződött. A genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy jelenleg már két különböző majomhimlő is elkezdett terjedni.
A közép-afrikai (kongó-medencei) klád erősebben fertőz, súlyosabb tüneteket okoz, az általa okozott betegség halálozási aránya 10-12 százalék lehet. A nyugat-afrikai klád kevésbé fertőz, enyhébb tünetekkel járó betegséget okoz, a halálos kimenetelű betegségek aránya pedig 1 százalék alatti. A 2022-es, Európát is érintő járványt a nyugat-afrikai klád okozza.
A betegek általában fertőzött állatokkal, az állatok testváladékaival (nyállal, vérrel) esetleg állati tetemekkel kerülnek kapcsolatba. A kórokozó belélegzett cseppecskékkel, a nyálkahártyán vagy a bőr apró sérülésein (akár harapáson, karmoláson) keresztül jut be a szervezetbe, és először lokálisan kezd replikálódni, majd a nyirokrendszer segítségével terjed el az egész szervezetben. Az emberről emberre fertőződés legvalószínűbb útja a cseppfertőzés, a fertőzött felső légutaiból származó váladék. A kiütésekből származó váladék, vagy a beteg testváladékai, testnedvei is fertőzhetnek – ismerteti a jelentés.
Az organikus terjedést az valamelyest alátámasztja, hogy az újonnan megfertőződöttek nem jártak Afrikában. A gócpont viszont egyértelműen Afrika ezért a központ azt is kéri, hogy senki ne egyen Afrikában élő vadon állatok húsából és ne közösüljön olyannal, akinek a nemiszervén kiütések vannak.
Magyar Jelen