Az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatában egyhangúlag elutasította azokat az alkotmányjogi panaszokat, amelyek a védettségi igazolványt szabályozó kormányrendelet alkotmányosságát támadták. Az indítványozók szerint a szabályozás tartósan fennálló és súlyos alapjogsérelmet okoz azok számára, akik nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Az alkotmánybírák szerint viszont a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.
Az elmúlt hónapokban csaknem ezer alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amiben az indítványozók a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) korm.-rendelet védettségi igazolvánnyal összefüggő egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérték – emlékeztet az index.
Az Alkotmánybíróság korábbi tájékoztatása szerint az alkotmányjogi panaszok túlnyomó részének azonos volt a szövege, és az ügyeket ez alapján több csoportra osztották. Az ügyben eljáró öttagú tanács, amelyet Juhász Miklós vezet, míg tagja Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Imre és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is, az ügyrend alapján a hasonló vagy megegyező tartalmú indítványokat IV/1093/2021. ügyszámon egyesítette.
AZ INDÍTVÁNYOZÓK ÁLLÁSPONTJA SZERINT A RENDELET KIFOGÁSOLT RENDELKEZÉSEI HÁTRÁNYOSAN MEGKÜLÖNBÖZTETTÉK AZOKAT, AKIK AZ EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOK MIATT HOZOTT DÖNTÉSÜK ALAPJÁN NEM RENDELKEZTEK VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL, ÉS EZZEL SÚLYOS ALAPJOGSÉRELMET OKOZOTT SZÁMUKRA.
A megkülönböztetés a panaszosok szerint nem alapul szükséges, arányos és észszerű alkotmányos indokon, különös tekintettel arra, hogy az oltási protokoll szerinti védettség kialakulását megelőzően kiadott védettségi igazolvány nem garantálja a védettség tényleges kialakulását azoknál sem, akik a kormányrendelet szerinti védettségüket igazolni tudják.
A testület elfogadta a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdését, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentését, a károk enyhítését. A jogalkotó pedig eleget tett az Alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének is, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásai fényében rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét.
Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította, hogy
AZOK, AKIK VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL RENDELKEZNEK, MERT AZ OLTÁST FELVETTÉK VAGY A FERTŐZÉSEN ÁTESTEK, NEM ALKOTNAK HOMOGÉN CSOPORTOT AZOKKAL, AKIK SZEMÉLYÉBEN EZ A FELTÉTEL NEM ÁLL FENN.
Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.
A kiterjesztett vizsgálat keretében az Alkotmánybíróság az adott időpontban „meghatározó tudományos világkép” figyelembevételével járt el, aminek forrásaként például a WHO vonatkozó dokumentumaira támaszkodott.
A legmegdöbbentőbb rész talán az indoklás végén olvasható: mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, és ilyet az indítványozók sem állítottak,
“nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, azon belül az önrendelkezési jog között sem”.
(index-Magyar Jelen)