Április bolondjának szokás azt nevezni, akivel április 1-jén a bolondját járatják.
Április elseje hagyományosan a bolondok, pontosabban a bolondozások napja, amikor bárki a legképtelenebb tréfát űzheti embertársaival. Ezen a napon ajánlatos még a sajtó, a rádió, a televízió és a világháló híreit is fenntartással kezelni.
A szokás eredete homályba vész, a tudósok könyvtárnyi elméletet hordtak össze, de ezek közül egyik sem igazán meggyőző.
Egyes kutatók szerint ez a beugratós szokás a csalóka áprilisi időjárás kapcsán születhetett meg, de sokféle magyarázat található még ennek a hagyománynak az eredetére, származására.
Vannak, akik a középkori Franciaországból eredeztetik, ahol az év április 1-jén vette kezdetét és ezen a napon az emberek ajándékokkal lepték meg egymást. Miután az újévet áthelyezték január 1-jére, továbbra is megtartották ezt az ajándékozási szokást április első napján, azonban szép lassan az ajándékok helyett tréfás kis semmiségeket adtak egymásnak. A hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg.
Mások szerint a Német-Római Birodalomból származhat a szokás, de olyanok is akadnak, akik egészen az ókorig eredeztetik vissza. Ugyanis voltak ókori népek, melyek április elsején tartandó ünnep alkalmával az úr és szolga egy napra szerepet cserélt.
Egy másik magyarázat szerint a szokás a húsvéti passiójátékokból ered. A naiv, népies misztériumokban Krisztust pere során Kajafástól Pilátushoz, innen Heródeshez, majd megint Pilátushoz küldözgetik (innen ered a magyar Ponciustól Pilátusig szaladgál szólás is).
Az április 1-jei bolondozásnak még lélektani hátteret is kerítettek: a beugratás nyomán támadt káröröm a hatalom és a nagyság érzését kelti a tréfacsinálóban. Az ember évente egyszer áthághatja a szigorú normákat, tudatosan és büntetlenül manipulálhat, miközben még örömet is szerez magának – szól a teória.
Ezen a napon ajánlatos a sajtó, a rádió, a televízió és a világháló híreit is fenntartással kezelni. Az első internetes április 1-jei tréfa valószínűleg 1984-ből származik.
A klasszikus áprilisi tréfa napjainkban teljesen átformálódott, mert az egyre gyanakvóbb emberek a kis gyermeteg tréfákat azonnal kiszúrják. Ezért egyre elvetemültebb tréfákat vetnek be, amik bizonyos esetekben még pánikot is keltenek.
Ezen a napon nehéz a tréfa és a valóság között különbséget tenni, így megesik, hogy az április 1-jei tréfának szánt hírek pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfaként fogják fel. Amikor 1946. április 1-jén egy földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és Hawaii szigetén, az áldozatok magas számában közrejátszott, hogy akadtak, akik álhírnek vették a vészjelzést. És hogy a történelemből is hozzunk egy furcsa esetet: a 17. században a franciák által bebörtönzött lotaringiai herceg éppen április 1-jén próbált börtönéből álruhában menekülni. Egy cselédlány felismerte, de amikor az őrségnek jelenteni akarta a szökést, minden katona és tiszt megnyugtatta: ők is tudják, a bolondok napja van. Amikor aztán kiderült, hogy a rab tényleg kereket oldott, már túl késő volt.
Mindenesetre jó tréfálkozást kívánunk mindenkinek!