Az influenzaoltás nem válogat: gyerekek, idősek, és a kettő között bárki elszenvedhet káros hatásokat ettől a veszélyes oltástól.
Joshua Hadfield egy egészséges, normálisan fejlődő kisgyerek volt, amíg 2010-ben a H1N1 sertésinfluenza körül kialakult hisztéria miatt a szülei be nem oltatták a GlaxoSmithKline Pandemrix nevű influenza oltásával. Pár héten beül a gyerek már napi 19 órát aludt, és ha nevetett, az görcsrohamokat váltott ki nála. Narkolepsziát diagnosztizáltak nála, ami egy akkut agykárosodással járó, gyógyíthatatlan kondíció. A vizsgálatok szerint az azóta a forgalomból kivont Pandemrix a narkolepszia kockázat 1400%-os növekedésével hozható összefüggésbe.
Egy finn vizsgálat kimutatta, hogy e vakcinánál nem az oltás segédanyagai, hanem maguk a módosított vírus nukleotidjai okozták az álomkór előfordulásának hirtelen megugrását.
Nagy-Britannia kormánya összesen több mint 63 millió font kártérítést fizetett ki a Pandemrix áldozatainak. A Glaxo soha nem ismerte el, hogy az influenza oltása agykárosodást okozott.
Sarah Behie 20 évesen kapta meg ugyanezt az oltást. Három hét múlva az egészsége gyors romlásnak indult, majd megszületett a Guillain-Barré szindróma diagnózis, ami nem ritka káros következménye az influenza oltásnak. Négy évvel később Sarah továbbra is deréktól lefelé béna, és élete végéig kénytelen lesz mások gondoskodására szorulni. Az ő történetük sajnos nem egyedülálló.
Több tízezer csecsemő, kisgyermek, gyermek és felnőtt válik az oltássérülések áldozatává. Országos szinten nem kezdeményeznek róla vitát, mert a kormány népegészségügyi hivatalán belüli visszaéléseket az önös érdek és a gyógyszeripari profit motiválja, nem pedig a közegészségügy szempontjai.
Az influenza oltások az oltások palettáján talán a legkevésbé hatékonyak.
Folyamatosan azt kommunikálják felénk, hogy az oltások használatának a „közjó” az oka, noha ezt az elképzelt „jót” tudományosan még soha nem definiálták. Van olyan orron keresztül bespriccelhető influenza elleni oltás (FluMist), amelyet hatástalanságra hivatkozva 2016-ban kivontak a forgalomból. Ez a vakcina 2003 óta volt forgalomban és két éve még bőszen ajánlották gyerekeknek.
Egy NBC beszámoló szerint a FluMist csupán 3%-ban volt eredményes, forgalomból kivonásának valódi oka azonban ennél is rémesebb lehet.[6] Lehetséges, hogy az oltás több influenzafertőzéshez vezetett, mint amennyit megelőzött. Ugyanis az élő vakcina esetében előfordulhat, hogy az oltott személlyel érintkezők megfertőződnek, különösen, ha valamiért csökkent hatékonyságú immunrendszerük van.
Barbara Lo Fisher erről készült beszámolójában leírja, hogy hónapokig fennáll a fertőzés veszélye, mind oltott, mind oltatlan személyek esetében.
A CDC (Amerikai Járványkezelési- és Megelőzési Központ) figyelmeztet is erre:
„A súlyosan immunszupprimált (csökkent immunrendszerű) személyekről gondoskodó egyének ne kapjanak élő influenza vakcinát és hét napig kerüljék az ilyen oltást kapott egyéneket.”
A hivatalos egészségügyi közlemények szerint az influenza elleni védőoltások legjobb esetben is csak 50-60% hatékonysággal bírnak. Azonban az Egészségügyi Világszövetség (WHO) 2014-2015-re várható influenza vírustörzs előrejelzései csődhöz vezettek. A vakcina és a várható vírustörzsek annyira nem fedték egymást, hogy a CDC kénytelen volt figyelmeztetni az amerikai lakosságot, hogy az oltás hatékonysága immár 23%-ra csökkent. Mivel a 2012-2013-as influenza szezonban a 65 év fölöttiek számára csak 27%-ban volt hatékony az oltás, az előrejelzések metodológiája inkább emlékeztet egy középkori jóslatra, mint tényeken alapuló tudományra. Az 1992-1993 és 1997-1998 szezonban a vakcina csupán 16%-ban volt hatékony. Katherine Severyn, aki a WHO valós előrejelzéseit figyeli, és összeveti ezeket a CDC állításaival, kijelentette, hogy „attól függően, hogy melyik vizsgálatot idézzük, az influenza oltás hatékonysága valójában a 0%-tól kezdve ingadozik.”
Dr. David Brownstein már 1999-ben rámutatott, hogy a JAMA (Journal of the American Medical Association- az Amerikai Orvostudományi Társaság lapja) az élő vakcinákkal összefüggésben, a placebo csoporttal összehasonlítva, a lázas betegségek megnövekedett kockázatáról számolt be.
A FluMist összefüggést mutatott akut allergiás reakciókkal, asztmával, a Guillian-Barré szindrómával, és a 24 hónaposnál fiatalabb gyerekek gyakori hospitalizációjával, többnyire felső légúti fertőzések miatt. Az élő vakcina egyéb nem kívánatos mellékhatásai között szerepel a szívburokgyulladás, a születési és genetikai rendellenességek, a Leigh szindróma, valamint az agyhártyagyulladás, és még számos egyéb betegség. Ha figyelembe vesszük az oltássérülések hosszú listáját, akkor nagyon valószínűtlen, hogy a FluMistet egyszerűen a hatástalanság miatt vonták vissza. Mégis mikor volt a CDC tényleg őszinte az emberekkel?
Az influenzaoltás fejlesztése és népszerűsítése inkább szólt a profitról, mint az emberek egészségéről.
Még az egészségügyi dolgozók körében is a legkevésbé népszerű oltásról beszélünk. Mivel a CDC a honlapján összemossa az influenza és a tüdőgyulladás okozta haláleseteket (többnyire az időseknél), így lehetetlen megmondani, hogy egy-egy évben valójában mennyire tekinthető veszélyesnek az influenza vírus. Minden évben, a feltételezett influenzafertőzések csupán 3-18%-ban mutatnak pozitív tesztet az A vagy B típusú influenza törzsre. (A többi influenzaszerű bakteriális vagy vírusos eredetű fertőzés, de nem influenza.
Eddig egyetlen hiteles sztenderd klinikai vizsgálat készült az influenzaoltásról, amelyben oltottakat oltatlanokkal hasonlítottak össze, ennek az eredménye pedig a CDC és az oltásgyártók számára nem nevezhető jó hírnek. Ez a HongKongban szponzorált dupla vak, placebo kontrollált vizsgálat 272 napig követte nyomon 6-15 éves, oltott és oltatlan gyerekek egészség státuszát. A vizsgálat konklúziója az volt, hogy az oltás semmilyen egészségügyi előnnyel nem járt. Sőt, az oltott csoportnál egy 550%-kal magasabb kockázat volt megfigyelhető a nem-influenza eredetű vírusos légúti megbetegedésekre. Az oltott gyerekek között 116 esetben fordult elő influenza megbetegedés, a nem oltottak között 88 esetben.
Ez az eredmény önmagában is elég kellene, hogy legyen az oltás elkerüléséhez.
Fontos megemlíteni, hogy körülbelül 200 különböző vírus létezik, amelyeket tévesen gyakran influenzának diagnosztizálnak, és amelyek influenzaszerű tüneteket okoznak.
Ezek a kórokozók nem csodával határos módon egyszer csak ősszel és télen jelennek meg, hanem mindig velünk vannak. Azonban kiszolgáltatottabbak vagyunk nekik a hidegebb hónapokban, amikor kevesebb a napsütéses órák száma.
A CDC azt ajánlja, hogy a 65 évesnél idősebbek kapjanak influenza elleni oltást, mert náluk magasabb a komplikációk kockázata. Ez sajnos nagymértékben alaptalan. Sok kutatási eredmény bizonyítja, hogy az influenza elleni oltás időseknél nem csökkenti a halálozást. Egy bizonyos 2005-ös vizsgálatban (megjelent a JAMA-ban) kimutatták, hogy időseknél az oltás nem hogy nem előzte meg az influenzából eredő halálozást, de még meg is növelte azt.
Dr. Sherri Tenpenny áttekintette a Cochrane Adatbázis influenzaoltással kapcsolatos eredményeit. 51 vizsgálat alapján, (összesen 294 000 gyermekről) ezt nyilatkozta: „..,nem volt bizonyíték rá, hogy a 6-24 hónapos gyerekek beoltása hatásosabb lenne, mint a placebo. A két év felettieknél az oltás hatékonysága 33%-os volt. Az asztmás gyerekeknél az inaktivált vakcina nem előzte meg az influenzával kapcsolatos kórházba kerülést. Az adatbázis azt mutatja, hogy az oltott gyerekeknek magasabb kórházba kerülési kockázata volt, mint az oltatlanoknak.”
Forrás: avilagtitkai