Mi kevesebbet érdemlünk? Miért aláznak meg minket a multik azzal, hogy ugyanolyan címke alatt silányabb termékeket adnak el nálunk, mint Nyugat-Európában? Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia után Románia is összehasonlította a náluk, illetve Nyugat-Európában kapható világmárkák összetételét.
Kiderült, a vizsgált termékek közel negyede rosszabb minőségű.
Hiába költöttek a brüsszeli bürokraták eurómilliókat az évek óta hangoztatott kettős mérce feltérképezésére, az elmúlt években semmi sem változott. Sőt, mintha egyre több lenne a kifogásolt, a nyugat-európainál silányabb minőségű termék, és az azok miatt panaszt tevő országok száma is egyre csak nő. A héten román fogyasztóvédelmi hatóság jelentette be, hogy az európai ajánlásból vizsgált 79 termék közül 18-nál, vagyis szinte minden negyediknél találtak különbséget.
A kifogásolt termékeiket a Ripost összevetette a hazánkban kaphatókkal, a végeredmény kifejezetten bosszantó, nemcsak a románok, de mi is rosszabbat kapunk, mint a németek vagy franciák.
Az Európai Parlament idén áprilisban hagyta jóvá a kettős mérce elleni megállapodást, ami megerősíti az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat. A jövőben a vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti.
Ez jól hangzik, csak sajnos semmi következménye…
A szabályokat megsértő kereskedőket sújtó szankciókról is határoztak. Pénzbüntetés kaphatnak, a maximális bírság összegének a kereskedő által az előző pénzügyi évben elért éves forgalom legalább 4 százalékának kell lennie. Ha az éves forgalomra vonatkozó információ nincs meg, akkor kétmillió eurós a bírság. Az áprilisban elfogadott jogszabályt 24 hónapon belül a tagállamoknak át kell ültetniük a nemzeti jogrendjükbe – vagyis legalább két év, míg történik valami… Ugyanakkor az uniós jogszabályok kimondják: a gyártók csak akkor vezetik félre a fogyasztókat, ha különböző termékeket azonosnak tüntetnek fel, „hacsak nem indokolják ezt jogos és objektív megfontolások”.
Hogy mik ezek a jogos megfontolások, azt aztán évekig lehet vitatni a bíróságokon. Az új szabály ugyanis elismeri, hogy a cégek az azonos márkanevű termékeiket „jogos és objektív szempontok alapján hozzáigazíthatják az egyes földrajzi területek piacaihoz”. A multik ilyenkor arra szoktak hivatkozni, ki tudja, milyen felmérések alapján, hogy errefelé nem szeretik, ha túl sok a mogyoró a mogyorós csokiban, vagy ha túl sok a hal a halrudacskában, ezért adnak belőle kevesebbet Kelet-Európában…
Például a Fanta narancstartalma Romániában 5 százalék, akárcsak Magyarországon. Ezzel szemben az olaszok 12 százaléknyi gyümölcslevet kapnak.
A Milka 100 grammos, táblás egész mogyorós csokoládéjában 17 százalék a mogyoró Romániában és Magyarországon, ugyanakkor ez az érték Franciaországban 20 százalék.
A Somersby almaboros ciderénél is jelentős a különbség: Magyarországon 28,8 százalék almabort tartalmaz a palack, Németországban 51 százalékos a gyümölcsbor tartalom…
Forrás: Ripost