Donáth Anna az őt ért kritikát megpróbálta egy kiadós „propagandázással” elütni, ámde az ATV műsorvezetője figyelmeztette, hogy nem a magyar sajtó, hanem egy EP-képviselőtársa bírálta meg.
Brüsszel már jóideje permanens farsangot tart, és valamiért kitűnő mókának találja, hogy a Szovjetunió legsötétebb napjainak jelmezét ölti magára. És miközben fokozatosan veszít a jelentőségéből, gazdasági és innovációs téren pedig olyan messze kerül az USA-tól és Kínától, mint Karácsony Gergely a kompetens városvezető látszatától, aközben a saját, vélt belső ellenségeivel hadakozik. Ebben a brüsszeli maskarás mulatságban Lengyelország és hazánk kapta Trockij szerepét, akinek felforgató tevékenységét a nagy moszkvai kirakatperekben ítélik el. A párhuzam pedig azért nem teljes, mert a jégcsákány helyett egyelőre csak a LIBE-bizottságot küldte ránk Moszkva Brüsszel.
A LIBE az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi bizottsága, és mint minden rendes moszkovita sóhivatal, úgy a LIBE is a bürokratikus köldöknézegetés csúcsszervezete a maga több mint 150 tagjával.Persze Budapestre ennyi brüsszeli elvtárs nem látogatott el, hiszen egy koncepciós eljárás lefolytatásához heten is éppen elegek, főleg akkor, ha köztük van az egykori Rákosi-titkárságvezető Donáth Ferenc unokája, Donáth Anna is.A Momentum EP-képviselőjét Szöllősi Györgyi kérdezte a LIBE munkájáról az ATV-n, majd hozta rém kínos helyzetbe.
Szöllősi Györgyi: Hogy lehet ön tag? Ugye itt kritika érte, hogy elvileg ön nem lehetne tag, amikor a saját országát vizsgálják. Lengyelországban ezt nem engedték meg egy lengyel parlamenti képviselőnek. Ön hogy lett tag?
Donáth Anna: Ezt akkor nagyon gyorsan tegyük tényleg rendbe, mert ez az egész csúsztatás, hazugság és támadás a propaganda oldaláról.
Sz.Gy.: Ezt egy francia EP-képviselőtől olvastam.
Az ATV műsorvezetője tehát arra volna kíváncsi, mégis hogyan fordulhat elő kettős mérce a nagy és dicső Szovjetunióban Európai Unióban, ahol ugye per definitionem minden elvtárs egyenlő. Így még véletlenül sem fordulhatna elő, hogy a LIBE vörösre festett sóhivatala megtiltja egy lengyel konzervatív képviselőnek, hogy részt vegyen a lengyelországi misszióban. Miközben Donáth Anna meg gond nélkül hirdetheti ki az előre megírt ítéletet Magyarország felett – mintegy felelevenítve a családi kommunista hagyományt. És erre annyi lenne a momentumos politikus válasza, hogy ilyen ellenforradalmi apróságokkal nem is érdemes foglalkozni, hiszen ezt csak a felforgató propaganda állítja. Csakhogy a műsorvezető kijavítja Donáthot, hogy az összeférhetetlenségére éppen bizottsági társa, a francia Nicolas Bay mutatott rá. Azaz még véletlenül sem a hazai jobboldali sajtó.
Szóval igazi komcsi megoldással próbálkozik be Donáth, amikor nem az állításra reflektál, hanem az állító személyét kívánja megsemmisíteni. Elvégre ha az állítást tevő jelentéktelen és nevetséges, akkor magával a felvetésével sem kell érdemben foglalkozni.Ámde nemcsak ebben a mozzanatban érhető tetten a szocialista virtus, hanem idekívánkozik Csurka István örökbecsűje is, miszerint a szakértelem olcsó bolsevista trükk. Hiszen ha a LIBE a magyar jogállamiságot érkezett vizsgálni, akkor adja magát a kérdés, hogy a szociológus végzettségű Donáth pontosan mit is keres a bizottságban? Esetleg a sztálini perben nem kellene legalább a látszatra adni, mondjuk úgy, hogy a jogállamiság vizsgálatát jogi végzettséggel rendelkezőkre bízzák? Vagy Brüsszel haladó, farsangi forgatagában az agysebészet legújabb eredményeinek vizsgálatát is a szabadbölcsészekre osztják? Csak mert ha igen, akkor a feladatra tudnánk javasolni az elektromos rollerét is megfürdető Fekete-Győr Andrást. De aztán a farsangi bál végén senki ne csodálkozzon majd, hogyan jutott Brüsszel a Szovjetunió dicstelen sorsára.
Forrás: drot.info