Alig több mint egy hét választja el Libanont attól, hogy hivatalosan is adósságának újrastrukturálását kellejen kérnie, vagyis beüssön az államcsőd. A közel-keleti állam gondjait a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetésével oldanák meg, ám az IMF ott sem örvend osztatlan népszerűségnek. A gazdaságit egyre mélyülő társadalmi feszültségek is övezik, ráadásul ha mindez nem lenne elég, felbukkant a koronavírus is.
Elkerülhetetlennek tűnik Libanonban az államcsőd, miután a súlyos gazdasági bajokkal küzdő közel-keleti országnak március 9-én lejár egy 1,2 milliárd dollár értékű devizakötvénye, amit biztos, hogy nem tud kifizetni. Az ország egyre mélyebbre kerül a gazdasági válságspirálban, államadóssága össztermékének 160 százalékára rúg, miközben a helyi fizetőeszköz, a font, vagy líra, nagyjából értékekének felét elveszítette a referenciaként szolgáló amerikai dollárhoz képest.
Az ország hitelminősítése amúgy is jócskán a befektetésre nem ajánlott zónában van, ezt tovább tetézte, hogy a napokban a Moody’s Investors Service és a Standard & Poor’s is megint leminősítette, így Libanon már 10 szinttel van a bóvli határa alatt.
A mostani lejárat csak a legközelebbi határ, ott még messze nincs vége a bajoknak. A Bloomberg összesítése szerint a libanoni jegybanknak is van a meglévő 31 milliárd dollárnyi devizakötvény mellett több, mint 52 milliárd dollárnyi kötelezettsége, forrása pedig nincs.
Az öböl-menti államok eddig elzárkóztak Libanon megsegítésétől, hivatkozva a politikai korrupcióra, és az elmaradó reformokra. Eddig Irán mellett a hagyományos szövetséges Franciaország közölte egyértelműen, hogy kész segítséget nyújtani, amennyiben arra megkérik.
Mivel egyértelműnek tűnik, hogy a tetemes adósságállományt újra kell strukturálni, és reformokra van szükség, megoldásként felmerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) koordináló szerepe. Épp a héten végzett Bejrútban tényfeltárásával az IMF missziója, amiről viszont csak egy semmitmondó közleményt adott ki a szervezet.
A Gerry Rice kommunikációs vezető által jegyzett közlés alapján a delegáció találkozott többek között Hassan Diab miniszterelnökkel, Zeina Akar miniszterelnök-helyettessel, Riad Salamé, a Banque du Liban, a libanoni jegybank kormányzójával, valamint Ghazi Wazni pénzügyminiszterrel, és „produktív” megbeszéléseket folytattak. Az IMF egyben felkínálta további szakmai segítségét a reformok kidolgozásában.
Az IMF kétes reputációja Libanonban is megelőzi, már a tárgyalások során éles tiltakozásának adott hangot az Irán által támogatott Hezbollah, ami az ország egyik legjelentősebb politikai pártja, egyeben a hivatalban lévő kormány egyik támasza. Nabih Berri, a parlament Hezbollah által támogatott rendkívül befolyásos elnöke szerint Libanon nem hódolhat be az IMF-nek, aminek a feltételeit nem tudná teljesíteni.
Az adósság átstrukturálására már több könyvviteli és jogi irodát leszerződtetett a népszerűtlen bejrúti kormány.
Libanon mostani válságos helyzetét egy banki, egy deviza, és egy gazdasági válság együttes hatása okozza. A CNBC által idézett közgazdászok szerint évek óta visszafogott a gazdasági növekedés, miközben az ország rendkívül gyengén teljesít a különböző nemzetközi korrupciós felmérésekben.
Az országban az eladósodás rovására az indokoltnál magasabb életszínvonalon éltek, miközben a dollárhoz kötött helyi pénz meggyengült, mivel a dolláralapú gazdaságnak a gyenge bejövő kereslet miatt nincs elég dollárja.
A helyzetre a válasz tüntetések hulláma lett. Mint arról magunk is meggyőződhettünk Bejrútban, a központi tér tele van a kitelepült tüntetők sátraival és transzparenseivel, a kormányzati negyedet elbarikádozták és gépfegyveres katonák őrzik, a város több helyén bevett díszletnek számítanak a kordonok és a szögesdrót. Miután a bankok korlátokat vezettek be a dollárfelvételben, a felháborodott tüntetők a bankfiókokat és a központi bank épületét támadták.
A most is folytatódó tüntetések korábban erőszakossá váltak, a legnagyobb összecsapásban a rendfenntartók és a tüntetők között több százan megsérültek, halálos áldozat is van. A korrupciós vádak középpontjában álló Hassan Diab miniszterelnök, csakúgy mint kormányának tagjai a kedélyek megnyugtatása végett írásban kijelentették, hogy a következő kormányban semmilyen tisztséget nem fognak viselni.
Hogy ez mikor alakulhat meg, azt nem tudni. Legközelebb 2022-ben lesznek hivatalosan választások, hacsak addig el nem söpri a népharag a törvényhozást.
Ez a pénzük elértéktelenedését megélő libanoniakat nem vigasztalja. Akkora lett bizalmatlanság a font árfolyama iránt, hogy már az olyan rendkívül kiszámíthatatlan pénzhelyettesítők, mint a bitcoin iránt is érzékelhetően megugrott a kereslet.
Ha mindez nem lenne, elég a Covid-19 járvány is elérte az országot, miután egy iráni zarándokútról hazatérő libanoni nőnél is kimutatták a koronavírust. Válaszul a kormány vallási célú utazás korlátozását jelentette be, valamint újabb elővigyázatossági lépéseket tesznek a hatékonyabb repülőtéri szűrés érdekében.
Mivel az eddigi egyetlen megerősített fertőzés forrása Irán, az eset csak tovább fokozta az indulatokat a Hezbollah, illetve az általa támogatott kormány ellen, akiknek ellenzői most a pártot és a támogató országot hibáztatják a vírus behurcolásáért.
A kormánytisztviselők próbálják nyugtatni a kedélyeket, mondván, hogy a politikai indulatoknak nem szabad szerepet játszaniuk az egészségügyi helyzet kezelésében.
تعهدت مع السادة الوزيرات والوزراء بعدم الترشح او عدم دعم أي مرشح بأي شكل من الأشكال في الإنتخابات النيابية المقبلة#لبنان https://t.co/DxxA5jdpss
— Hassan B. Diab (@Hassan_B_Diab) February 13, 2020
Forrás: napi.hu