Az Amerikai Népszava szociáldemokrata lap szerint Magyarországon üldözik a keresztény egyházakat, leginkább azért, mert az Iványi Gábor által vezetett Magyar Evangéliumi Testvérközösségnek nem jut az állami támogatásokból, amióta elvesztette egyházi státuszát.
A cikk szerint „hitelvekben nem tehet különbséget az állam, és nem foglalhat állást a transzcendens igazságok tekintetében. A felekezeti egyenjogúság a vallásszabadság része. Ahol a felekezeti egyenjogúságot nem tartják tiszteletben, ott nincs vallásszabadság”. Ezzel alapvetően nehéz volna vitatkozni akkor, ha még mindig a középkorban élnénk és nem beszélhetnénk vallási és egyházi pluralizmusól, valamint a szektásodás jelenségéről. Egy alkalommal, mikor a keresztény irányzatokról és az egyházak elszaporodásáról kérdeztem egy, a témában jártas egyetemi oktatót, azt válaszolta: vagy képesek leszünk megőrizni, amit eddig elértünk és felépítettünk (értsd, a történelmi egyházak közötti ökumenizmus gyümölcsei) és lenyesegetjük a vadhajtásokat, vagy máskülönben nem fogunk tudni gátat szabni az egyházak számbeli növekedésének.
Emellett az is magától értetődik, hogy a legnagyobb társadalmi munkát végző hagyományos történelmi katolikus és protestáns egyházak megújító és karitatív szerepe jóval nagyobb területet képes lefedni, így evidens, ha a támogatásokat olyan szervezetek kapják, akik több embert képesek elérni, ellenben a mikroegyházak jól behatárolható kisebb közösségeivel.
A nemrég megjelent cikkben nehéz nem észrevenni azt, hogy a MET köré építi fel érvrendszerét, miközben tudomást sem vesz a valós egyházi körképről és a magyar állami támogatások elosztásáról. Az interneten elérhető információk szerint az USA-ban élő Bartus László, az Amerikai Népszava tulajdonosának egyik célja, hogy a külföldön élő magyaroknak biztosítson olvasnivalót az anyanyelvükön.
Láthatóan egyoldalú tájékoztatásról van szó, amely a tényeket mellőzve ír olyanokat a magyarországi folyamatokról, amelyek egyértelműen nem fedik a valóságot. Az írás egy másik helyén: „A távoli országokban is csak a keresztény egyházakat támogatják, ami teljes mértékben ellentmond a keresztény elveknek”. Nem lehet egyszerű úgy írni valamiről, ha minimális utánajárás sem előzte azt meg. Az Amerikai Népszava ezek szerint tudomást sem vesz arról, hogy azok az iskolák, amelyeket a magyar állam támogat, nem kizárólag keresztény diákoknak nyújtanak oktatási lehetőséget. Mivel szinte mindenhol kisebbségben vannak, nehéz is volna (meg ostobaság is) feltölteni csak keresztény diákokkal. Ezekben az iskolákban sok esetben együtt tanul muszlim és keresztény, jazidi vagy más felekezethez tartozó diák. Ez pedig kulcsfontosságú a közeledés, a párbeszéd és a tolerancia szempontjából.
A cikk annak is elfelejtett utánanézni, hogy a legutóbbi, az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben történő projekt keretében a Hungary Helps és Magyarország kifejezetten a jazidik megsegítésére indított humanitárius programot.
„Milyen nemzeti politika az, amely távoli, ismeretlen országoknak milliárdokat ad magyar adófizetők pénzéből?” – teszi fel a kérdést a cikk.
Megint a milliárdos történet… Mintha bűn lenne tőlünk valóban távol élő ősi keresztény közösségek megsegítése, amelyek kénytelenek voltak népirtást elszenvedni és szó szerint a kihalás szélére kerültek azáltal, hogy elüldözték őket saját otthonaikból. Az Amerikai Népszava ezt rója fel bűnként a hazai humanitárius politikának.
A cikk végén (megint Iványi Gáborral a főszerepben) a szerző hangsúlyozza, hogy nem a MET első emberét, hanem Azbej Tristant hívták meg arra a nagyszabású konferenciára idén júliusban, (2019 Ministerial to Advance Religious Freedom) amelyen a vallási kisebbségek üldöztetése és a vallásszabadság volt a fő téma.
Majd ezt követően előkerül a jó öreg fasisztázás… (ezt már tényleg nehéz nem megmosolyogni). A konklúzió: megszűnt idehaza a jogállamiság és tombol a keresztényellenesség.
Mit mondhatnánk? A tengeren túlról valóban nehéz meglátni, hogy mi történik itthon.
Forrás: vasárnap.hu