Eleinte különös furcsaságként tekintettek rá, mára komoly elmélet épült köré: miért hiányzik a tizedik parancsolat a világ legrégebbi ismert kőtáblájáról?
Izrael nemzeti kincseként is szokták emlegetni azokat a titokzatos kőtáblát, mely állítólag a Bibliában megírt tíz parancsolatot tartalmazza írott formában. Azonban a tizedik parancsolatnak nyoma veszett. A táblán csak kilenc parancsolat szerepel, a tizedik helyén egy homályos utalás van.
A leletet eredetileg még 1913-ben találták meg, miközben a Javnéban lévő vasútállomásnál végeztek munkálatokat. Alapozás közben került elő a föld alól a tábla, majd a régészet átvizsgálták, és arra következtettek, hogy ez lehet a világ legrégebbi ismert Bibliához köthető kőtáblája.
Az ominózus tábla anyaga márvány, és 50 kg-ot nyom, a mérete pedig 62 centiméter szélességű. Szamaritánus nyelven íródott, és valamikor a harmadik, vagy negyedik század körül keletkezhetett, de ennél pontosabbat nem tudni. Kiderült, hogy az eredeti helyén egy padlózatként funkcionált, hátlappal a felszín felé fordítva, ezért senkiben sem tudatosult, hogy a kőlap alatt tíz parancsolat lapul meg.
Pontosabban csak kilenc.
A hosszú évek, és az idő vasfoga azonban alaposan kikezdett a kőtáblát, és egyes részei teljesen lekoptak, és csak speciális, röntgenes vizsgálatokkal tudták kideríteni a kőtáblát övező rejtélyt és a rajta álló pontos szövegeket.
1943-ban egy Y. Kaplan nevű férfi megvásárolta és tanulmányozta a követ, az 1990-es években pedig Robert Deutsch régiségkereskedő szerezte meg. A szakemberről szakemberre járó leleten azonban volt valami nagyon furcsa. Mégpedig az, amit már említettünk: csupán kilenc parancsolatot tartalmazott. Nem arról volt szó, hogy a tizedik írás lekopott volna a kőről. A szöveg az ott volt, de nem a tizedik parancsolat volt az, hanem egy utalás egy Garizim-hegyen építendő templomra.
A Garizim-hegy a mai Nyugat-Jordánia területén található, és már a perzsák idején is a szamaritánusok fontos vallási központja volt. A szamaritánusok vallási közössége ma mintegy 800 tagot számlál. Mivel a kőtáblát Izrael nemzeti kincsének tekintik, leendő tulajdonosának nyilvános helyen ki kell majd állítania. 2005-ben az Izraeli Régészeti Hatóság engedélyezte kivitelét az Egyesült Államokba, amikor Saul Deutsch rabbi megvásárolta a New York-i Élő Tóra Múzeum számára.
Az utóbbi években egy komoly elmélet is született arra vonatkozóan, hogy valójában miért nem szerepel a tizedik parancsolat a kőtáblán. Ez már-már összeesküvés elmélet is lehetne, de a teória olyannyira komoly lábakon áll, hogy tényleg akadnak olyan történészek és szakemberek, akik foglalkoznak a kérdéskörrel.
„ Mások tulajdonát ne kívánd!” – szól a tizedik, egyben utolsó parancsolat. A teória szerint azért nem került rá a kőtáblára, mert ezt az utolsó parancsolatot valamilyen okból visszavonta Isten, és így csak kilenc parancsolat maradt.
A Biblia keletkezésének pontos kora még ma sem ismeretes a tudomány számára, a Krisztus utáni második vagy harmadik században írhatták meg. Pontosabban az egyes részeket akár már korábban is megírhatták, de ekkor tájt került abba a formába, ahogyan aztán később továbbterjedt.
Eszerint a Biblia már meg volt írva, és létezett, amikor Isten meggondolta magát. Azt nem tudni miért, hiszen az elmélet sem taglalja, de nem hangzik olyan képtelenségnek, mint elsőre gondolnánk. A modern törvényhozás világában is gyakran előfordul, hogy egyes passzusokat ki kell venni, vagy átírni.
A 10 parancsolat esete is ilyen. Egy másik teória szerint nem Isten változtatta meg a tíz parancsolatot, hanem az emberek.
Ez a teória a Bibliát egy egyszerű könyvnek tekinti, és eszerint valójában kilenc parancsolat volt, a tizediket azért tették hozzá, hogy kerek legyen a szám, mivel mégis furcsán hangzott az, hogy kilenc parancsolat. Ezen elmélet támogatói szerint a Biblia amúgy is szerette korábban is kiszínezni az egyes történeteket. Szerintük a híres özönvíz sztorija sem úgy volt, mint ahogyan a Bibliában le volt írva. Az egy egyszerű, természetes özönvíz jelenség volt, amit később a Biblia megalkotásakor alaposan kiszíneztek, és egy tanító célzatú mesét formáltak belőle.