A Bokros-csomag máig vitákat kavaró nagy gazdaságpolitikai kiigazítás volt 1995-ben, amely nevét Bokros Lajos akkori magyar pénzügyminiszterről kapta.
A Bokros-csomag egyes elemeit az Alkotmánybíróság részben vagy egészben megsemmisítette. Az anyasági- és gyermektámogatási juttatások megkurtítását a testület csak az újonnan született gyermekekkel kapcsolatban tartotta alkotmányosnak. A családi pótlék és a táppénz szűkítését és a honoráriumokra kivetett 44%-os társadalombiztosítási járulékot megsemmisítette. Törvényellenesnek mondta ki a felsőoktatási létszámleépítések elrendelését is (ezt azonban az egyetemek a forráselvonások miatt végrehajtották, csaknem kilencezer embert elbocsátva).
„Az Alkotmánybíróság döntései 40 milliárd Ft-ot vittek el a 170 milliárd Ft-os csomagból, körülbelül annyit, mint amennyit háromnegyed évvel korábban maga a kormány faragott le Békesi László pótköltségvetéséből. Az AB határozatai a lakáskamatok, a baleseti járulék, betegszabadság, a rászorultság elvű családi pótlék, a tb-fizetési kötelezettség kiterjesztése mellett olyan kérdésekre is kiterjedtek, mint a személyi szám használata (több milliárdos költségkihatással) vagy a Televízió kormány által elhatározott létszámleépítése” – írta később Antal László közgazdász.
A csomag még a kormány és a fő kormánypárt, az MSZP politikusai közül is sokakat hideg zuhanyként ért. Szekeres Imre egy nappal a döntés előtt még kijelentette: nem várhatók az életszínvonalat csökkentő döntések. A csomag elfogadása után azonnal lemondott a népjóléti miniszter és a titkosszolgálatot felügyelő miniszter, Kovács Pál és Katona Béla, majd októberben Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter. A pedagógusok, diákok, tűzoltók több nagy tüntetésen tiltakoztak a Bokros-csomag egyes elemei ellen. Az 1995. március 22-ei tüntetésen a Pénzügyminisztérium előtt több mint tízezer diák vett részt. A tüntetésen Bokros is felszólalt, a diákok kifütyülték.
A Horn-kormány jelentős népszerűségvesztést szenvedett el a bevezetett megszorító intézkedések miatt. Bokros Lajos 9 pontos népszerűségi indexével a rendszerváltás óta a legnépszerűtlenebb politikusnak bizonyult 1995-ben és azóta. A csomag bevezetését követően egy évvel Magyarországot felvette tagjai közé a fejlett országok szervezete, az OECD.
A csomag és a körülötte kialakult viták mélyreható társadalom-lélektani-politikai következménye: jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar közgondolkodásban a „reform” és a „megszorítás” szavak tartalma közt szoros kapcsolat alakult ki.
2013. április 21-én létrehozta a Modern Magyarország Mozgalom pártot. A párt az egyén, a piac, a magán- és szellemi tulajdon szabadságát akarja képviselni.
2014-ben a MoMa színeiben főpolgármester-jelöltként indul az önkormányzati választáson. Szeptember 29-én Falus Ferenc és Magyar György főpolgármester-jelöltek visszaléptek Bokros javára, bár Falus a sajtótájékoztatón Bokros nevét nem említette,sőt az őt indító Párbeszéd Magyarországért párt később sajtóközleményében kijelentette, hogy nem támogatja Bokrost, mert „a jobbközép Modern Magyarország Mozgalom főpolgármester-jelöltjétől a zöld és baloldali értékek képviseletét nem várhatjuk maradéktalanul el.” Az MSZP a sajtótájékoztatón nem vett részt, Bárándy Gergely, a párt országos etikai bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem állnak be a volt pénzügyminiszter mögé. A szocialisták fővárosi párttanácsa ennek ellenére Bokros Lajos támogatására szólított fel, viszont a párt szóvivője később kijelentette, hogy az MSZP nem támogatja anyagilag Bokros Lajos kampányát
Befejezi működését Bokros Lajos pártja, a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA).
Most a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA) tagjai megszavazták, hogy a párt fejezze be működését – ezt jelentette be kedd reggel a párt Facebook-oldalán közzétett búcsúközleményében Bokros Lajos:
„2019. március 15-én megtartott utolsó közgyűlésén a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA) tagjai megszavazták, hogy a párt fejezze be működését, többé nem látjuk értelmét annak, hogy díszletként szolgáljunk ahhoz az erőtlen ellenzéki tevékenységhez, ami az önkényuralom szorításában jobbára az ‘éhezők viadalává’ silányult.
Az elmúlt tíz évben egyre inkább bebizonyosodott, hogy mai magyarországi ellenzék túlnyomó többsége legjobb esetben csak fügefalevélként szolgál a szabadságot és emberi méltóságot eltipró önkényuralom demokratikus látszatának fenntartásához, legrosszabb esetben pedig annak cinkosa, támasza, haszonleső kiszolgálója. A mai romlott, korrupt önkényuralom fenntartásához a MOMA semmilyen körülmények között nem kíván segédkezet nyújtani.
Nem a mi értékeink szorultak a politikai erőtér szélére, hanem a populista nacionalizmus avítt erői foglalták el a közélet minden területét. A sajtószabadság felszámolásával a szabadságelvű konzervativizmus, a kapitalista piacgazdaság és a képviseleti demokrácia, az alkotmányos jogállam és a nemzeti felemelkedés valódi értékei és törekvései nem juthatnak el az állampolgárokhoz. Az irigység, a félelem és a gyűlölet tombolása, a kultúra hanyatlása megbénítja a cselekvést.
A Modern Magyarország Mozgalom hét éven át tartó önzetlen küzdelme, amelynek középpontjában az egyén, a vállalkozás és a piac szabadsága, a magyar nemzet és Európa érdekeinek egysége, a sokszínűség ünneplése, a népek közötti feltétlen szolidaritás, a szegények és az elesettek támogatásának, felemelésének parancsa állt, nem vezettek sikerre. A mai magyarországi politikai térben ezeknek az értékeknek és törekvéseknek az együttesére, amit a MOMA képviselt, kevés igény mutatkozik. Az uralmi szerkezet, valamint a teljes politikai erőtér pedig gondoskodik róla, hogy ezt meg se lehessen teremteni.
A Modern Magyarország Mozgalom eszméit és értékeit magáénak valló közösség – egyben baráti kör – együtt marad. Aki ezekkel az értékekkel rokonszenvezik, megtalál bennünket a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány (SZRI) rendezvényein és azok szervezői, támogatói, résztvevői között.
Bokros Lajos
az SZRI kuratóriumának elnöke,
a MOMA volt elnöke
Budapest, 2019. május 1.”