A balliberális oldal a mostani járvány és az azt magával hozó válság kapcsán is csak saját magával foglalkozik, pedig már megtanulhatták volna, hogy ez nem vezet sehova – mondta hétértékelőjében Boros Bánk Levente a Magyar Hírlapnak.
Úgy viselkedik az ellenzék, mint a kiselefánt, nehezen tanul és gyorsan felejt – mondta a múlt hétfői parlamenti események kapcsán Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója az előző héten történteket elemezve.
Kifejtette: 2015-ben ugyanezt játszották el a migránsválság kapcsán, amikor tagadták a probléma létezését, csak a kormányt támadták, hogy rosszul cselekszik, rossz célokat fogalmaz meg. A történelem és a politika közben pedig elment mellettük, amelynek 2018-ban egy újabb kétharmad lett az eredménye.
Most ugyanezt csinálják, megint csak magukkal foglalkoznak, nem azzal, hogy van egy válság, amit minél gyorsabban és hatékonyabban le kell győzni. Felvették 2010-ben azt a fonalat, hogy Orbán Viktor diktatúrát épít, és azóta mindenről ez jut az eszükbe. A hétköznapi emberek, beleértve az ő választóikat is, ugyanakkor azzal foglalkoznak, hogyan óvják meg a családjukat, hogyan szervezzék meg az életüket a járvány alatt. Csak a kormány és az emberek foglalkoznak a koronavírussal, az ellenzék nem. Csupán arra képesek, hogy ha a kormány egy forintot ad valahová, akkor vagy azt mondják, nem oda kell tenni, vagy azt, hogy két forintot tegyen oda. Ez is mutatja, hogy az ellenzék pártpolitikai célokra akarja felhasználni a járvány jelentette válságot.
Boros Bánk szerint legfeljebb a balliberális elvtársak hiszik el az ellenzék narratíváját, hogy a koronavírus-törvény csak Orbán Viktor korlátlan felhatalmazásáról szól. Az emberek nem hülyék, látják, értelmezik mit tesz a kormány, és semmi jele és indoka nincs annak, hogy ezek a vádak igazak lehetnek.
A választók adták a kétharmados felhatalmazást, ezzel indokolt esetben a kormánypártok éltek és élnek is az Országgyűlésben. Éppen ezért a választási eredmény miatt a kormányt vádolni és nem magukban keresni a hibát, nem túl lovagias hozzáállás – mondta az elemző, aki szerint az lesz a legrosszabb forgatókönyv az ellenzék számára, hogy az aknamunkájuk ellenére a kormányoldal megfelelően tudja enyhíteni a károkat, és jól tud reagálni a válságra. Mert akkor újra bebizonyosodik, hogy az ellenzék csak beszél, a kormány pedig cselekszik.
A kormány által deklarált célok kapcsán megjegyezte: az unortodox gazdaságpolitika már egyszer kihúzta az országot a csávából, ahová Gyurcsány Ferencék juttatták 2010-ben. A balliberális oldal mindig a csődhöz vezető utat választotta, amely abban merül ki, hogy elkölti az összes rendelkezésre álló pénzt, segélyez, majd hiteleket vesz fel. Ezzel szemben a kormány már bebizonyította, hogy lehet úgy válságot kezelni, hogy nem ingyenpénzt adunk az embereknek, hanem munkalehetőséghez juttatjuk őket.
Boros Bánk szerint az Európai Unió gyakorlatilag láthatatlanná vált, lebénult a járvány kapcsán. A 2008-as világgazdasági, majd a 2015-ös migrációs után ez már a harmadik olyan válság lesz, amivel az Unió nem tud érdemben foglalkozni. Mindez rácáfol a brüsszeliták megalomániájára, miszerint a központból ők mindent meg tudnak oldani. Ugyanez a helyzet a több Európát követelőkre is. Úgy néz ki, hogy a nemzetállamok azok, amelyek képesek hatékonyan kezelni ezt a helyzetet. Ez pedig egy elhúzódó válság esetén megroppanthatja az Európai Uniót, hiszen példát adhat arra, hogy a nemzetek Európáját kell építeni a szupranacionális rendszer helyett.
Forrás: Magyar Hírlap