Magyar Péter április 12-e után többször lemondásra szólította fel Sulyok Tamást. A határidő, amit Magyar Péter szabott, május 31-én járt le. A köztársasági elnök május 31-én este bejelentette, hogy nem látja alkotmányos indokát a távozásának, ezért nem mond le, és a Velencei Bizottsághoz fordul az ügyben. Ezután a két személy találkozott is egymással, majd Magyar ismét lemondásra szólította fel Sulyokot.
Magyar közölte, ha nem mond le a köztársasági elnök, akkor az Alaptörvény módosításával fogják megoldani a helyzetet a parlamentben.
Sulyok Tamás a találkozót követően közösségi oldalán reagált a miniszterelnök nyilatkozatára. Azt írta, hogy a Tisza-kormány a törvényesen betöltött tisztségéből való eltávolítás céljából személyre szabott jogalkotással tervezi módosítani az Alaptörvényt. Ezt a folyamatot szerinte az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezi.
Sulyok Tamás bejegyzését változtatás nélkül közöljük:
„A miniszterelnök kérésére, hétfőn reggel az igazságügyi miniszter asszony jelenlétében egyeztettünk a Sándor-palotában.
Megbeszélésünk alapján megerősítést nyert, hogy a kormányzat az Alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárások szerint értékeli és értelmezi a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos szerepét.
Ismételten egyértelművé tettem, hogy ez nem nyújt alkotmányos indokot a lemondásomhoz, az Alaptörvény betartására és betartatására tett eskümnek megfelelve nem tehetek eleget az erre vonatkozó felszólításnak.
Miniszterelnök úrnak az igazságügyi miniszter asszony jelenlétében tett nyilatkozata alapján a Kormány a törvényesen betöltött tisztségemből való eltávolítás céljából személyre szabott jogalkotással tervezi módosítani az Alaptörvényt. Ezt a folyamatot az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezi.
Az ennek folytán kialakuló alkotmányos válsághelyzet mélyíti a társadalmi megosztottságot, és károsítja a magyar demokrácia nemzetközi megítélését, ami hatással lehet pl. a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.”
