Joe Biden amerikai elnök jelezte, hogy folytatja Ukrajna felfegyverzését, hogy ezzel is elejét vegye egy orosz katonai beavatkozásnak. Azt is jelezte, hogy az Egyesült Államok további gazdasági szankciókat vezet be Oroszország ellen és minden diplomáciai eszközt bevet, hogy Ukrajna területi integritását megvédje. A katonai beavatkozás lehetősége egyelőre nincs napirenden, de komoly fenyegetést intézett Washington a Kremlnek: elzárt kőolajpénzek, lezárt gáztranzit.
Az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetése előtt Joe Biden elnök világossá tette, hogy nem vonná be az amerikai csapatokat egy fegyveres konfliktusba a nukleáris fegyverekkel rendelkező Oroszországgal szemben. Viszont ez nem jelenti azt, hogy cserben hagyná kelet-európai szövetségesét: Biden olyan gazdasági következményekre figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amilyeneket még soha nem látott, ha megszállja Ukrajnát.
Emellett a Fehér Ház azt is közölte, hogy folytatja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és megpróbál diplomáciá nyomást helyezni a Kremlre. Ez lényegében az eddigi langymeleg amerikai Ukrajna-politika folytatását jelenti, de egy magasabb szinten, ami bár elsőre puha lépésnek hangzik, valójában komoly kihívás elé állíthatja Putyin elnököt.
Hogy a „több ugyanabból” politika hoz-e eredményt, azt ki kell várni – mondta James Nixey, a Chatham House londoni agytröszt Oroszország-Eurázsia programjának igazgatója az NBC Newsnak, aki szerint Washington lehetőségei korlátozottak. Az Egyesült Államok egyelőre „levette a katonai opciót az asztalról, mert nem akarnak olyan háborút, amely valami elképzelhetetlenné eszkalálódhat”.
Washingtont és Európát riasztja az ukrán határ mentén felvonultatott és hadgyakorlatozó 90 000 orosz katona. Az elemzők álláspontja nem egységes arról, hogy sima kardcsörtetésről vagy egy, a volt szovjet köztársaság elleni pusztító támadás előkészítéséről van szó.
Oroszország stratégiai és szellemi hátsó udvarának tekinti Ukrajnát, és biztosítékokat akar a Nyugattól, hogy Kijev soha nem csatlakozik a NATO-hoz, és nem fogad be amerikai rövid hatótávolságú rakétákat. Ukrajnától évek óta megtagadják a NATO-tagságot, ezért nem élvezi a szövetség sarokkövét képező kollektív védelem „mindenki egyért, egy mindenkiért” elvét.
Ehelyett az Egyesült Államok 2,5 milliárd dollár katonai támogatást nyújt Ukrajna számára, miután Oroszország legutóbb 2014-ben megszállta és annektálta a Krím félszigetet. Ez az összeg azonban Nixey szerint „viszonylag csekély”. „Az ukránoknak minden bizonnyal többre lenne szükségük”.
Eközben az Egyesült Államok és az Európai Unió már többször is szankciókkal sújtotta Oroszországot. Ez a zuhanó olajárakkal együtt hozzájárult Oroszország 20 éve legsúlyosabb recessziójához. Azonban a gazdasága azóta fellendült, és „úgy tűnik, hogy nem volt azonnali komoly hatása” Oroszország viselkedésére – áll a Council on Foreign Relations, egy washingtoni agytröszt 2019-es tájékoztatójában. „Oroszország még mindig aktív Ukrajnában, és a nyugati hírszerző ügynökségek szerint Moszkva beavatkozott az amerikai és európai választásokba” – mindezt Oroszország tagadja.
A szakértők szerint az egyik különösen fájdalmas lehetőség ezúttal az lenne, ha Oroszországot lekapcsolnák a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerről, amely világszerte több ezer bank közötti tranzakció végrehajtását teszi lehetővé. Oroszország annyira függ a SWIFT-től az olaj- és gázexportban, hogy 2019-ben az akkori miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev azt mondta, hogy a SWIFT blokkolása „hadüzenet” lenne.
Az Egyesült Államok azt is felvetette, hogy az Oroszország és Németország közötti új és ellentmondásos Északi Áramlat 2 gázvezetéket egy invázió esetén egyszerűen lezáratja. Ezáltal nem is lenne bevétele Moszkvának a gázexport után.
„Ha Vlagyimir Putyin azt akarja, hogy gáz áramoljon ezen a vezetéken keresztül, nem biztos, hogy vállalni akarja Ukrajna lerohanásának kockázatát” – mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó kedden újságíróknak.
Azonban – mint minden Oroszország elleni szankció – ezek az intézkedések is komoly fájdalmat okoznának Európának. Nemcsak az olyan országok, mint Németország, ápolnak szoros kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal. A kontinens nagy része a Kremltől függ az otthonaik fűtését biztosító földgáz tekintetében. Így Magyarország is, amely ugyan már nem kap gázt Ukrajnán keresztül, de helyette Szerbián keresztül vásárol a Gazpromtól.
Már most félő, hogy Oroszország politikai nyomásgyakorlás céljából korlátozza az Európába irányuló gázszállításokat, ami tovább súlyosbítja a globális energiaválságot, amely idén télen még súlyosabbá válhat.
„Oroszország nagyfokú összekapcsoltsága a Nyugattal pajzsként működött” – írta májusban Maria Shagina, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének vendégkutatója.
Eközben Biden szerint az Egyesült Államok aktívabb szerepet játszik az Oroszországgal és a szomszédos NATO-szövetségesekkel folytatott közvetlen diplomáciában azzal a céllal, hogy csökkentse a feszültséget.
Ukrajnát eddig kizárták a katonai szövetséghez való csatlakozásból, a NATO érvelése szerint erre nincs lehetőség a mindent átszövő ukrajnai korrupció és az oroszok által támogatott szakadárokkal folytatott donbasszi háború miatt. De a NATO vezetőinek politikailag és diplomáciailag nehéz lenne végleg kizárni a lehetőséget.
Biden csütörtökön találkozik a NATO keleti szárnyán fekvő országok vezetőivel, hogy „megvitassák Oroszország NATO-val kapcsolatos viszonyának jövőjét”, és hogy „ki tudunk-e dolgozni bármilyen alkalmazkodási lehetőséget”, amely tompíthatja a feszültségeket.
Ezek a diplomáciai erőfeszítések magukban foglalják majd Oroszország és Ukrajna sürgetését, hogy térjenek vissza a 2015-ös sikertelen tűzszüneti megállapodáshoz – mondta Ned Price külügyminisztériumi szóvivő szerdán később.
Forrás: napi.hu