Azért nem kerül nyilvánosságra D. K. neve, mert neki köszönhető, hogy az addig ismert nevek lebuktak.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő nem hagyta szó nélkül a felmerült kérdéseket, elárulta, hogy az idős úr, D. K. neve azért nem kerül nyilvánosságra, mert az az Európai Parlament hivatalos bizottsága, az Európai Pajzs, védi a forrásait.
Az ő vallomásának és az EU-s kémelhárítóknak köszönhető, hogy többek között eddig
Gerzsenyi Gabriella (Tisza) és Hajdu Márton (Tisza), illetve három tartótiszt a kormány titkosszolgálatától lebukott.
Tarjányi Péter bejegyzését változtatás nélkül közöljük:
„A hősök korát éljük…FONTOS.
Az elmúlt hetekben több ember is névvel, arccal a médián keresztül a nyilvánossághoz fordult visszaélések miatt…
Volt köztük rendőr és volt katona.
De az igazi hősök névtelenül, nem nagy csinnadrattával, hivatalos csatornákon keresztül teszik a dolgukat.
Így tett egy idős úr is, akinek a hazafisága megkérdőjelezhetetlen.
A monogramja D.K.
A teljes neve azért nem került nyilvánosságra, mert az Európai Parlament hivatalos bizottsága, az Európai Pajzs, védi a forrásait.
Ez az a szervezet, ahol az EU-ban dolgozók, ha kémkedési ügyekről tudnak – amelyek Európa ellen irányulnak idegen országok részéről –, bejelentést tehetnek hang- és képfelvételben, arcuk és hangjuk torzításával.
Az úriember mindent elmondott év elején, és a külföldi kémelhárító szervek léptek.
Ennek köszönhető, hogy többek között eddig Gerzsenyi Gabriella (Tisza) és Hajdu Márton (Tisza), illetve három tartótiszt a kormány titkosszolgálatától lebukott.
Magyar Péter tagadta a Tiszát ért vádakat, és egy idétlen poénnal a D.K. monogram kapcsán Dobrev Klára nevét hozta fel mint „kém”.
No comment.
Az ügy felderítése azonban nem állt le.
Ursula von der Leyen írásban tájékoztatta erről az európai pártokat, és április végére határozott meg időpontot, amikor a kémügyben egyeztetés lesz Cipruson, mert a nyomozati eredmények alapján európai szinten is egyre komolyabb kérdések merülnek fel a magyar–orosz kapcsolatok miatt, ami már nem csak belpolitikai, hanem uniós bizalmi kérdés.
Április végén – információim szerint – többek között ismertetni akarja az azóta kiderült titkosszolgálati nyomozás eredményeit, illetve azt is, hogy miért fúrta meg januárban a Tisza és a Fidesz az EP vizsgálóbizottság felállítását.
Hogy értsük: ha ez végigment volna, mi, magyar választók már március elején tudtuk volna, kik azok, akik Brüsszelben kémkedtek és ami még súlyosabb, a napvilágra került adatok alapján Magyarország ellen is.