Szombat éjjel jelentős politikai fordulat történt: Bassár el-Aszad rezsimje, amely több mint két évtizeden keresztül határozta meg Szíria sorsát, megbukott. Az országban már most érezhető az instabilitás, amely egy olyan gazdasági válság közepette érte a szíriaiakat, amelyet a polgárháború és nemzetközi szankciók évtizedek óta mélyítenek. Ahhoz, hogy megértsük, mit jelenthet ez a politikai változás Szíria gazdasága és népe számára, vissza kell tekintenünk a polgárháború örökségére és annak hatásaira.
A 2011-es arab tavasz idején kezdődő szíriai konfliktus napok alatt polgárháborúvá eszkalálódott, és az ország gazdaságát alapjaiban rengette meg. Az elmúlt évtizedben Szíria GDP-je mintegy 45%-kal zsugorodott hivatalos adatok szerint, de ha a fekete piaci árfolyamokat vesszük figyelembe – amelyek jelentősen eltérnek, mert a fekete piacon a szíriai font sokkal kevesebbet ér – a visszaesés eléri a 78%-ot – a Világbank jelentése.
Az infláció elérte éves átlagban a 140%-ot 2020-ra – mostanra is csak 120 százalék környékére lassult vissza – a szíriai font pedig drámai módon elértéktelenedett.
Az importált áruk, különösen az élelmiszerek és az üzemanyag, megfizethetetlenné váltak, miközben az export szinte teljesen megszűnt.
A helyzetet súlyosbította a háborús gazdaság kialakulása, amely illegális tevékenységeken, például csempészeten, emberrabláson és fegyverkereskedelmen alapult. A konfliktus szereplői, legyenek azok rezsimhez hű milíciák vagy lázadó csoportok, mind hasznot húztak a gazdasági káoszból. Az olajmezők, a határátkelők és más stratégiai erőforrások fölötti harcok újabb konfliktusokat generáltak, fenntartva a háborút.
Miközben az Aszad-rezsim a kábítószerkereskedelemből tartotta el magát.
Az Aszad-rezsim titkos milliárdos üzlete
Szíria gazdasági összeomlása közepette a captagon-kereskedelem vált az Aszad-rezsim egyik legfontosabb bevételi forrásává. Ez az amfetaminalapú drog rendkívül olcsón előállítható, de a Közel-Kelet gazdag városaiban, például Rijádban, akár 25 dollárért is értékesíthető tablettánként – számolt be a Carnegie Middle-East Center.
Évente több mint 10 milliárd dolláros bevételt hozott a kábítószerkereskedelem, ami meghaladja Szíria hivatalos GDP-jét.
A drogkereskedelem szinte teljes egészében a rezsim irányítása alatt áll, amely Maher al-Aszad, az elnök öccse és a 4. Hadosztály vezetője által működtetett hálózatokon keresztül bonyolítja le az üzletet.
A captagon-gyártás ipari méreteket öltött Szíriában, ahol a kormány ellenőrzi a gyárakat és a csempészútvonalakat is. Jordánián, Libanonon és Irak területén keresztül a tabletták eljutnak a Közel-Kelet leggazdagabb országaiba, biztosítva a rezsim stabil pénzügyi utánpótlását. A kereslet stabil, és bár a szomszédos országok, például Szaúd-Arábia, próbálkoznak a csempészet visszaszorításával, a drogbiznisz továbbra is virágzik, köszönhetően az illegális hálózatok rugalmasságának és az érintett hatóságok korlátozott sikerének.
Ez az üzletág azonban súlyos etikai és nemzetközi problémákat vet fel. A drogpénzek nemcsak a rezsim hatalmát erősítik, hanem hozzájárulnak a szíriai belső konfliktusok és emberi jogi visszaélések fenntartásához is. A captagon-kereskedelem destabilizáló hatással van a Közel-Kelet fiatal generációira, miközben a nemzetközi közösség tehetetlenül figyeli a probléma elmélyülését.
Szíria jövője szorosan összefügg azzal, hogy sikerül-e ezt az illegális gazdasági rendszert felszámolni.
A szankciók, amik működtek
A háborús gazdaság kialakulásában és fenntartásában a nemzetközi közösség is jelentős szerepet játszott. A szíriai kormány elleni szankciók, amelyek az emberi jogok megsértéseire reagáltak, súlyosan érintették az ország olajbevételeit.
A szankciók hatására a rezsim közvetítőkre támaszkodott, hogy továbbra is importálhassa az alapvető szükségleteket, ám ez jelentősen megemelte az árakat. Eközben a fekete piac virágzott, ahol a lakosság a megélhetés érdekében kábítószerek előállításával és kereskedelmével próbált boldogulni.
Az évtizedes konfliktus a szíriai gazdaság minden szektorát érintette.
Az idegenforgalom összeomlása és a gyárak leállása jelentősen csökkentette a termelést és az exportot. Az olyan nagyvárosok, mint Aleppó és Damaszkusz, amelyek az ország ipari termelésének felét adták, a harcok központjaivá váltak, tovább mélyítve a gazdasági válságot.
A háború emberi ára
Miközben a gazdaság romokban hevert, a szíriai nép szenvedései is példátlan mértéket öltöttek. Több mint 613 000 ember vesztette életét, és az ország lakosságának több mint fele – mintegy 12 millió ember – kényszerült elhagyni otthonát. A menekültek milliói szomszédos országokban próbáltak új életet kezdeni, míg az otthon maradottak a mindennapi megélhetésért küzdöttek – derül ki az Európai Bizottság adataiból.
2024 decemberéig több mint egymillió szíriai menekült érkezett Európába, azonban a pontos számok meghatározása kihívást jelent a folyamatosan változó helyzet miatt: sokan elhagyták az EU területét, amikor a polgárháború nyugvópontra jutott, másokat kiutasítottak, rengetegen pedig soha nem regisztrálták magukat a hatóságoknál. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat adatai szerint 2023-ban mintegy 197 000 szíriai állampolgárt találtak illegálisan jelen lévőnek az EU területén, ami a legnagyobb csoportot jelentette az illegálisan tartózkodók között, idén pedig már meghaladja a 150 ezret a szegénység elől menekülők száma.
Az extrém szegénység – amely 2011 előtt alig létezett Szíriában –, ma a lakosság közel 27-33 százalékát érinti. Főként a csak nőkből álló háztartások és a belső menekültek különösen kiszolgáltatottak.
A gyermekek várható élettartama 13 évvel csökkent a konfliktus kezdete óta, és az oktatási rendszer összeomlása egy generáció jövőjét sodorta veszélybe.
Az Aszad-rezsim bukásának következményei
Bassár el-Aszad bukása új fejezetet nyithat Szíria történetében, de az ország gazdasági és társadalmi helyzete olyan súlyos, hogy a stabilitás visszaállítása rendkívüli erőfeszítéseket igényel. A rezsim bukása után az országot valószínűleg hatalmi vákuum és további belső konfliktusok fogják sújtani, különösen a stratégiai erőforrásokért folytatott harcok miatt.
A nemzetközi közösség szerepe kulcsfontosságú lesz a helyreállításban. A gazdasági szankciók felülvizsgálata és a humanitárius segélyek növelése elengedhetetlenek a lakosság megélhetésének biztosításához. Ugyanakkor a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a szíriai konfliktus mély gazdasági gyökerei csak akkor oldhatók meg, ha a háborús gazdaságot működtető illegális tevékenységeket felszámolják.
Szíria jövője rendkívül bizonytalan. A gazdasági talpra állás nemcsak időt, hanem szilárd politikai elkötelezettséget igényel a nemzetközi közösségtől. Ebben a Nyugatban nemcsak az jelenthet motivációt, hogy stabilizálhatja a Közel-Kelet egyik legelszigeteltebb országot, valamint megállíthat egy újabb menekülthullámot:
Az Aszad-rezsim volt Oroszország legfontosabb szövetségese a térségben, valamint Vlagyimir Putyin államának legfontosabb földközi-tengeri bázisa, míg Irán összeköttetése Libanon és a palesztin terrorszervezetek között.
Vagyis paradox módon a mostani politikai instabilitás geopolitikai stabilitást is hozhat Európában és a Közel-Keleten. Ez viszont hatalmas támogatási összegeket igényel majd a virágtól.
portfolio.hu