Az, hogy az ENSZ felszólítja a világon éppen egymással háborúzó feleket, hogy hagyják ezt abba, nem újdonság, ám az már annál inkább, hogy ennek most akár még foganatja is lehet. Ha mégsem, annak humanitárius katasztrófa lehet a következménye.
Származhat-e bármilyen jó a koronavírus-járványból? Egyelőre csak azt látjuk, hogy sok ember halálát okozza a kórokozó, le kellett zárni az országokat és gazdasági depresszió fenyeget. Úgy tűnik azonban, hogy hozhat valami pozitívat is a járvány – elemzi az ENSZ politikáját Gideon Rachman, a Financial Times publicistája. Meglepő módon az egyébként nem igazán hatékony Egyesült Nemezetek Szervezetétől indulhat ki az a kezdeményezés, amelynek apropóját a világot fenyegető kór adta.
António Guterres, az ENSZ főtitkára felszólított mindenkit, aki éppen a világon háborúzik, hogy a járvány lefutásának idejére kössön tűzszünetet. Nevezhetjük ezt „globális tűzszünetnek”. Ami igazán meglepő az az, hogy úgy tűnik, a sok pusztába kiáltott szó után, ennek a kérésnek most lehet foganatja. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa is támogatásáról biztosítja a kezdeményezést, akkor még olyan helyeken is leállhatnak a harcokkal, mint Szíria vagy Jemen, ahol az egymás iránti gyűlölet legendás.
A tűzszünetek lehetővé tennék, hogy eljussanak a háborús zónákba az egészségügyi és élelmiszer-segélyszállítmányok. A World Food Programme nemrégiben ara figyelmeztetett, hogy a világ három tucat országában milliókat fenyeget bibliai léptékű éhezés, miután lakóhelyük gazdasága a járvány miatt összeomlott. Ezek között a régiók között élen járnak a háborús övezetek. Az ENSZ abban bízik, hogy ha összejön a tűzszünet, akkor akár a béke is megvalósulhat. Jó példa erre a csendes-óceáni térségben 2004-ben pusztító cunami, amelyre hivatkozva az indonéziai Aceh tartományban harcoló felek tűzszünetet kötöttek, ami elvezetett az évtizedes hosszúságú konfliktus lezárásához.
Nagy siker lenne, ha Jemenben meg tudnák ezt ismételni – véli Richard Gowan, az International Crisis Group szakértője. Ebben a polgárháborúban, ami egyben Szaúd-Arábia és Irán proxi háborúja, százezren haltak meg eddig, és milliókat fenyeget éhezés. A szaúdi fél tűzszünetet hirdetett, amit a megfigyelők arcmentő akciónak tartanak, mert rosszul állnak a harctéren, így nem meglepő, hogy az ellenfél még nem reagált a kezdeményezésre. Az ENSZ-nél remélik, hogy a járvány fenyegetésére ez megváltozik.
Szíriában a kurd erők hirdettek tűzszünetet az ENSZ felhívására reagálva Idlib tartományban. Úgy látják, hogy a kormány részéről lenne fogadókészség erre, sőt talán az oroszok is belátják, hogy erre hivatkozva arcvesztés nélkül lemondhatnak a régió elfoglalásáról, ami túl távoli lehetőségnek tűnik. Irakban a síita milíciák szüntették be a harcot amerikai ellenfeleikkel szemben és az utóbbiak is leálltak. A Közel-Keleten túl pozitív visszajelzések érkeztek Kamerunból, Dél-Szudánból, Kolumbiából, a Közép-afrikai Köztársáságból, Mianmarból és a Fülöp-szigetekről is.
Úgy tűnik, a francia kormány igyekszik az élére állni a tűzszüneti kezdeményezés elfogadtatásának. A világ más hatalmai is mutatnak erre fogadókészséget, annak ellenére, hogy az USA és Kína, illetve Oroszország és a Nyugat között élesek a feszültségek. Francia kezdeményezésre a Biztonsági Tanács öt tagállama, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és az USA öthatalmi (P5) egyeztetést tarthat az ügyben. Ennek különösen örülnek a britek és az oroszok, mivel világszintű befolyásuk az utóbbi időszakban elhalványult.
Normál körülmények között a biztonsági kérdések a világpolitika legnehezebben kezelhető ügyei, ám most nem élük normális időket. A pandémia kezelése, az azt követő gazdasági helyreállítás menedzselése és a világkereskedelem feltámasztása talán a legnehezebb probléma, amivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a szűkebb P5 szembe került. Így ha sikerül összehozni a globális tűzszünetet, akkor a világ befolyásos hatalmainak vezetői máris felmutathatnak valamilyen eredményt szavazóknak.
Forrás: napi.hu