Miután még Donald Trump elnök is arról beszélt, hogy csodaszer lehet a hidroxiklorokin, az egész világ reménykedett a hatásosságában a koronavírus ellen. Most egy kutatás szerint nem sok haszna van, bár még találhatnak módot az alkalmazására. Más gyógyszerek viszont hatásosak és aktívan használják is már őket a világban.
A koronavírus-járvány amerikai kezelésének egyik emblematikus pillanata volt, amikor Donald Trump elnök szokásos fehér házi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a klorokin és a hidroxiklorokin gyógyszerek szerinte kifejezetten hatásosak lesznek, és a malária elleni készítmények kihozzák az országot a válságból. Szorgalmazta is, hogy az orvosok kezdjék el használni minél több betegnél, miközben a mögötte álló járványügyi szakemberek és orvosok a mikrofonhoz lépve sorra azt mondták, hogy tudományos bizonyíték nincs arra, hogy ezek a készítmények hatásosak lennénk.
Május 7-én jelent meg az első átfogó, nagy mintás kutatási eredmény a világ vezető orvosi szaklapjában, a New England Journal of Medicine-ben és végre egyértelműnek tűnő választ adott kérdésre, csak éppen azt, hogy egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a hidroxiklorokin bármennyire is hatásos lehet. A New York-i Columbia Egyetem Irving Egészségközpont tüdő-, allergia- és kritikus ellátás gyógyintézete vezette kutatás szerint gyakorlatilag nem volt eltérés a készítménnyel kezeltek és a placebót, vagy hagyományos gyógyszerkúrán tartott betegek túlélési esélyeinél, valamint annál, hogy lélegeztetőgépre kerültek-e.
A klorokin és hidroxiklorokin jelenleg malária és néhány autoimmun betegség (például lupusb és reumatoid artritisz) kezelésére engedélyezett. A szívritmuszavaron kívül leírtak még máj és vesekárosodást, epilepsziás roham képében jelentkező idegsejtkárosodást, és vércukorszint csökkenést is az alkalmazásukkal összefüggésben – írja a PharmIndex, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Gyógyszerügynökség azt javasolja az egészségügyi szakembereknek, hogy szoros megfigyelés alatt tartsák a klorokinnal vagy hidroxiklorokinnal kezelt koronavírusos betegeket, valamint a készítményt ne kombinálják olyan gyógyszerre, amely hasonlóan hat a szívre. Ilyen gyógyszer például az azithromycin nevű antibiotikum.
A hidroxiklorokin ismert gyulladáscsökkentő hatása mellett azért lehet hatásos a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2. vírus ellen, mert gátolja annak bejutását a sejtbe a sejtfelszíni receptorához való kötődés megakadályozásával. Jelenlegi ismereteink szerint a kórokozó az ACE-2 (angiotenzin-konvertáló enzimhez) kapcsolódik, megakadályozza a vírus proteinek poszt-transzlációs modifikációját (vagyis megakadályozza, hogy a vírus génjeinek pontos másolata jöjjön létre) befolyásolja, valamint befolyásolja a vírus proteinek érési folyamatát és a vírus antigén dendritikus sejtek általi felismerését (leegyszerűsítve segít a szervezet saját immunrendszerének abban, hogy a sejtek felismerjék a vírust és antigént juttassanak hozzá). Ha leegyszerűsítjük, akkor a készítmény megakadályozza, hogy a koronavírus a sejtre kapcsolódva bejuttassa saját RNS-ét, majd pedig a sejten belül megakadályozza, hogy lemásolja a vírus génjeit, az immunrendszer dolgát pedig megkönnyíti a kórokozó felismerésében és elpusztításában.
Szemben a klorokinnal, a hidroxiklorokin kevésbé toxikus, vagyis nagyobb biztonsággal lehet a betegeknek adni. Csökkentve a káros mellékhatások megjelenésének esélyét. Az első kutatások pedig igazolták is, hogy petri-csészékben az aktív vírus sem tudta megtámadni a sejteket, ha bevetik. Csakhogy az élet más helyzetet teremt.
Már a járvány kezdeti szakaszában, amikor azonosították a SARS-CoV-2. receptorát, felmerült, hogy használható lehet a hidroxiklorokin. Ezér Kínában és Dél-Koreában már viszonylag hamar kipróbálták néhány beteg terápiás kezelésénél és komoly sikerekről számoltak be: a kiválasztottak akár 6 nap alatt átvészelték a betegséget és nem termeltek többet a vírusból.
Viszont ezekre tudományosan nem lehetett alapozni: eleve a Covid-19 relatív kis mortalitású, vagyis a fertőzöttek 1-3 százaléka hal csak bele a betegségbe, tehát akár ennyi embernél a saját immunválasz is lerendezhette a problémát. A 0,1-0,2 százalékos halálozási aránnyal, valamint sokkal kevésbé fertőzési rátával bíró influenza esetében is sokan bármilyen készítmény nélkül kijönnek a betegségből, úgy itt is lehet, hogy ez történt az akár súlyosabb tüneteket mutató betegeknél.
Emiatt a hidroxiklorokin széleskörű használatát – hiába ismert már az 1960-as évek óta a hatásmechanizmusa – mindenképpen klinikai tesztekhez kötötték. Részben azért, mert kifejezetten könnyű túladagolni és akkor toxikus hatása többet árt, mint használ, részben pedig azért, mert teljesen felesleges dollármilliókat költeni egy készítményre, ami aztán hatástalan lesz a járványkezelés szempontjából. Utóbbi azért is fontos, mert kevésbé ismert a hidroxiklorokin, mint az ibuprofen például, ez az egyik legnagyobb mennyiségben forgalomban lévő gyógyszer, amire a lupusban, arthritisben szenvedő betegek nagy részének szüksége van, a készleteket pedig előlük ragadják ki a rendszerből. Az Egyesült Államokban – de még Magyarországon is – probléma lett abból, hogy sokan nem jutottak hozzá az adagjukhoz, amire akár a túlélésük miatt szükségük lenne, mert a kormányok megtiltották a kiadásukat.
Az anekdotákat több kutatás megpróbálta igazolni, Kínában Vuhanban is kísérleteztek vele, de végül a kutatás leállt, mert elfogytak a betegek és túl kicsi lett a minta. Ezért is fontos a mostani New York-i vizsgálat, amelyben 1376 emberen kezdték el kipróbálni a készítményt. Közülük 811 ember kapta a gyógyszert, míg 565 beteg placebót kapott, a mintát randomizálták, így az orvosok sem tudták, hogy ki kap a hidroxiklorokinból és ki nem.
Mivel azt akarták meghatározni, hogy mennyire hatásos a hatóanyag abban, hogy megakadályozza a betegek lélegeztetőgépre kerülését, ezt határozták meg végpontnak. Ha valakit tehát intubálni kellett, akkor onnantól nála hatástalannak ítélték meg a kezelést, a másik végpontként az elhalálozást jelölték meg.
Ez alapján pedig azt tapasztalták a kutatók, hogy 180 beteget így is intubálni kellett, közülük 66-an meg is haltak a kórházban, 166 ember pedig lélegeztetőgépre kerülés nélkül halt meg. Azoknál, akik nem kaptak hidroxiklorokint hasonló arányokat tapasztaltak: a betegek életkora, egészségi állapota és egyéb tényezők alapján súlyozott összevetése szerint mindössze 4 százalékkal volt valószínűbb, hogy gépi lélegeztetésre szorulnak, vagy belehalnak a betegségbe. Erre az arányosításra azért is szükség volt, mert a súlyosabb tüneteket mutató páciensek nagyobb arányban kapták a hatóanyagot.
A New Yorki-i kutatók ettől még nem zárják ki, hogy lehet pozitív hatása a készítménynek, mert függhet a kiegészítő kezelésektől is a sikeresség. Ettől még a kórházban kikerült az eljárásrendben a javasolt kezelési módok közül a hidroxiklorokin ajánlása.
A koronavírus gyógyíthatósága, vagy kezelésének hatékonyabbá tétele ettől még nem lehetetlen, más készítmények egyre inkább sikeresnek tűnnek. A legismertebb ezek közül a Gilead Sciences egyszer már az Ebola ellen megbukott készítménye a remdesivir, amely a legutóbbi kutatások szerint akár 31-55 százalékkal is gyorsíthatta a súlyos esetek felépülési idejét, valamint sokaknak segített elkerülni a mesterséges lélegeztetést.
Franciaországban pedig a tocilizumabbal kezelt betegek közül kevesebb ember került lélegeztetőgépre, valamint alacsonyabb halálozási arányt mutattak a 14 napos kúra után. Ez a gyógyszer szintén a reumatoid artritisz esetében már évtizedek óta használt készítmény, fő szerepe a szervezett túlzott immunválaszának szabályozásában van, így elkerülhető a sokszor halált okozó – még sokat vizsgált és kevéssé ismert – citokinvihar nevű jelenség, amely túlzott gyulladásos állapotot eredményezve lehet végzetes.
De jelenleg is több száz már törzskönyvezett gyógyszert vizsgálnak, hogy mennyire hatásosak. Valamint az olyan nagy cégek, mint a Pfizer, a Moderna, a Sanofi, a Bayer vagy a Regeneron is kísérleteznek különböző mechanizmusú védőoltások kifejlesztésével. Utóbbiak eredményére még várni kell, de a tocilizumab, vagy a plazmaterápia nem igényel hosszú engedélyeztetési folyamatot, így ezek hatásosságát már most vizsgálják.
Donald Trump esetében pedig érdemes óvatosnak lenni továbbra is, ha gyógymódokról beszél: néhány hete még azt javasolta, hogy fertőtlenítőszereket igyanak az emberek.
Forrás: napi.hu