Site icon Mai Világ

Budapest díszpolgára nem mer Magyarországra jönni

Hirdetés

Nagyinterjút készített a Guardian a 89 éves Soros Györggyel. Ennek során végigvették a milliárdos-filantróp életének nagyobb mérföldköveit, de az aktuális ügyekről is elmondta véleményét.

Saját elmondása szerint Soros György számára az ellenségei kihívást jelentenek és feltöltik energiával az ellenfelei. „Ha rápillantok arra a listára, amelyen azok az emberek, országok és mozgalmak találhatóak, amelyek támadnak engem, úgy érzem, hogy valamit jól kell csinálnom. Büszke vagyok az ellenségeimre” – jelentette ki az interjúban az Index.hu összefoglalója szerint.

A beszélgetés során Orbán Viktorról is kérdezték, akit a világon az egyik leghangosabb kritikusának tartanak. A kettőjük közötti konfliktusról Soros azt mondta, hogy nem személyes, hanem ideológiai természetű, ellentétes nézeteket vallanak a világról.

A magyar-amerikai üzletember a rendszerváltás idején még támogatta Orbánt, mert „akkoriban nagyon aktív támogatója volt a nyílt társadalomnak”, azóta viszont „kizsákmányolóvá vált”, aki „maffiaállamot épít”.

Szavai szerint valószínűtlen, hogy visszatérne Magyarországra, míg Orbán Viktor hatalmon van, mert félő, hogy a vele szembeni könyörtelen propaganda fizikai támadást inspirálna.

Hirdetés

Az írásból az is kiderült, hogy Soros hallása jelentősen megromlott, a hozzá látogatók egy olyan mikrofonon keresztül kommunikálnak vele, amely közvetlenül össze van kötve a hallókészülékével; a találkozó egy pontján szünetet is kért, mert lemerült a hallását segítő eszközben az elem.

Soros György, születési nevén Schwartz György magyar származású amerikai filantróp,üzletember, közgazdász, a reflexivitás elméletének kidolgozója. 2002-től Budapest díszpolgára, amellyel egy „Civis Honoris Causa Budapestini” feliratú, három centiméter átmérőjű, 18 karátos aranyérme is járt. 2004-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári fokozatával tüntette ki.

Soros György 2015 szeptemberében, az európai migrációs válság tetőpontján „A menekültügyi rendszer újjáépítése” című írásában fogalmazta meg ezzel kapcsolatos elgondolásait.

Ezek lényege a következő:

  1. Az EU-nak évente legalább egymillió menedékkérőt kell befogadnia az előrelátható jövőben, ennek terheit méltányosan kell elosztani.
  2. Az EU tegyen globális erőfeszítéseket, hogy Libanon, Jordánia és Törökország megfelelő anyagi alapokhoz jusson a területükön tartózkodó menekültek ellátására.
  3. Az EU hozzon létre egységes menekült- és migránsügyi irodát, egységes parti őrséget.
  4. A menedékkérők számára biztonságos csatornákat kell létrehozni, amelyek segítik, hogy Görögországból és Olaszországból a célországukba jussanak.
  5. „Az EU által kifejlesztett műveleti és pénzügyi megállapodásokat kell használni arra, hogy globális normákat lehessen megszabni a menedékkérők és migránsok kezelésére.”
  6. Ahhoz, hogy az EU évente több mint egymillió menedékkérőt tudjon integrálni, az EU-nak mozgósítania kell a privát szektort – NGO-kat, azaz civil szervezeteket, egyházi csoportokat, vállalatokat – hogy szponzorként működjenek közre.

 

Hirdetés
Hirdetés
loading...
Exit mobile version