Elkezdődött a károkozói pótdíjak kivezetése a kötelező biztosítások piacáról. A Köbe már megszüntette a sokak által kifogásolt gyakorlatot, több más biztosítónál még megvan a pótdíj, de önmérsékletet gyakoroltak. A korábban sok társaságnál horror tarifákkal szembesülő autótulajdonosok is egyre több helyen találnak megfizethető biztosítást.
Komoly fordulatokat hozott az újév a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. Az már biztosnak tűnik, hogy ez az üzletág busásan megtérült tavaly a biztosítók számára.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból kiderül: 2020 első kilenc hónapjában a bruttó megszolgált díjak csaknem 13 százalékkal nőttek, a bruttó kárráfordítások összege viszont eközben 11,5 százalékkal csökkent a kgfb-szegmensben. Vagyis a biztosítók zsebében iparági szinten csak a kgfb-üzletágnak köszönhetően kilenc hónap után csaknem 30 milliárd forinttal több maradt, mint 2019-ben.
Hogy kevesebb a káresemény, az nem meglepő, hiszen a kijárási korlátozások, a tömegek számár elrendelt távmunka, és az otthoni oktatás miatt sokkal kevesebben ülnek autóba, mint a járvány előtt. Már tavaly tavasszal, a koronavírus-járvány első hullámában voltak olyan amerikai biztosítók, amelyek bejelentették, visszafizetnek a díjakból az ügyfeleiknek, hiszen azok nem autóznak. Magyarországon azonban akkor még ódzkodtak ettől a cégek, arra hivatkoztak, hogy nem látszik még a baleseti statisztikákból világosan, hogyan alakulnak a károk, az egyes károk költségei pedig nőnek, a szervizek rezsióradíja emelkedik, és a gyengülő forint miatt az importból származó alkatrészek is drágulnak.
A jegybanki statisztikák alapján azonban mégis jócskán alatta maradt a kárkifizetés a 2019-esnek, miközben a díjbevétel nőtt. Tavaly év végén végül a Groupama Biztosító úgy döntött, visszafizet az ügyfeleinek egyhavi kgfb-díjat. A mintegy 250 ezer ügyfelet érintő felajánlás összege több mint 700 millió forint. A kliensek háromféle lehetőség közül választhatnak: visszakérik a pénzt a számlájukra, kérik annak beszámítását a meglévő kgfb-jük díjába, vagy pedig felajánlják jótékony célra az Országos Mentőszolgálat számára.
A többi biztosító nem követte ezt a példát, arra hivatkoznak, hogy inkább versenyképes tarifákat hirdetnek, vagy pedig más módon segítik az ügyfeleiket a pandémia idején. A K&H például kedvezően módosította az életbiztosítások feltételeit, a Generali és a Köbe pedig számos más társadalmi felelősségvállalásra épülő intézkedést hozott. A Generali például egyebek mellett ingyenes egészségbiztosítást nyújtott az egészségügyi dolgozók számára, egyes egészségbiztosítással rendelkező ügyfeleknek díjmentes telekonzultációs szolgáltatást biztosít, és egy alkalommal téríti a covid-19 szűrővizsgálatot, 250 millió forintos támogatási keretet hozott létre az egészségügyi magánpraxisok számára, az autókereskedő partnereit támogatta a munkatársaik megtartásában, a Generali a Biztonságért Alapítvány pedig 50 millió forintos járványkórházi támogatással járult hozzá a járványügyi helyzet megsegítéséhez.
A visszafogott osztogatás hátterében az óvatosság is állhat. Az idén ugyanis többé-kevésbé minden biztosítónak változtatnia kell az évek óta jól bevált kgfb-tarifálási módszerein. A Magyar Nemzeti Bank vezetői körlevélben ismertette ugyanis tavaly ősszel, milyen árazási gyakorlatot vár el a biztosítóktól. A jegybank két, évek óta tartó, autósok százezreit sújtó gyakorlatnak kíván véget vetni ezzel. Az egyik a bizonyos járműosztályok „feketelistázása”, vagyis olyan tarifák meghirdetése a biztosítók által nem kedvelt kategóriákra, amelyek alapján az adott járműtípus üzembentartói biztosan nem kötnek az adott cégnél kgfb-t.
A személyautósokat sok biztosító szerette korábban is, de a motorosokat már nem annyira, és a vontatók, kamionok, buszok is több helyen hajmeresztő árakba botlottak korábban. A biztosítók arra hivatkozva adtak meg magas árakat, hogy nincs megfelelő adatbázisuk korrekt tarifák kalkulálásához. Az MNB viszont most már elvárja, hogy a biztosítók használják, a Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) adatait, amely kellő statisztikai hátteret ad valamennyi (akár a díjszámításhoz kevés tapasztalattal rendelkező) piaci szereplőnek a megalapozott díjtarifák kialakításához. Vagyis most már adathiányra hivatkozva nem lehet kiárazni semelyik járműosztályt.
Szintén a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősül az MNB szerint a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíj. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (például a taxis) pótdíjak esetében is. A körlevélben meghatározott feltételeket most január 1-től kell teljesíteniük a biztosítóknak, de a jegybank csak július 1-től fogja fokozottan ellenőrizni a szabályok betartását.
A károkozói pótdíj ellen a Magyar Autóklub is többször felszólalt, és az ombudsman is aggályosnak találta. Ez volt éveken át a biztosítók egyik kedvenc eszköze arra, hogy kilistázzák a rossz sofőröket. Ha valaki sok kárt okozott néhány éven belül, az akár háromszoros-ötszörös szorzókkal is szembesülhetett, a saját hibájukból kirívóan gyakran – évente egynél többször – karambolozók szerződéseit pedig sokszor maguk a biztosítók mondták fel azzal, hogy keressenek maguknak másik szolgáltatót a jövőben.
A jegybanki körlevél nem tiltja meg teljesen a károkozói pótdíj alkalmazását, csak a túlzott mértéket kifogásolja. Sőt maradhat is akár a pótdíj, ha azt kárstatisztikai adatokkal alá tudja támasztani a biztosító. A legtöbb piaci szereplő éppen ezért nem is vezette ki a pótdíjat. A K&H arra hivatkozik, náluk nem volt szükség ezzel kapcsolatos intézkedésre, mivel nem alkalmaztak a körlevél szerinti túlzó mértékű pótdíjazást a korábbi károkozás(ok) függvényében. Hasonlóan nyilatkozott korábban az Aegon is.
Van olyan piaci szereplő is, amelyik viszont úgy döntött: nem alkalmazza tovább károkozói szorzót. A Köbe például a fogyasztói szegmensben teljesen eltörölte a károkozói pótdíj alkalmazását 2021. február 01-től. „Reméljük, hogy nem maradunk egyedül ezzel a jelentős módosítással a piacon, és valóban strukturális átalakulás követi majd az MNB által megfogalmazott elvárásokat” – nyilatkozta a cég a Napi.hu-nak.
„Egyelőre még csupán néhány biztosító kezdte meg a károkozói pótdíj rendszerének átalakítását a díjaiban. A legtöbben megfelelő elemzést követően, várhatóan március-áprilisban fognak lépni. Lesz biztosító, amelyik teljesen eltörli ezt a pótdíjat, de valószínűleg lesznek olyanok is, akik a kockázatarányosság alátámasztása mellett megtartják majd ezt a tényezőt is a tarifarendszerükben” – tette ehhez hozzá Marschalek Péter, a Netrisk.hu alkuszcég kereskedelmi igazgatója.
Az a félelem sem igazolódott be, hogy a károkozói pótdíj kivezetése után elszállnak majd a kgfb-díjat. Az idén év elején 3 százalék körüli átlagdíj-emelkedés volt, ami valóban alacsonynak mondható. „Ehhez célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megkötött szerződések között – a gépjármű piac lassulása miatt – jelenleg kevesebb az azonnali, és több az évfordulós váltás miatti kötés, ami azt jelenti, hogy valójában a drágulás az említettnél néhány százalékponttal magasabb lehet” – mondta Marschalek.
Várhatóan a károkozói pótdíj teljes kivezetése sem hoz majd jelentős díjemelkedést. A kgfb-nél az éves kárgyakoriság nem túl magas, 4-5 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy az egész kockázati közösségen jól el lehet porlasztani az ily módon kieső bevételrészt. „Ezért egy adott szerződést tekintve emiatt a lépés miatt néhány százaléknál nagyobb mértékű díjemelés nem következik be. Lehetnek olyan biztosítók is, akik az erős piaci verseny miatt inkább nem is próbálják tovább hárítani ezt a díjbevétel-kiesést” – állítja a Netrisk kereskedelmi igazgatója.
A korábban sok biztosítónál kiárazott járműosztályok számára is kezd bővülni a választék. A biztosítók használják az adatbázist, de a legnagyobb piaci szereplőknek eddig is sok adatuk volt már. A K&H portfóliójának az összetételére egyelőre nem volt hatással, hogy több információt kaptak az árazáshoz, a Generali is még csak vizsgálja, hogyan használja majd fel az onnan kinyert adatokat. A Köbe viszont hasznosnak találta az adatokat, amelynek alapján olyan gépjármű-kategóriák esetében is információhoz jutott, amelyek esetében korábban nem volt aktív, így nem rendelkezett kiértékelhető állománnyal. Ennek köszönhetően 2021-től jelentősen csökkentették a motorgépjárművek, valamint a személyszállító és az oktató vállalkozások biztosítási díjait.
Az adatbázis kialakításának további előnye lehet, hogy segítheti egy esetleges új biztosító piacra lépési lehetőségeit. Ezzel az MNB egy Európában már fellelhető gyakorlatot honosít meg a magyar piacon, amely versenyélénkítő hatással járhat.
Forrás: napi.hu