Az egykori magyar uralkodók kórlapjai is bőven tartogatnak érdekességet. Titokzatos mérgezések, kóros hasmenés, de még egy erőszakkal kezelt epilepszia is megbújik a történetek között.
Habsburg Albertnek nem jutott dicső halál, bár életében mondhatni határozott és tettre kész ember volt, aki a saját anyósát is bezáratta, mivel az ellene áskálódott. Albertet 1438. január 1-én koronázták meg magyar királlyá. Uralkodásának nagy részét főként a törökök elleni hadjáratok és a védekezés tették ki. Szendrő védelmére hadat gyűjtött, ám ez is kevés volt ahhoz, hogy megvédjék a várat Murat szultán seregétől. A táborban ráadásul kitört a vérhas járvány, amelyet Albert is elkapott. Bécs felé indult, ott akart meghalni, de állapota Neszmély faluban egyre rosszabb lett, és végrendelkezett. Halálát vélhetően pontosan ez, vagyis a vérhas és a kólika okozta.
II. Rudolf német-római császár, magyar és cseh király uralkodása, nem feltétlenül nevezhető sikeresnek. Bukása is sokat árulkodik erről, hiszen a saját testvérei mondatták le.Rudolfnak rendre voltak olyan időszakok az életében, amikor bezárkózott prágai várába, vagy olyan portrét készíttetett magáról, amelyen gyümölcsökkel ábrázolják az arcát. A király furcsa viselkedésére több magyarázattal is szolgáltak már a történészek. Az egyik ilyen, hogy őt is érintette a Habsburg-család örökletes pszichés betegsége. De állapotában közrejátszhatott az is, hogy a családban megszokott volt a közeli rokonok házassága. Miközben Rudolf mentális betegségei miatt, olykor hónapokra félretette az ország ügyeinek intézését, addig vitathatatlan érdeme, hogy prágai udvara a kor egyik kulturális fellegvára lett.
A történészek többsége, III. Andrást az Árpád-dinasztiából származónak tekintik, így az ő halálát tartják a dinasztia fiúágának kihalásának. Ám III. Andrása halála a mai napig számos kérdést vet fel. Egyes teóriák szerint a király megmérgezték, azonban sokkal valószínűbb, hogy valamilyen gyors lefolyású halálos betegség áldozata lett. Mivel igencsak kötődött anyjához, az sem kizárt, hogy annak egy hónappal korábbi halála viselte meg annyira, hogy belehaljon a fájdalomba.
V. Habsburg Ferdinánd 1793-ban született. Ő volt I. Ferenc császár örököse. Már gyermekkorában is jelentkeztek rajta különböző betegségek tünetei, melyek az udvar próbált titokban tartani. Történészek szerint vélhetőleg epilepsziában szenvedett az ifjú trónörökös, akinek kúrának „fizikai erőszakot” rendeltek el a kor orvosai. Számára nyűg és teher volt az uralkodás. A főúri pompa helyett az egyszerű életmód állt közelebb a szívéhez. Lemondása megnyugvást hozott el számára, és ezt követően Prágába költözött.
Forrás: life.hu