A globális felmelegedés a lehulló csapadékmennyiséget sem hagyja érintetlenül. Nem sok jót ígér a legfrissebb előrejelzés.
Egy új tanulmány szerint napjainkban az éves szintű globális csapadékmennyiség fele összesen 12 nap alatt esik le, a század végére ez ennél is kevesebb időbe, mindössze 11 napba telhet, mivel az esőzések és havazások eloszlása a jövőben még aránytalanabb lesz.
Az már több előzetes tanulmány során bebizonyosodott, hogy a globális felmelegedés együtt jár a szélsőséges időjárási viszonyok, valamint az éves csapadékmennyiség növekedésével, a két tendencia közötti kapcsolat feltárása azonban további vizsgálatokat kíván.
Brutális esőzések jöhetnek
Angeline Pendergrass, az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint a jelenlegi kutatás feltárja a két dolog közötti összefüggést, ami nem sok jót ígér az emberiségnek. A kutató arról is beszámol a Geophysical Research Letters című szaklapban publikált értekezésben, hogy a legesősebb napok valószínűleg még esősebbek lesznek, mert a várható erősödések az eleve nedves időszakokra koncentrálódnak majd.
A kutatók továbbá úgy vélik, emiatt az áradások okozta károk is jelentősen megszaporodnak, ami hatalmas terhet ró többek közt a vízgazdálkodásra, a várostervezésre, a sürgősségi segélyszolgálatokra, valamint a mezőgazdaságra. Pedig utóbbi sokkal termékenyebb, ha a csapadék egyenletesen oszlik el a termesztési időszakban.
A tanulmányban 185 világszerte működő meteorológiai állomás adatait vetették össze 1999-től 2014-ig bezárólag. A kapott eredményeket aztán összehasonlították a NASA trópusi esők mennyiségét mérő műholdjának adataival. A megfigyelt állomások többsége Észak-Amerikában, Eurázsiában és Ausztráliában volt.
A kutatók 36 olyan klímamodell-szimulációt is felhasználtak, mely a napi csapadékmennyiség adatait is kimutatta. Miután megvizsgálták a század utolsó 16 évére vonatkozó éghajlati modellek előrejelzéseit, a kapott eredményeket levetítették a különböző megfigyelőállomásokra.
Megállapították, hogy a megfigyelőállomásoknál mért egész éves csapadékmennyiség minimálisan növekedett a szimulációkban, a többletcsapadék időbeli eloszlása viszont egyenlőtlen volt, azaz az extra eső- és hómennyiség fele mindössze hat nap alatt leesett. Magyarán, az éves csapadékmennyiség eloszlása is egyenlőtlenebb a jelenleginél. 2100-ra pedig a bolygó éves csapadékmennyiségének fele 12 helyett 11 nap alatt fog leesni.
– Mivel a klímamodellek általánosságban véve csak egy kicsivel több esőt jeleznek, arra jutottunk, hogy ez a növekedés valószínűleg egy maroknyi, de nagyon esős időjárási esemény formájában fog megvalósulni, és ezért több negatív hatása is lehet, például áradások formájában – magyarázta Pendergrass, hozzátéve, hogy mindezt figyelembe kell venni a jövőre való felkészülés során.
Kiszáradt egy 26 méter mély tó: kétségbeejtő látványt nyújt az üres meder
Szinte teljesen kiszáradt a Brenetsi-tó a klímaváltozás miatti aszály következtében. A svájci Les Brenets településén található állóvíz szintje hét méterrel van a megszokott alatt, és átlagban naponta 16 centiméterrel süllyed a nyár óta tartó szárazság miatt. A különben egyáltalán nem sekély tó feneke egyes helyeken teljességgel láthatóvá vált, pedig legmélyebb pontján rendesen 26 méter mély a víz.
