Az 1976-os Viking-küldetés egyik kísérlete bebizonyította, hogy a Marson létezik élet – állítja egy egykori NASA-alkalmazott kutató, Gilbert Levin, aki a Scientific American magazinban jelentette meg véleményét. 1976-1977-ben a Viking-űrszondák leszálló egységei olyan kísérleteket végeztek a Marson, amelyek célja az élet jelenlétének kimutatása volt.
A három kísérletsorozatban a felszíni rétegből vett mintákat vizsgálták különféle módszerekkel, feltételezve, hogy az esetleges marsi élőlények anyagcseréjének fontos eleme a légköri szén-dioxid (vagy szén-monoxid). A kísérletek lényegi eleme az volt, hogy a marsi talajhoz nitrogénes tápoldatot kevertek, majd a mixtúrát jelzőanyagként funkcionáló radioaktív szénizotóppal látták el. Az elgondolás szerint a tápoldat beindította volna a feltételezett organizmusok anyagcseréjét, ami a radioaktív szén kibocsátásával jár együtt.
Az eljárást több ezerszer tesztelték földi talajmintákkal, minden egyes esetben sikerrel érzékelték az élőlények aktivitását.
A Labeled Release néven ismert vizsgálat vezetője maga Gilbert Levin volt.
A korai eredmények mindenki várakozását felülmúlták: az egymástól több ezer kilométerre lévő két szonda műszerei kimutatták, hogy a vörös bolygó talajában a landolási helyszínnél mikroorganizmusok vannak jelen.
A további elemzések azonban cáfolták a kezdeti megállapításokat, így végül a NASA szimpla szervetlen kémiai reakcióknak titulálva elvetette a felfedezéseket. Levin szerint ugyanakkor a legújabb kutatások alapján újra kellene értékelni a Viking-küldetés eredményeit.
Az elmúlt pár évben begyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy
- a Mars légkörében metán és ammónia van, ami akár élettevékenységből is eredhet,
- továbbá egykor kiterjedt felszíni vizek voltak a ma kihalt világként ismert planétán.
- Mindemellett a közelmúltban számos extrém körülményeket elviselő élőlényt sikerült a szakértőknek találni, ezek olyan szinten ellenállóak, hogy akár a Marson is könnyűszerrel életben maradnának.
A kutatót az is zavarja, hogy a leendő, Marsra indítandó rover, a Mars 2020 nem rendelkezik az élet kimutatására alkalmas műszerrel. Ehelyett a robot a talajmintákat a földre küldené vissza, amit a tudósok laboratóriumban elemeznének.
Levin szerint ma már eljutott a technika fejlettsége odáig, hogy a Viking-űrszondák eszközeinél jóval érzékenyebb életdetektáló szerkentyűket állítsanak „csatarendbe”, többek között erre is ösztönzi cikkében kutatótársait.
Forrás: origo